Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 102. szám

Pest, 1869. péntek decz. 31. 102. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Lapunk ezen számával az ez évi előfizetések lejárván, tisztelettel kérjük előfizetőnket, hogy előfizetésük megiíjitása iránt mielőbb intézkedni szíveskedjenek. Az előfizetési dij hetenkint kétszeri megjelenéssel jövőben is egész évre 8 írt. félre 4 frt, és évnegyedre 2 írt. Különösen ajánljuk figyelembe, mikép a lefolyt félévben közel 200 azaz kétszáz legf. bírósági döntvényt közlöttiink. Ks ezek között 125 semiiiitöszéki döntvényt tettünk közzé. — És ezek mind lapunk eredeti közlését képezik — közvetlen a legf. törvényszékektől. Ali más szaklapoktól semmit sem veszünk át; inig mások teszik ezt, és pedig lapunk mint forrás megnevezése nélkül. Semmitüszéki határozatok. A bírói árverés felfüggesztésére nem lehet elegendő ok, ha a végrehajtás tárgyául szolgált ingatlanra egy másik hitelező végrehajtási pert folytatván, abban egy harmadik személy igénypert támasztott. ha telekkönyvileg bejegyzett igények s igénykeresetek még elő nem jöttek (perr. 472. §,J. Az uj perrend hatálya alá eső végrehajtási intézkedések az uj perrend szabályai szerint eszközlendök, (álm. intézkedés VII.), habár a foglalás s becslés eszközlése még az osztrák perrend hatályának idejébe esett is. A bécsi c-. k. hitelintézetnek néhai D. Pál hagyatéka ellen 21,000 ft. erejéig folytatott, alperes elmarasztalásával végzett perében a végrehajtás elrendeltetett. Ennek folytán felperes hitelintézet JL'ordamegye tszékéhez a gyürülyei részjószágra intézendő árverés iránti kérelmet adott be. A tnegyetszék ezen kérvényt f. év aug. 11-kén 1828. sz. a. végzésével visszautasította; mert „egy már előbb Vagyonfy E. által ugyanazon D.Pál-féle hagyatékhoz tartozó részjószágra vezetett végrehajtásnál az árverés elrendeltetvén, és ezen végrehajtató, úgy végrehajtást szenvedő D. Pál ellen Kovács János kiszakitási keresetet inditván, s az birói szemléig s tanúkihallgatásig már előhaladván, annak bevégezéseig az árverés felfüggesztendő volt, az árverési kérvény visszautasításával." A Semmitőszéka sem. panasznak helyt adott, a tszék aug. 11-i végzését megsemmisítvén, és azt oda utasítván, hogy a hitelintézet kérvényét a perrend 427. illetőleg 429 — 433. §§. szabályai szerint intézze el ; „mert: az o?zt. perrend hatálya alatt eszközlött végrehajtási foglalás és becslés alapján — miután az átmeneti iiitézk. min. rend. VII. pontjaként az 1868: 54. t. cz. rendeletei jönnek alkalmazásba ez ügy további folyamában, — ezen tezikk 427. §-hoz képest az árverés megrendeléseért folyamodni felperes hitelintézetnek jogában állott; „oly telekkönyvileg kitüntetett igény pedig, mely a 472. §. értelmeben az árverés elhalasztását vonná maga után, ez ideig jelen esetben fenn nem forogván; „a 429. §. második kikezdésében foglalt szabályhoz képest az árverést megrendelni, é-= a 430. s köv. §§-ban foglalt intézkedéseket megtenni kellett volna; „az ekként folyamatba teendő eljárás mellett az árverésre kiteendő birtokra nézve igényt támasztók különben is felhivatván, igényeiknek maga utján leendő bejelentésére ; „ezek szerint tehát annak, hogy a 466. §. b) pontjában foglalt intézkedést megelőzőleg az árverés azért megtagadtassák, mivel egy másik hitelező által folytatott végrehajtás folytán, ő ellene Kovács János által igényper kezdetett, helye nem lehetvén; „a 297. §. 18. pontja alapján a f. év ang. 11. kelt végzést megsemmisiteni stb. kellett. (1869. dcez. 14-én. — 2718. sz. a.) Végrehajtást szenvedő hitelezője, mint peren kivid álló harmadik személy, a végrehajtási eljárást semmiségi panaszszót meg nem támadhatja. Az a végrehajtás által netán sérteti jogait az igény s elsőbbségi keresetlel érvényesítheti, (perr. 463. s köv. L. Ignáeznak P. Mór elleni ügyében bárom rendű marasztaló ítélet hozatván, alperes ellen a kielégítési végrehajtás eszközlésbe vétetett, s az árverés foganatosíttatott. Ez ellen E. Ignácz mint végrehajtást szenvedő P. Mór egyik hitelezője három semmiségi panaszt adott be, azokban megtámadván az eljáró egyes biró bíráskodási képességét, a végrehajtási eljárást s különösen az árverést azért, mivel az azt megelőző biztosítási foglalás is törvénytelenül eszközöltetett. A Semmitőszék mind ezen semmiségi panaszokat elvetette; „mert semmiséget panaszló E. Ignácz, ha L. Ignácz által P. Mór ellen intézett végrehajtási eljárás által jogaiban sértve van a perr. 463. s következő §§-ban megalapított igény, és elsőbbségi keresettel jogait érvényesíteni szabadságában áll; mint harmadik személy azonbau ezen végrehajtási eljárást semmiségi panaszszal megtámadni jogosítva nincsen. (1869. de z. 14. — 3022. sz. a.) Semmiségi panasz arra alapíttatván, hogy egy harmadik a fél nevében felhatalmazás nélkül járt el [297. §. 15. p.J ezen semmis, panasz a 298. §. b) szellemében csak az árverés helybenhagyása, tehát csak a végrehajtás végbefejezéséig alkalmazható ; nem pedig annak megtörténte után is. Ez alkalmazandó arra ha az ítéletek már az ingatlan felperes birtokába birói átadás által végleg foganatosíttattak. Zárlat elrendelése ellen semmis, punasznak egyálalán nincs helye (297. §. 18. 327. §.) Bl. Jakab mint felperes B. Ödönué ellen pert folytatván, az akkép fejeztetett be, hogy az ilyei 125 sz. telekjkönyvben foglalt ingatlan felperesnek bíróilag tettleg átadütott. — Az ügy ekkep végrehajtásilag lett befejezése utan B. Sarolta esAkoa semmisegi panaszt adtak be, melyben az eljáró szbirósagnak arra vonatkozó 1869.jul.