Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 101. szám

403 Hasonlóan nincs helye az arra vonatkozó költségek megalapítása ellen sem. B. Lajosné bíróilag megintette Schl. Józsefet aziránt, hogy alhnszonbérletében ne háborgattassék. Erre Seb. József azon intólevélre tagadó nyilatkozatot adván be, azt visszaintőleg közöltetni ás költségeit megítéltetni kérte. Abaujmegye illető szbirósága f. év sept. 29-kén 622. sz. végzésével a visszaintés közöltetését elrendelte, a beadvány költségét 7 ft. 50 krban megalapítván. Ezen végzés ellen intető fél semmis, panaszt adott be; mivel a törvényben nem gyökeredzik a bíróság azon juga, hogy ily esetekben költségeket ítélhessen. A Semmitőszók határozta : „A semmiségi panasz elutasittatik; mertabirói megintés és erre keletkezett visszaintés közlése, valamint az erre vonatkozó költségek megalapítása — azon birói cselekmények sorába, melyek ellen a perr. 297. §. szerint semmiségi panasznak helye van, nem tartoznak. (1869. decz. 10. — 3099. sz. a.) Zárlati ügyekben semmiségi panasznak nincs helye oly birói határozatok ellen, melyek a foganatosított zárlat fentartását rendelik. Ellenben akkor van helye, ha a bíróság a zárlati vagy biztosítási kérelem iránt elutasitólag határozott. Mosonymegye illető fószolgabirája E. H. és fiai czég részére H. Luiza ellen a végrehajtási zár alá vételt foganatosította f. év máj. 20. 1155. sz. a. — A kir. tábla azonban alperes felfolyamodására f. év jul. 27. 4356. sz. a. végzésével a szbiró zár alá vételt elrendelő végzését feloldotta s azt a zárlat fentartása mellett a felek meghallgatása végett határnap kitűzésére s ujabb határozat hozatalára utasította. Ezen táblai végzés ellen alperes H. Lina semmis, panaszt adott be, azt arra alapítva, mikép a táblai végzés érthetetlen, miután indokoltan a szbiróság zárlatot elrendelő végzését feloldván, ennek az lett volna következménye, hogy egyúttal a zárlat maga is feloldattassék, ellenben a kir. tábla az elrendelő végzés megváltoztatásával, a zárlatot mégis fentartandónak mondotta ki, A Semuiítőszék a semmis, panaszt visszautasította: „mert zárlati ügyekben a perrend 297. §. 18. pontja szerint semmiségi panasznak akkor van helye, ha a biró a zárlati, vagy biztosítási kérelem iránt elutasitólag határozott; ezen eset pedig jelen ügyben, hol a kir. tábla az első bíróság által foganatosított zárlatot fentartotta, — fen nem forog — oly semmiségi ok pedig, mely a perr. 304. §. szerint hivatalból figyelembe veendő volna, abban elő nem fordul; és mert a zárlati kérelem felett a felek meghallgatása elrendelve levén — panaszkodó fél zárlat elleni kifogásait a tárgyalás alkalmával érvényesítheti. (1869. dec. 10. — 3399. sz. a,) Csődügyekben semmiségi panasznak nincs helye. Mert a csödügyekbeni eljárást szabályozó 1840: 22. tcz. az uj perrend életbeléptével is érvényében fentartatott. (perr. 45. §. és átmen. rend. XIX. cz) Cs.Zsigmond ügyvéd SchvarczMárk csődtömeg gondnoka Baranyamegye tszéke által 1868. év 1159. sz. alatt bűnvádi per folytán egy évi fogságra ítéltetett. Ennek következtében csődtömeggondnoki megbizatását tovább nem folytathatván, a csődtörvényszék által attól elmozdittatott. Ezen végzés ellen Cs. Zsigmond felfolyamodott, de a tszéki végzést a váltó feltörvényszék helybenhagyta. Ugyan ily értelemben határozott további felfolyamodás folytán a legfőbb Ítélőszék is. Ez ellen Cs. Zsigmond semmiségi panaszt adott be. A Semmitőszék által határoztatott. „A megye tszék mint csődbíróság utasittatik, hogy Cs. Zs. ügyvédnek mint Schwarcz M. csődtömege volt gondnokának a m. k. curia mint legf. Ítélőszék által f. év sept. 27-kén. hozott végzés ellen beadott semmiségi panaszát visszaadatván, vele tudassa; miszerint e kir. Semmitőszék, „tekintve, hogy az átmeneti intézkedések tárgyában kelt igazs. miniszteri rendelet XIX. cz. az 1868: 54. tcz. 45. §-hoz képest a csödügyekbeni eljárást szabályozó 1840. XXII. tezikket fentartván, s e szerint csödügyekben a m. k. curia mint legfőbb Ítélőszék határozatai ellen semmiségi panasznak helye nem levén; „a mindamellett törvényellenesen benyújtott semmiségi panaszt tárgyalás alá vehetőnek nem tartotta. (1869. nov. 27. — 4021. sz. a.) A vételár felosztása iránt tartott tárgyalás következtében kelt bírósági végzések ellen csak felebbezésnek, nem pedig semmiségi panasznak van helye. (perr. 450. §.) K. Sándorné Tordamegye tszéke előtt gróf R. J. ellen kielégítési végrehajtást eszközöltetvén, alperes kijelölt ingatlan vagyona árverési eladatásából befolyt vételár felosztása iránt tárgyalás tartatott, s eziránt f. év jun. 7-én 1635. sz. a. a tszék végzést hozott. Ezen végzés ellen egyik hitelező, az Amsterdami bankáregy esület semmiségi panaszt adott be. A Semmitőszék következő határozatot hozott: „A fentebbi végzés ellen helytelenül beadott semmiségi panasz visszavettetik; „tekintve, hogy a vételár-felosztási tárgyalás folytán hozott végzések ellen a polg. tkezési rendt. 450. §. értelmében felebbezésnek, és nem semmiségi panasznak van helye." (1869. nov. 18-án. 3111. sz. a.) A perrend a zárlat alá vett tárgyak elárverezéséről különösen nem intézkedvén, annak csak akkor lehet helye, ha a nélkül a zárlat czé/ja, a tárgy értékének s kérelmező jogai veszélyezésének elhárítása, meghiúsulhatna, (perr. 324. §.) De ekkor is az a perr. 343. §. hasonlatából csak az ellenfél, s ha kell a szakérlök meghallgatása mellett eszközölhető. Sz. G-yörgy részére Sz. János ós neje ellen Sopronmegye tszéke által f. év sept. 20-án 3316. sz. a. végzéssel, elrendelt zárlat folytán a Szécsényben f. év július 22-én összeirt és zár alá vett tárgyak árverése zárgondnok kérelmére elrendeltetett. Ezen végzés ellen alperesek semm. panaszt adtak be azon alapon, mert a perr. 343. §. alapján meghallgatásuk nélkül a zár alá vett tárgyak eladatása elrendelhető nem volt, mert igy nem lehetett alkalmuk az iránt nyilatkozhatni, hogy a zár alatti tárgyak vannak-e veszélynek kitéve. A Semmitőszék által határoztatott : „tekintve, hogy a törv. rendtartásnak a zárlatról szóló fejezetében, a zár alá vett tárgyak elárverezéséről,