Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 100. szám - Az államügyészség szervezéséhez. 2. r.

399 igazoltassék, és a tanúk jelenlétükben újra hallgattassanak ki: Az egyes biróság ezen igazolási kérelmet visszautasította. És e végzés ellen alperesek semmis, panaszt \dtak be — a perr. 297. §. 17. p. alapján. A Semmmitöszék a semmis, panaszt elvette: „mert a perr. 306. §-sa csak oly mulasztásokat enged igazolhatni, melyek a mulasztóra nézve tőrvényben kiszabott bizonyos joghátrányt vonnak maguk után. „Ezen mulasztások sorába nem tartozhatik a peres felek meg nem jelenése a kitűzött tanúkihallgatásnál; miután a perrend az ily elmaradáshoz nemcsak joghátrányt nem köt, hanem 196. §-ban ellenkezőleg világosan azt rendeli, hogy a tanúkihallgatás a felek meg nem jelenése esetében is teljesitendő. Ugyan ebből félreérthetlenül az is következvén, miszerint a felek elmaradása a kihallgatott tanúk ismételt kihallgatására okot nem szolgáltathat." „De egyébként is sommás eljárásban az igazolás kérdése az ügy érdemével együtt tárgyalandó, és egy közös ítéletben megoldandó levén, a kihallgatott tanúknak ujabb kihallgatása az igazolási eljárás utján már azért sem eszközölhető, mivel ugyanaz csak az itéletileg elfogadott igazolásnak következménye lehetne, Ítélet után pedig tanúbizony itási eljárás többé helyet nem foglalhat. „Végre az igazolási kérvény arra nézve, hogy kérvényezőnek az elmulasztott perorvoslat utólagozhatására is határidő engedtessék — ki nem terjedvén, a semmiségi panasz ide vonatkozó része minden aíapot nélkülöz. „Ezen okoknál fogva folyamodó igazolási kérvénye a törvény által meg nem engedett esetben benyújtottnak tekintendő levén, mint ilyen a perr. 313. §. szerint hivatalból is visszautasítható lett volna." (1869. deez. 2-kán. — 3621. sz. a.) A lakhiiiritési keresetek a sommás eljárást megalapító 93. §. esetei közé s különösen annak e) pontja alá tartoznak. Mint természetüknél fogva leggyorsabb elintézést igénylök, a bérlettöli elmozdítás iránti keresetekként (93. §.J sommás eljárás alá tartoznak. Mint ilyenek rendes peruira nem ulasithalók. K. Zs. Bácsmegye egyik szbirája előtt P. Teodor ellen bizonyos lakkiüritése iránt sommás keresetet adott be. Tárgyaláskor alperes tagadván felperes birtokjogát, kifogást tett a szbiróság illetősége ellen, s kéri az ügyet rendes perutra utasíttatni, különben is a lakkiürittetés csak 3 hói felmondásra eszközöltethetvén. A szbiróság felperest keresetével rendes perutra utasította. 1869. okt 29-én. 649. sz. a. A Semmitőszék következőleg határozott. „A semmis, panasznak hely adatik s szbiróság végzése megsemmisíttetik s a per érdemleges intézkedés végett visszaküldetik; „mert lakkiürítési keresetek már természetüknél fogva a leggyorsabb sommás utoni elintézést igényelvén, de a bérlettőli elmozdítás iránti keresetek a perr. 93. §. szerint tüzetesen is a sommás eljárás alá tartozók közé sorozva levén, az eljáró biróság végzése a perr. 297. §. 5. p. értelmében megsemmisítendő volt. (1869, decz. 3. — 3661. sz. a.) A föügygyel kapcsolatos viszonkereset esetében perletételnek csak alperes beleegyezésével lehet helye (perr. 71. §.) Megsemmisítendő (297. §. I. p.) azon bírói végzés, mely a perletétel elfogadása felett alperes előleges meghallgatása nélkül határozott. H. János Trencsénmegye tszéke előtt 362 ft. 71 kr. ügyvéddij iránt P. Adolf s Regina ellen pert indított. Azonban tárgyalás s alperesek kihallgatása előtt felperes a perletételét jelentő folyamodványát beadta; minek folytán a tszék 1869. ang. 5. — 3227. sz. a. végzést hozott, mely szerint a perr. 70. §. alapján a perletétel helyét találta s felperes 18 ft. perköltségben elmarasztalta. Ez ellen alperesek semm. panaszt adtak be azon okból, mert ők a föügygyel kapcsolatosan visszonkeresettel éltek; tehát az ő beleegyezésük nélkül a perletétel nem volt elfogadható, s igy elóbb jkönyvi meghallgattatásuk lett volna eszközlendő, a perr. 71. §. értelmében. A Sem mitőszék határozata: „tekintve, hogy alperes felperesi kereset ellenében, a föügygyel kapcsolatban viszonkeresettel élt, ése szerint a perr. 71. §. értelmében csak beleegyezésével lett volna a felperes által szorgalmazott perletételnek helye, miután alperesnek ez iránti meghallgatása mellőztetett „a perr. szabályai mellőzésével hozott fenti végzés a 297. §. 1. p. értelmében megsemmisíttetik, s a tszék a felébb felhívott 71. §. értelmébeni eljárásra utasittatik. (1869. decz. 6. — 2418. sz.) A perrend 337. §. által az előbbi törvények szerinti eljárás a tékozlás miatti zárlat elrendelésére nézve is fentartatott. Ily zárlat elrendelésére tehát az 1723 : 48. tcz. értelmében a megyei biróság, illetőleg törvényszék nem tekintethetik illetéktelennek. Cs. István ellen Nyitramegyében a megyetörvényszék által Cs. Károly kérelmére tékozlás miatt a zárlat elrendeltetett, — alperes bírói illetőség iránti kifogása elvetésével. (1869. sept. 6. 3295. sz.) Alperes sem. panaszában azt fejtegeti, hogy a tékozlás miatti zárlat a perr. 324. 336. §§. alá nem tartozik, hanem arra nézve a 337. §. szerint az eddigi eljárás tartandó meg,mely szerint a tékozlónak nyilvánítás a megye bizottmány köréhez tartozik. Az 1723. tcz. 3. §. szerint ugyanis a pazarlás miatti zárlat közgyűlés elébe tartozik, mely annak megvizsgálására küldöttséget küld ki, melynek véleménye alapján mondatik ki a zárlat iránti határozat. A Semmitőszék következőleg határozott: „Miután a tékozlás miatti zárlat elrendelésére a perr. 337. §. által fentartott előbbi eljárás szerint az 1723. 48. tcz. értelmében a megyei biróság illetéktelennek nem tekintethetik, alperesnek a perr. 99. §-ra alapított semmis, panasza a perr. 297. §. 2. p. alapján elvettetik. (1869. dec. 7. — 2606. sz.) Ha az, kinek az esküleiétel bíróilag oda ítéltetett, bűnvádi kereset és vizsgálat alalt áll, azért az eskületélele fel nem függeszthető, s az a bűnvádi eljárás eredményétől függővé nem tehető. Mig az illető ellen a vizsgálat csak folyamatban vaa, mig tehát el nem Ítéltetett $ bűnösnek ki nem mondatott, addig eskü letétele fel nem függeszthető. (322. §. c. p.) Vissza nem utasítható azon semmiségi panasz, mely csak a fél aláírásával van ellátva. R. Gyula a gyula-fehérvári egyes biróság előtt Gr,