Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 98. szám - Az államügyészség szervezéséhez. 1. r.

391 A tsz ék folyamodót elutasította; mert nevezett telekjkönyvben nem az eladó Tuczekov Valenta, hanem Tuczekov Katalin, és a kiskorú T. Maria fordulnak elö mint tulajdonosok. Ily esetben pedig a telekk. rend. 71. §. szerint nincs helye sem bekeblezésnek, sem előjegyzésnek. (1865. febr. 16. — 42. sz. a.) A kir. tábla következő végzést hozott: „A sz.-tamási 1178. sz. telekjkönyvben foglalt ingatlanok Tuczekov Valenta s Mária nevére levén tulajdonjogilag bekeblezve, a neheztelt végzés megváltoztatik s az 1864-i szerződés alapján az 1178. sz. telekjkönyvben foglalt 4287. sz. földbirtokból T.Valentint illető részre, T. Marival osztatlan állapotban Csókits G. tulajdonjoga bekebeleztetni rendeltetik. (1868. mart. 9. — 1998. sz.) Ezen végzés ellen a kincstári ügyészség felfolyamodott; mert bizonyos kincstári illetőség a kérdéses ingatlanra 1865. apr. 22-től való elsőbbséggel van betáblázva; tehát a tszéknek kötelessége lett volna a telekk. rend. 56. § ként a jelzálogos hitelezők meghallgatására tárgyalást kitűzni, mert ily bejegyzéseknél a nyilvánkönyvi hitelezők beegyezése igazolandó. A kincstári követelés Csókits G. uj telekjkönyvébe mint mellék jelzálog azon elsőbbséggel átíratandó lett volna. A legf. ítélőszék a kir. táblai végzést helybenhagyta, mert: „felfolyamodó pénzügyészség a zálogjog bekeblezése iránti folyamodványát, Csókits Govrónak a tulajdonjog bekeblezése iránti kérvényének 1865. január 3-án történt feljegyzése után, — vagyis 1865. apr. 22-én nyújtotta be; — minélfogva a telekk. rend. 61. § nak megfelelő és egyedül a pénzügyi ügyészség által neheztelt végzést, miután jelen esetre a telekk. rend. 56. §-sa nem alkalmazható, helybenhagyni kellett." (1869. nov. 23 dikán. — 2686. sz. a.) 42 A kikötött fizetési határidő, az előjegyzési kérvény beadásakor még le nem járván, annak alapján a zálogjog előjegyzése meg nem engedhető, {telekk. rend. 88. §.) A kötelezvényben kijelölve nem levén azon fekvöség melyre a zálogjogi beheblezés kérelmeztelik, a bekeblezés el nem rendellethetik, {telekk. rend. 81. §. I. p.) Ertler E. Nyitramegye telekk. tszékéhez Tyazsár L. ellen követelése zálogjogi bekeblezése iránt folyamodott. A tszék (1866. okt. 30. 11161. sz. a.) felperest keresetével elutasította; mert az alapul vett kötvényben azon fekvöség, melyre a bekeblezés kéretett, kijelölve nincsen. Felperes felfolyamodása folytán a királyi táblán végeztetett: A neheztelt végzés a telekk. rend. 81. §. 1-ső pontján alapulván és így helyesen hozatván, az helybenhagyatik. (1868. márcz. 5. — 2765. sz. a.) A felperes további felfolyamodásában arra hivatkozik, hogy habár a kötelezvényben azon ingatlan, melyre a bekeblezés kéretett, nincs is kijelölve, mindazonáltal az bizonyító erővel bir s igy annak alapján az előjegyzés lett volna elrendelendő. A legf. Ítélőszék végzése: „A kérdésben levő kötelezvényben kikötött fizetési határidő a kérvény beadásakor még le nem járván, s igy telekk. rend. 88. §-nak b) pontja értelmében annak alapján a zálogjogi előjegyzés sem levén megengedhető, — a kir. tábla végzése indokolásánál fogva is helybenhagyatik. (1869. nov. 19. — 3263. sz. a.) Semmitöszéki határozatok. Semmiségi panasznak nincs helye oly bírói végzés ellen, mely valamely hiányos beadvány kiigazítását és kellő felszerelését rendeli. R. Dottya R. Irimia ellen belső Szolnokmegye tszékénél örökség fele része kiadatása iránt pert indított. Alperes 1868. nov. 11. 4219. sz. a. ítélettel makacsságból elmarasztatott. Visszahelyezést kérvén 1869. febr. 3.300. sz. a. végzéssel márcz. 8-ra tárgyalás tüzetett ki, de arra alperes meg nem jelenvén, 1869. márcz. 24. — 949. sz. a. végzéssel aziránti kérvénye elutasittatott. — Ezt megelőzőleg f. é. márcz. 10. — 958. sz. a. ismét visszahelyezési kérvényt adott be, abban előadván, hogy a márcz. 8-i tárgyalásra önhibáján kívül nem jelenhetett meg azért, mert megbízott ügyvéde F. Antal súlyos beteg volt; s azért uj tárgyalási határidőt kér. De f. é. márcz. 24-kéu 958. sz. a. végzéssel az is visszautasittatott azokból, mivel a perr. 32. §. ellenére kérvénye ügyvédi aláirással nem volt ellátva. — Ennek folytán f. é. aug. 4. 3057. sz. a. ügyvéde által ellenjegyezve beadta 958. sz. kérvényét. És ez kijavítás végett a perr. 89. §. alapján f. é. aug. 5-kén 3057. sz. a. kelt végzéssel újólag visszaadatni rendeltetett azért, mivelaz ügy védi meghatalmazás nem volt mellékelve — egyszersmind kérvényező utasíttatott, hogy perújítással élhet. Ezen végzés e. alperes semmiségi panaszt adott be azon okból, mert 958. sz. kérvénye beadásakor még az oszt. perr. levén Erdélyben hatályos, az annak 2. §. értelmében lett volna elintézendő, az szerint az ügyvédi meghatalmazás tárgyalásnál is felmutatható'levén; de különben csak az ügyvéd általi ellenjegyzés rendeltetvén el, ennek ö eleget tett 3627. sz. a. beadott kérvényével. És a perr. 89. §-sa sem rendeli, hogy a kérvényekhez ügyvédi meghatalmazás mellékeltessék. A Semmitőszék ezen panaszt mint helytelent hivatalból visszautasította; „mert oly végzés ellen, mely valamely hiányos beadvány kiigazítását és kellő felszerelését tárgyazza a perr. 297. §. folytán semmiségi panasznak nincs helye." (1869. nov. 25. — 2836. sz. a.) A nem illetékes biró is illetékessé válik, ha az ellenfél a birói illetékesség ellen nem tett kifogást (perr. 51. és ha a pereset nem tartozik a birói illetöségtőli eltérést kizáró esetek közé (perr. 8. 53. $$.) Az üzleti, illetőleg szállítási viszonyból eredt peres kérdései sommás peruion is elintézhetők. Kideriihető ez uton is, hogy az üzleti viszonyból a felekre mily terhes kötelezettségek háramlónak. Ily esetben, habár az illető okirat valódisága lagadtatnék is, a perr. 95. $-nah álalános alkalmazása helytelen levén, az ez oibóli rendes peruira utasíttatás semmiségi okul szolgáliatKlug J. Gr. czég Baja város sommás bíróság* előtt f. év július 15 kén 27. sz. a. Volner Adolf bajai lakos ellen sommás keresetet adott be 266 for. 74 kr. tőke s járulékai erejéig. Előadta keresetében, hogy V. Adolf bizományossal hüvelyes terményekre nézve szállítási szerződésre lépett s ennek előmozdítására 1200 ftot előlegezett. De V. Adolfcsak 933 ft. 26 kr. értékű szállítást eszközlött, a többit pedig nem teljesítette és igy 266 ft. 74 kr. értékkel adósa maradt. Kéri tehát a perr: 93. §.