Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 98. szám - Az államügyészség szervezéséhez. 1. r.

" Pest, 1809. kedden decz. 14. 98. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Dcbreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Az államügyészség szervezéséhez. — Legfőbb itélőszéki döntvények. — Semmitőszéki határozatok. As államügyészség szervezéséhez. Chorin Ferencz jogtudor ügyvéd urtó).*) (Aradról.) I. A büntető jogtudomány terén hosszú küzdelmek után végre azon meggyőződés gyökeredzett meg, hogy egy részrehajlatlan büntető igazságszolgáltatás igényei­nek, egyedül a következetesen alkalmazott vádló rend­szer képes eleget tenni, mely a büntető eljárás külön­féle részeit önálló tényezők képviseletére bizza; és a men­nyire barát jai vagyunk ezen eljárásnak, s bármily élénk örömmel üdvözöljük azt, mint egy nagy közeledést azon álláspont felé, melyet Európa majd minden művelt álla­ma már elfoglalt; — ép oly szilárd azon meggyőződésünk, hogy a hazánkban honosítandó vádrendszer üdvös hatást gyakorolni csak akkor lesz képes, ha mindazon vissza­éléstől gondosan megóvatik, mely azzal mind Franczia­ország, mind pedig Németországban meghonosodott, ha L i. óvakodunk ezen eljárással együtt — oly intézménye­ket átültetni, melyek a szerzett keserű tapasztalatok folytán, méltán ellenszenvet és bizalmatlanságot költe­nek fel minden jogász kebelében, ki jogunk rendszerét hazánk alkotmányával, nemzetünk sajátságaival öszhang­zásban, és nem ellentétben akarja fejleszteni. A vádrendszer üdvös vagy viszás hatásának egyik főtényezőjét az államügyészség mikénti szervezése képezi. Az államügyészség hatásköre a vádlórendszer tar­talmának és becsének regulátora; szükséges tehát, hogy midőn ezen intézmény nálunk életbeléptetik, működési körének szoros körülvonalozása által elhárittassék azon veszély, mikép az, a részrehajlatlan igazságszolgáltatás hátrányára, a polgári szabadság elnyomására használtat­hassák ; és főleg óvakodjunk a franczia rendszer követése által oly államügyészséget meg­honosítani, mely nemcsak minden szabadelvű ember gyűlöletét fogná felkölteni, hanem a birói karban is rész­vétet gerjeszteni aligha képes lehetne. Ki a jogtudomány haladását némileg is figyelemmel kiséri, észlelhette, hogy az utóbbi idóben, különösen Né­methonban, az államügyész?ég feladata éles és beható bí­rálat alá vétetett, s hogy nagy tekintélyű német jogtu­dósok által igazoltatott, miszerint a franczia modorban szervezett államügyészség, azon előjogoknál fogva, me­lyekkel tagjai a birák és a védő ügyvédek irányában fel­ruházvák, a vádlórendszer elveivel egyenesen ellentét­ben áll. *) örülünk önt lapunk dolgozótársai közt üdvözölhetni; ezen jeles értekezése bemutatásával, melyet kiválóan ajánlunk törvény­hozóink és szakértőink figyelmébe. S z e r k E^jT E számhoz van mellékelve Hogy az államhatalom, melynek első és legfonto­sabb feladata, a jogbiztonságot fentartani, a társadalmat, mely a büntettek által alapjában megingattatik, oltal­mazni, és a büntető törvények alkalmazását biztosítani tartozik, miot a történeti fejlődés elvitázhatlan eredmé­nye gyanánt tekinthető. Nem hiszem, hogy egy komo­lyan gondolkozó jogász, ezen alapeszme helyességét, melyre jelenleg a büntető-eljárás egész rendszere fek­tetve van, megingatni törekednék, és azon állapotot kí­vánná visszavarázsolni, hol a bűntények üldözése kizá­rólag az érdekelt személyek önkényére volt bizva. De ezen törekvéstől lényegesen eltér annak vizsgálata, váljon ezen magában helyes eszme ferdén nem alkalmaztatik-e; váljon azon vágy e vívmányt biztosítani, nem vezette-e a törvényhozókat egy másik túlzásra, az államhatalom és annak közegei részére a bevádolás jogát monopoli­zálni, és a sértett személyt egy jog nélküli alanynyá le­alázni? ! Nem lehet kétségbe vonni, hogy a vádlórendszer életbeléptetésénél, az államügyészség szervezése egy elhá­rithatlan szükség. A kutató eljárás legroszabb részét az képezi, hogy a fürkészés és nyomo­zás, mely mindig az egyoldalúság ós a rész­rehajlás színezetével bir, a birói hivatással, mely mindig részrehajlatlan legyen, össze volt kötve. A vádlórendszer ellenben feladatául tűzte a birói részrehajlatlanságot, egy külön vádlói intézmény életbeléptetése által biztosítani; de őszintén megvallva a modor, melylyel ez történt, a túlságos hatalommal felru­házott államügyészség, az elavult kutató eljárás hiányait csak egy uj kiadásban tárja előukbe, s mindazon vissza­éléseket, melyektől szabadulni véltünk, más uton ugyan, de a részrehajlatlan igazságszolgáltatásra nézve hasonló rosz eredmónynyel lépteti életbe. Hazánk büntető eljárása is gyökeres átalakulásnak néz elébe, a szóbeliség s nyilvánosság behozatalának, az esküdtszéki intézmény szervezézének, és az államügyész­ség meghonosításának küszöbén állunk. Miként fog ná­lunk az államügyészség szerveztetni ? mint az államhata­lom képviselője, mely magának a csalhatlanság és hozzá­férhet lenség előjogát vindicálja, mely a bevádolás jogát egészen monopolizálja; mint a nyilvános ügyek bírálója, és a bíróságok ellenőrzője? — vagy ugy fogjuk-e birni az államügyészséget, mint egyszerű vádlói közeget, mely­nek feladata a társadalmi rend és jogbiztonság érdekében, a bírákat arról győzni meg, hogy az általa emelt vád alapos és indokolt ? Egy szóval franczia bureaukratikus rendszer szerint; vagy úgy fog-e szervezetni az állam­1870. évi előfizetési ivünk.

Next

/
Thumbnails
Contents