Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 95. szám - A börzebiróságok kérdéséhez

Pest, 1869. péntek decz. 3. 95. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom: A börzebiróságok kérdéséhez — Legfőbb itélőazéld döntvények. — Semmitőszéki határozatok. A börzebiróságok kérdéséhez. Néhány nap előtt közlüttük Semmitőszékünk azon indokolt határozatát, mely a pesti börzebiróságot törvény­kezési rendszerünkben törvényileg nem létezőnek, eljárá­sát mint választott bíróságét is alkotmányosan szentesi­tett törvényeinkbe ütközőnek nyilvánította. Akkori rövid megjegyzésünk szerint minden szakértő törvénytudó által helyeslőleg. Midőn e nézetünkhöz most is ragaszkodunk, nem tartjuk szükségesnek a további iudokolást, miután arra a legf. bírósági ítélet indokai, melyeket egész terje­delmükben közlöttünk, nagyon is elégségesek. Azok, kik ellentétes nézetből kiindulva ellenkezőt állittanak, *) nem látszatnak tiszta fogalommal birni sem a jogi törvényhozás, sem különösen az alkotmányos tör­vényhozás hivatásáról s igényeiről, melyek oly szorosan kötelezők, hogy azok határain túl semmi jogintézmény, semmi törvény érvényét el nem ismerhetjük, és a melye­ket tartotta szorosan szem előtt az illető semmitőszéki ha­tározat. Ezen legfelsőbb ítélet közzétéiele után két mozzanat merült fel, mi figyelmünket vonta magár.i, t.i. a keres­kedői osztály véleménynyilvánítása, és bizo­nyosszakférfiak nyilatkozata. A kereskedői osztály véleményére, nézetkifejezésére e téren mi kiváló fontosságot helyezünk. Nézetünk sze­rint, minden társalomban, a kereskedők legilletékesebb tényezők a törvénykezési reudszer megbirálásában. Nincs osztály, nincs kereset, mely az igazságszolgáltatás rend­szere és kezelése által annyira, s oly közelről, oly nagy mérvben lenne érdekelve, mint épen a kereskedői osztály. Ennek éltető eleme, úgyszólván létfeltétele a hitel, a jog­biztonság, mi a jog s igazság minden befolyás s minden változandóság feletti szigorú, kérlelhetlen következmé­nyeiben is nyilvánul. Ezek pedig csak a szigorúan pon­tos és gyors igazságszolgáltatás kezelésében lelhetik fel kielégitő biztosítékaikat. — Innen azon rendkivüli hatás, melyet a jogi törvényhozás s törvénykezés minden kivá­lóbb mozzanata, a kereskedelmi osztályra gyakorol. 1861-ben a kereskedelmi osztály legsúlyosabban érzé magát sújtva azon példátlan, semmi által sem indokolható rombolás által, mely a létezett magánjogrendszert gyö­keresen felforgatta a nélkül, ho^y kielégitő reformokról gondoskodva lett volna. Az elhírhedt G y c z y-féle mo­ratorium-inditvány, az elhamarkodott, minden törvényho­zási jártasság nélküli Horvát h-fele or. bírói codifi­catíó veszélyei mindenekfelett a kereskedőség által lettek *) Mint p. o. „N. Fr. Lloyd" nov. 30-i számában felismerve. — Ez emelte fel leghangosabban szavát a pro­visoriumi törvénykezés kinövései ellen, melyek elletébe különösen a keresk. tkönyvs váltószigor érvényesítésének követelése emeltetett. —A kereskedelem tényezői jajgat­nak legjobban a jelen törvénykezési rendszer hiányai miatt is. Nem csudálhatjuk tehát, hogy a kereskedői körökre a pesti börzebiróság megszüntetése is átalánosan a legle­sujtóbb hatást gyakorolta, — midőn az által — legalább egy időre — elvesztették — nézetük s tapasztalataik sze­rint — azon egyedüli bíráskodási tényezőt, melyről jelen törvénykezési rendszerünkben várhatták egyedül jogaik s jogérdekeik pontosabb, gyorsabb és olcsóbb érvényesí­tését. Ezen tény, mit nem lehet eltagadni, a legvilágosabb bizonyíték jelen törvénykezésünk nyomorúságai mellett, legkézzelfoghatóbb tanúsága, hogy az uj törvénykezési codificatió által — mit lucus a non lucendo — reformnak szoktak nevezni — az igazságszolgáltatás s jogbiztonság magas érdekei semmit sem nyertek. — Azért is daczára ezen codificátiónak, az előbbi kivételes törvénykezés kö­veteltetik vissza, és pedig nemcsak a börzén, hanem a földhitelintézetnél s egyebütt is — mi nem történnék, ha a törvénykezési rendszer csak némileg is kielégitő lenne. Épen azért elkér ülhetlen szükségesnek tartjuk, hogy különösen a kereskedelem előbbi börzebiróságát a törvényhozásáIta 1 haladéktalanul visszanyerje. Ezt a kereskedelem legfontosb érdekei, a hitel s jogbiztonság magas igényei követelik. Ennek ellenében egy szakértő juristánk határozottan a börzebiróságfentartása ellen nyilatkozott;*) főkép azon okból, mert szerinte minden kivételes bíróságok, melyek csak a törvénykezés szegénységé­nek bizonyítványai, — károsak, az igazságszol­gáltatás érdekeire hátrányosak — és azért helyette azt sürgeti — mit különben mi már évek előtt sürgettünk, hogy a kereskedelmi törvénykezés s törvényszékek mi­előbb rendeztessenek. Mellőzzük ezen törvénytudónknak azon ellenmon­dását, miszerint a kivételes bíróságok felett egész határo­zottsággal pálezát tör, és mégis önmaga is fentartatni kí­vánja a kereskedelmi törvényszékeket, melyek pedig csak épen oly kivételes forumok, mint maga a börze­biróság. Mellőzzük azon következetlenségét, részben gyenge­séget, minélfogva uj perrendünk roszasága feletti ítéletét *) A „Hon" f. é. nov. 28-i számában.

Next

/
Thumbnails
Contents