Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 90. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 4. r.

359 peresnek veszély esetében zárlatot kérelmezni. (1869. aug. 5-kén. — 82. sz.) Ezen végzés ellen felperes seramiségi panaszt adott be azon indokból, mert alperes a birói illetékesség ellen nem tett kifogást, a kereset valódiságát pedig beismerte. A Semmitőszék követke/ö végzést hozott: „tekintve, hogy az 1868: 54. t.cz. 12. §. szerint jogügyek, a melyekben a keresetet más biróságoknál folyamaiban levő tárgy alások előzik meg, mindaddig meg nem indíthatók, mig e tárgyalások be nem fejeztettek: s igy felperes jelen vagyoni követelés iránti keresetét a házas sági elválás kérdésének eldöntése előtt megindítani jogosítva nim s; „tekintve továbbá, hogy a törvény 22. §. szerint a jelen kereset nem a sommá? bíróságok, hanem a törvényszékek hatásköréhez tartozik, éa hogy a törvény 53 §. c) pontjaként ily ügyben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs; „tekintve végre, hogy a törvény 51. §.szerint az 53. §. eseteiben a bíróság az illetőség elleni kifogás elmulasztása által, illetékessé nem válhatik; „mindezeknél fogva felperes semmiségi panasza elvettetik. (1869. okt. 8. — 1966. sz. a.) A sommás kéréseinek rendes peruira utasittatása nem tartozik a felebbezhelö végzések 294. esetei közé. Ily törvényen nem alapuló felebbezés eseteiben, a semmitöszéktől, a hová közbevetett semmiségi panasz folytán a periratok kerüllek, ezeknek az illető felebbvileli fórumhoz — kir. táblához — való áttétele nem szükségeltetik. R. Ignácz B. Pal ellen Kukletiik József Pozsonymegye központi fószbiráj* előtt 37 ft 80 kr. sjárulékai iránt 1869-ben sommás pert índitott. Azonban az eljáró biróság felperest 1869. aug. 16. 825 sz. végzésével rendes perutra utasította. Mert „a felmutatott, még 1856-ben kiállított kötelezőnek valódisága alperes által tagadásba vétetvén, annak kiderítése végett a tanúk kihallgatását kellett elrendelni. De miután a felperes által nevezett tanúk egyike időközben el halt, a másik tanú pedig alperesre nem emlékezvén, őtet, ha látná is, alig ismerné meg; valamint arra sem emlékezik, váljon alperes a kötelezőn látható keresztvonást saját kezűleg tette-e, s váljon ezen kötelező neki felolvastatott s megmagyaráztatott e ? — a kötelező valódisága tehát a tanúkihallgatásból sem bizonyult be; söte czélra kitűzött mégegyszeri tárgyaláskor sem hozathatott tisztába, mivel mind a két fél ajánlotta fel a főhitet oly körülményre, melyről tudomással bir, és bírnia kell, a nélkül, hogy ellenfelét előbb a perr. 230. §. szerint a főesküvel megkínálta, vagy csak annak,azellenfél általi letételébe beleegyezett volna — igy tehát a kereset alapjául felhozott okmány valódisága, még a másodszori tárgyalásnál sem tűnhetett ki, tehát a polg. türv. rendt. 9o. §. esete beállván, ezen ügyet sommás uton eldönteni nem lehetett." Felperes ezen végzés f. é. sept. 1. kihirdetésekor az ellen felebbezést jelentett be; és f. é. sept. 7-én 825. sz. a. az ellen semmiségi panaszt nyújtott be. A Semmitőszék következőleg határozott: „tekintve, hogy felperes az 1869. aug. 16. kelt véglés 1869. sept. 1. történt kihirdetésekor az ellen felebbezést jelentett be, — a f. év sept. 7-én 825. sz. a. benyújtott semmiségi panasza mint elkésett visszautasitt itik. „tekintve továbbá, hogy a panaszolt végzés nem tartozik azok közé, melyek ellen a perr. 299. §. szerint felebbezésnek helye lenne, annak, hogy a bejelentett felebbezés folytán az ügyiratok a kir. itelő táblához áttétessenek, szüksége fenn nem forog. (1869. okt. 22.2005. sz. a.) A birói megintés ellen semmiségi panasz nem használható. Özvegy B. Áron né szül. P. Anna kunhalasi lakosnő egy folyamodványt adott be Kun-Halas tszékéhez, melyben kinyilatkoztatja, hogy férje halálával közte s özv. K. Józsefné közti minden viszony megszűnvén, további tartásáról nem fog gondoskodni, mely felmondásról Zs. Józsefnét értesíttetni kívánván, kéri őt a fentebbiek iránt megintetni. A várositszék végezi: hogy ezen folyamodvány illetőleg megintés 1-ső példánya tudomás s alkalmazkodás végett Zs. Józsefnének kézbesítendő (1869. július 28-án. 761. sz. a.) Ezen megintési végzés ellen Zs. Józsefné 1869. jul. 27-én semmiségi panaszt adott be. A Semmitcíszék következőleg határozott: Az ellenfélnek kézbesítendő birói megintés oly birói cselekvényt képezvén, mely ellen a ppjrr. 297.§. alapján semmiségi panasznak helye nincsen, Z~. Józsefnénak ez irányban beadott semmiségi panasza elvettetik. (1869. okt. 18. — 1529. sz. a.) Semmiségi alapul nem az illetéktelen biróság megkeresése, hanem az illetékesség helytelen megalapítása szolgál (297. §. 4-ik pont.) A felebbezés elfogadása vagy visszautasítása nem a semmilöszé/chez, hanem a felebbvileli biróság hatásköréhez tartozik. M. Júlia Pfr. S kereskedő ellen Szegedváros tszéke előtt bizonyos váltójogi végrehajtás folytán igénypert folytatott, s az ez iránt hozott tszéki határozat ellen felebbezést adott be. A törvényszék f. év 4039. sz. a. hozott és június 19 én kézbesített végzéssel a felebbezést elfogadta és a kir. táblához felterjeszteni rendelte. Ezen végzés ellen Pf. alperes június 20. semmiségi panaszt adott be, azt részint a perrend 297. §. 4 pontjára alapítván azon okból, mivel a váltói végrehajtásokból felmerült igényperekben a felülvizsgálat nem a kir. tábla, hanem a váltófeltszék illetőségéhez tartozik; — részint pedig arra fektetvén, mivel az illető felebbezés 24 óra eltelte után, tehit elkésve adatott be. A Semmitőszék határozata: „A törvk. rendt. 297. §-nak 4-ik pontja nem az illetéktelen bíró megkeresését, hanem az illetékességnek helytelenül történt megállapítását feltételezvén; a felebbezés elfogadása vagy visszautasítása pedig nem ezen, k. semmitőszék, hanem az illető felebbezési biróság hatásköréhez tartozván: Pf. S nek 1869. jun.20.4403. sz, beadott semmiségi pauasza elvettetik. (1869. jul. 22. —337. sz. a.) A semmiségi panasz elvetendő, ha az ítélet kihirdetésekor nem semm. panasz, hanem felebbezés jelentelett be; a sem. panasz pedig csak később, de a határidőn túl, elkésetten, adatott be. A felebbezés bejelentése nem pótolja a semmiségi panasz beadását. Sz. Károly a kaposvári főszolgabíró által K. Nándor