Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 89. szám

29. A hitelező részére a végrehajtási zárlat bizonyos ingatlan birtok haszonvételeire feljegyeztetvén, a hitelező azon birtok haszontéleleire irányzott végrehajtási joga, a később ugyanazon birtokra bekebelezett haszonbérlő joga által nem korlátolható. A hollandi jelzálog intézet részére Bácsrnegyei Kiss István s érdektársai ellen, jogérvényre emelkedett marasztaló Ítéletek folytán 129,080 holl. for. s járulékai erejéig, Bácsmegye illető szolgabirósága által a kielégítési végrehajtás — 1868. év febr. 20. 369. sz. a. ~ elrendeltetett, s az febr. 21-ikén foganatosittatott, a telekkönyvben felvett 6350 hold birtok 1867. évi haszonvételének s termésének lefoglalásával. — Később — 1869. mart. 5-kén azon földbirtok haszonvételét el árverezte. Ez ellen alperesek felfolyamodtak, de ellene már előzőleg seminiségi panaszt adott be Rády Mihály ügyv. is, mint a lefoglalt birtokból 670 hold haszonbérlője, azt vitatva, hogy bejegyzett haszonbérleti jogánál fogva, bérlett birtoka végrehajtás alá vehető nem volt. Bácsmegye tszéke mint felebbviteli bírósága foglalás utáni végrehajtási eljárást a Rády által haszonbérben bírt 672 holdra nézve megsemmisítette, azon okból, mert arra Rády haszonbérleti joga bekebelezve volt — a viszvéjrehajtást elrendelvén. (1868. május 12-dikén 3190. sz. a.) A közbevett fel folyamodások folytán a legf. ítélőszék következőleg határozott: „A német alföldi-bank azon követelésének biztosítására, melyre nézve a folytatólagos végrehajtási foglalás, becslés és árverés foganatosittatott, a végrehajtási irományok tanúsága szerint, Bács Bodrogmegyében kebelezett dsidai telekjkönyvben foglalt igatlan birtok 1867. évi haszonvételeire a végrehajtási zárlat még 1866. nov. 24-én 11,175. sz. a. feljegyezve lévén; ellenbenRádi Mihálynak a kérdéses ingatlan birtokból 672 holdra vonatkozó haszonbérleti joga később, azaz 1867. febr. 18 án kebeleztetvén be, — kétségtelen, — hogy a nevezett bank, mint elsőbbséggel biró hitelezőnek az érintett puszta 1867. évi haszonvételeire irányzott végrehajtási, és árverezési joga, a később bekebelezett haszonbérlő által korlátozható nem volt; — s ezen végrehajtási cselekmények, tekintet nélkül a később bekebelezett haszonbéri szerződésre, törvényszerűen eszközöltethettek.— Ugyanazért Rádi M. haszonbérlő fel folyamodása elutasítása mellett, a megye tszék végzésének megváltoztatásával, az eljáró szbiró végrehajtási eljárása s az egész ingatlan birtok 1867. évi haszonvételének általa történt elárverezése jóváhagyatik. (1869. okt. 19-én. — 2235. sz. a.) Semmitöszéki határozatok. Az osztrák perrend szerinti írásbeli eljárásnak 1869. jun. 1. után többé helye nem lehet. Egyes bíróságoknál a perr. 92. §. folytán Írásbeli, rendes eljárást nem lehet alkalmazni, habár az kiköttetett is. — Nem 356 akkor sem, ha az aziránli egyesség az előbbi perrend hatálya alatt keletkezett. Grróf E. M. mint felperes W. Zsigmond alperes ellen Kolosvár város egyes bírósága előtt — Kolosvárott 1868. aug. 31. kelt adásvevési szerződés feloldása végett 1869. april 25 én sommás pert indított. A pertárgyát tevő szerződés 14 pontjában felperesnek jogadatott, hoi?y a köztüki peres kérdések elintézése végett a kolozsvári egyes bírósághoz adhassa be keresetét. Ennélfogva járult ahhoz fentebbi keresetével, minek tárgyalására f. év május 24-ke tüzetett ki. Ekkor mindkét fél abba egyezett, hogy az egyes bíróság előtt irásbeliJeg fognak tárgyalni. Azonban az egyes bíróság 1869. jun. 11. 2032. sz. a. hozott végzésével, a feleknek azon máj. 24-éni tárgyaláskor létesült egyességét, melyben a szerződésileg kikötött sommás eljárás helyett az Írásbelit választották, feloldotta, s a kereset sommás szóbeli tárgyalására uj határnapot tűzött ki. Ezen végzés ellen alp. semmiségi panaszt adott be, kifejtve, mikép jelen esetben a perr. 92. §-sa nem alkalmazható, mert nem ezen t ö r v é ny h a t á I y a alatt, n em is a 93. §-ban elősorolt keresetek Írásbeli tárgyalása iránt jött létre a kérdéses egyesség ; hanem létrejött oly per tárgyalása iránt, mely a perr. 93. §. szerint nem tartozik sommás eljárás alá; — létrejött pedig azért, mert a felek magukat az o?zt. perr. hatálya alatt az egyes bíróságnak alá vetették ; és ezen ügyet sommás uton nem tárgyalhatják. így tehát vagy meg kell engedni, hogy azt az egyességhez képest irásbelileg tárgyalják, vagy pedig, mivel az egyes biróság ezen ügyben az 1868: 54. tcz. szab. szerint illetéktelenné vált, a perr. az átm. intézk. X. cz. szerint illetékes bírósághoz keil áttenni. Erre felperes részéről adott nyilatkozatban az vitattatik, hogy ez ügyben az egyes biró nemcsak szerződésileg, hanem a perr. 93. §. b) p. szerint is illetékes; és hogy a máj. 24-ki egyesség azért sem érvényes, mert ezt a felek sajátkezűleg alá nem írták. A Semmitőszék határozata ez: „Az 1868: 54. t. cz. életbeléptetése után az oszt. perr. szerinti írásbeli eljárásnak többé helye nem lehetvén; az e helyett az átm. intézk. III. cz. 2-ik p. alatt elrendelt pertári kezelés pedig az egyes bíróságoknál, melyek pertárnokkal ellátva nincsenek, a törvény 92. §-ban foglalt tilalomnál fogva helyt nem foghatván — ezeknél fogva a semmiségi panasz elvettetik. (1869. jul. 22.— 330. sz. a.) — Semmitöszéki előadások nov. 6. s köv. napokon : Almássy Zsigmond Pestváros közönsége; Kapás Mária, Seifensieder József; A n.-váradi püspökség, Szüszek Ferencz; Demeter György, Pap Demeter; Joanu lui Joan Sirbu, lui Joanu Gise Mária; Kramer József, Blaskovits József; Zsámboki Füredi Eszter, Zsámboki Lukács, Szecsei Mátyás. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonoí SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utoza 11 -ik sz. a. 2 ik em. balra Pesten, 1869. Nyomatott Kocsi S á n d o r saját nyomdájában Hal-piac* és al-dunasor sarkán 9. sz. a.