Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 88. szám

351 zése ezen s az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik." (1869. sept. 21. — 1519. sz. a.) Semmitöezéki határozatok. Hivatalból csak az elkésetten beadott felebbezések visszautasíthatok stb. stb. (Vége.)*) A Semmitőszék határozata e kérdésre nézve következő: „A seramiségi panasznak hely adatván, az eljáró bíróság f. é. jun. 24. — 1216. sz. a. hozott végzése megsemmisittetik, és Pestmegye czeglédi tszéke utasittatik, miszerint ezen általa visszautasított fe!ebbviteli beadványt elfogadván, azt az illetékes felebbviteli birósághoz felterjeszsze. „Mert az eljáró bíróság a perr. 282. §. szerint csak az elkésetten benyújtott felebbezéseket utasíthatván vissza hivatalból, a fennenilitett vég?és hozatalára jogosítva nem volt s igy a 297. §. 1. p. semuiiségi esetre szolgáltatott alkalmat." (1869. sept. 14. — 1027. sz. a.) A perrend 399. §. kedvezménye köztisztviselők s tanárok tehát a néptanítók pénzbeli fizetését is illetőleg alkalmazandó azon jövedelmeikre is, melyek pénzbeli fizetésük pótlékául szolgálnak — a mennyiben 300 [tol túl nem haladnak. — Tehát alkalmazandó az ily czim alatt átadott ingatlanból befolyó jövedelmeikre, illetőleg terméseikre is. A végrehajtás csak ezen 300 ft. tanítói jövedelmet túlhaladó összegre vezethető s kiterjeszthető. Esztergommegye párkányi járásának szbirája előtt K. Katalin 505. ft. követelése fejében D. József néptanító mint másodrendű alperes ellen pert folytatván s ez annak elmarasztalásával befejeztetvén, ellene a végrehajtás, és függő termése lefoglaltatván, arra az árverés elrendeltetett. Ezen alperes semmiségi panasza folytán az eljáró bíróság hivatalosan megkerestetett felvilágosítás adásra aziránt, váljon alperes tanítói pénzbeli fizetése s ezen állással összekötött minden egyéb összes jövedelmei becsértékben 300 ftot túlhaladnak-e és mennyiben ? Ennek folytán alperes jövedelmei becsértékéről felvett jegyzőkönyv szerint, tanítói állomásával összekötött összes tiszta jövedelme 353 ftot tesz. Ezek után a Se m m i t ő szé k következőleg határozott : „tekintve, hogy a perrend 399. §. kedvezménye a néptanítók pénzbeli fizetését pótló egyéb jövedelmekre is alkalmazandó; tekintve továbbá, hogy a hivatalosan felvett becslési jkönyv szerint D. tanitó összes jövedelme 353 ftot tesz; az ellene foganatosított végrehajtást, a mennyiben az a fentidézett §. szerint végrehajtás alá vehető 53 ft. tanítói jövedelmén túl terjeszkedett, megsemmisítendőnek, az 53 ftnyi jövedelemre nézve azonban érintetlenül hagyaudónak találta." (1869. sept. 4. — 1174. sz. a.) *) Lásd lapunk 86-dik számát. A 87. számban nem adhattuk, mert a buda pesti nyilatkozat közlésével nem akartunk elkésni. S z e r k. A perrend 348. §-sa, mely a végrehajtási kérvény kellékeiről rendelkezik, a biztosítási folyamodványokra nem alkalmazható. Megsemmisítendő azon bírósági végzés, mely a biztosítási kérvényt azon okból utasította vissza, mert abban a biztosítás tárgya és minősége feltüntetve nem volt. E. Gáspár mint felperes Egerváros tszékéhez M. Péter s neje H. Teréz ellen biztosítási kérelmet nyújtott be, melyben a perrend 338. §. alapján a biztosítást elrendeltetni kérte, miután az A. alatti ítélettel alperes feltétlenül elmarasztaltatott, s azon Ítélete alperes által felebbeztetetr. A törvényszék következő v é g z é s t hozott: „Minthogy a perr. 348. §. értelmében végrehajtási kérvényben a végrehajtás tárgya és minősége világosan feltüntetendő, ós minthogy ez a folyamodó kérvényében megemlitve nincs, annálfogva a kért biztosítási kérvényének ezúttal hely nem adcithatik. (1869. augusztus 21-én. 3388. sz. a.) Felperes ezen végzés ellen beadott semmiségi panaszában kifejti; mikép a tszéki végzésben alapul vett 348. §. a végrehajtási és nem a biztosítási kérvény ekról szól; s hogy a biztosítás amúgy is csak ingókra foganatosíttathatván — a végrehajtás tárgyának megnevezése felesleges. A Semmitőszék határozata igy szól: „tekintve, hogy az 1868: 54. tcz. 340. §-sa a biztositás módját meghatározván, a törvénynek a végrehajtási kérvény kellékeiről szóló 343. §-sa a biztosítási folyamodványokra nem alkalmazható; „a semmiségi panasznak helyt adott, felperes javára alperes ellen a biztosítást elrendelte, s a városi tszéket a törvényszerű intézkedések megtételére utasította. (1869. okt. 8-án. — 2087.) A biztosítási végzés ellen engedett kifogások (perr. 344. §.) azon bíróságnál benyújtandók, mely a biztosítást elrendelte. A törvény (344. §) eziránt sem rendelkezvén, azon szabály csak per analógiám a zárlatról rendelkező 327. §. szövegéből vonatik le. K. D. pesti kereskedő Pestváros tszékéhez újvidéki kereskedő Fr. Adolf ellen biztosítási kérvényt adott be. — Pestváros tszéke f. év aug. 10. 5027Ö. sz. a. elrendelte a biztosítási foglalást alperes összes ingóságaira, ennek eszközlésére Újvidék város hatóságát megkereste, s ezáltal a foglalás aug. 31-én foganatosittatott. Alperes ez ellen kifogásokat nyújtott be Újvidék varos tszékéhez, de ez által azon kifogások visszautasittattak, következő indokolással: „miután a biztosítás elleni kifogások azon bíróságnál benyújtandók, a mely a biztosítást elrendelte; ennélfogva kifogást tevő kérelmével elutasittatik, minthogy Pestváros törvényszéke rendeltééi a biztosítást, mely ellen a kifogások beadattak s e bíróság részéről az csak foganatosittatott. (1869. sept. 8. — 193. sz. a.) Ezen visszautasító végzés ellen alperes semmiségi panaszszal élt; mert a visszautasítás azon indokból történt, mivel Pestváros tszéke rendelvén el a biztosítást, a kifogásokat ott kellett volna benyújtani; mig ellenbeu a panaszlott nézete szerint a kifogásokat a biztosítási foglalást teljesítő biróságnál kell benyújtani; mire nézve hivatko-