Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 86. szám

344 ményi tényre, hanem a 2-dik tényre vonatkozó kérdés intéztetett az esküdtekhez a min. rend. 58. s köv. §§. ellenére. — A bizonyítási eljárás pedig csak az 1867-ki közleményre intéztetett, mi már elévült s panasz tárgyául nem is szolgált; mig az 1868-i közlemény figyelmen kívül hagyatott. Az elsőre nézve ártatlansága kiderült, mig a másodikra nézve ellene semmi bizonyíték sem forgott fenn — miért a rend. 71. §. szeriut kellett volna eljárni. — Végre megemlíti, hogy előre meg nem hívott esküdtek is vettek részt, kik ellen mint ismeretlenek ellen viszszavetési jogát nem gyakorolhatta. A Semmitőszek következő határozatot hozott: „tekintve, hogy a jelen sajtó per tárgyát képező egyik hírlapi közlemény még 1867. év jan. 23 án, tehát az osztrák sajtó szabályok tényleges hatályban léte alatt jelent meg; s így az elévülési határidő, ezen szabályok szerint levén számítandó, a panaszlevél beadása előtt már lejárt volt; „tekintve továbbá, hogy vádlott R. Mihály részéről az esküdtszéki tárgyalás kezdése előtt tett elévülési kifogás, az 1867. jul. 25-ki igazs. rendelet értelmében elkéretnek nem tekinthető; a sajtóbiróság helytelenül járt el, midőn ezen alapos kifogás elvetésével, a vádlevélnek emiitett hírlapi közleményre alapított részét is esküdiszéki tárgyalás alá bocsátotta. „Az áltíl pedig, hogy azon hirlapi közlemény a becsületsértési vád alapjául felhozott másik cselekménynyel t. i. 1868. febr. 15 i közleménynyel kapcsolatba hozatván, mindkettő együttesen tárgyaltatott az esküdtszék előtt, s bocsáttatott Ítélet alá, minek folytán a büntetés is mindkét cselekmény tekintetbe vételével méretett ki, az ügy eldöntésére lényeges befolyást gyakorló szabálytalanság követtetett el. „Ezeknélfogva az egész eljárás, az annak alapján hozott esküdtszéki s bírósági Ítélettel együtt, a minist. 1867. máj. 17. rend. 91. §. b) d) pontjai alapján megsemmisíttetvén, a sajtóbiróság utasittatik, hogy a vádieveinek az 1868. febr. 15 ki „P. LIoyd"-ban megjelent közleményre alapított része felett a min. rend. 93. §. értelmében uj esküdtszék előtt tartandó ujabb tárgyalást eszközöljön. (1869. okt. 15. - 2192. sz. a.) Hivatalból csak az elkésetten beadott felebbezések visszautasíthatok, (perr. 282. §.) A perr. 282. §. rendelete az elkésve beadott felebbezések hivatalbóli visszautasítása iránt ki nem terjeszthető arra is, hogy hivatalból a felebbezés visszautasittathassék a 294. §. eseteiben is,melyekben a törvény felebbezést meg nem engedett. Kr. Pál Pestmegye czeglédi tszékéhez K. Mih. elien 383 darab birka stb. iránt keresetet adott be, mire elrendelt tárgyalás tanú kihallgatás használatával, befejeztetvén, alperes elmarasztatott, mi a kir. tábla által helybenhagyatott, de a hétsz. tábla által is, azon módosítással, hogy felperesnek becslő eskü letétele odaitéltetett. Ennek letétele végett felperes határnapért folyamodott, mi 1869. máj. 20-ra kitüzetvén, arra mindkét fél megjelent. De alperes azon kifogást hozváu fel, mikép felperes ittas állapotban levén, az eskütételre képtelen, az másnapra halasztatott — magának felperesnek beegyeztével. Az nap felperes a becslő esküt le is tetíe. — Ezt azonban megelőzőleg alp. folyamodott, hogy felperes a megítélt esküiébelét elmulasztván, pervesztesnek mond.issék ki. — Ezen kérvény a tszék által elvettetett — mi ellen alperes 1869. jun. 16. — 1216. sz. a. — felebbezett — mi azonban a tszék által a perr. 294. §. alapján hivatalból visszautasittatott, t. i. a mennyiben felebbezésnek csak az azon §-ban elszámlált esetekben lenne helye, melyek közé pedig a jelen elutasító végzés nem tartozik. Ezen határozat ellen K. alperes semmiségi panaszt adotx be. Mert a perr. 282. §. szerint az illető bíróság felebbezést csak azon egy esetben utasíthatja vissza hivatalból, ha az elkésetten adatott be — mi jelen esetben nem történt. — És mert a neheztelt végzés a 294. §. esetei közt nincsen ugyan, és a 297. §. pontjai sem illenek ezen esetre; de nem lehet az igazságszolgáltatásnak azon czélja,hogy ily jogsérelmeket szabadalmázzon, ha szintén a törvényhozás ily hallatlan jogsérelemre nem terjesztette is ki figyelmét. (Vége köv.) — Semmitószéki előadások okt. 25. s köv. napokon : Palkovits Károly, Eszterházy zártartója, Döry Lajos ; — Horváth Sándor, Weisz Márton; — Lederer Dávid, Stern Jozefa; — Gáspár János, Kulka Márk; — Kohn Márkné, Peres Győző; — Pintér Katalin, Szőllősi Juliánná; —Kölkedy József, Máté József; Lendvay Rezső, Martinesd községe; —Zetelaki Bodó Imre, Szentmihályi Ugrón János; — Tóth András, Lázár Lázár; Gróza Vaszila, Sándor Klára; Gr. Somssich Iván, Horváth József; Bóhm testvérek, Simon János; Páczer Vendel, ifj. Forró István; Katona Ferencz, Kállay Ákosné. — Szedlarik György, Diamant Gábor; Wachspress Mózes, Sterzing Johanna; Halmágyi János, Alsó-Komána község; Mariéi Radu Goronu, Goron Dávid; Kis János és Miklós, Parajd községe; Ferenczy Cecilia és Décsy István, az özv. Veress Istvánná; Décsy István, özv. Veress Istvánné ; Makoviczky, Visnyovszky György; Gegesi Anna, Molnár Lajos; Botha Samoilla, Márk Mária; Frenyó Ferencz, Hritz Lászlóné ; Kis László, Cserődy Klára ; Fulea György Fulea Mária; Özv. Sturm Agatha, Schcrester János; Kupka Gy. és Lajos, id. Kupka György; Dnctorovhs Pál, Sorbán László ; Mutsán Klernent, Dragits Simon; RuszIrimie, Rusz Dochin; Gonzsa Maxa, Szüts Farkas Erzsébet. — Csávolszky Lajos és a közvádló sajtóügyben ; Isza Mihály, Hegyessy István ; Mracskó János, Lesztár Andrásné; — Szabó Sándor, Schmiedt Antal; Kovács Pál, Abray Károly; Derzsán György, Szőke Márton, Szűcs Teréz, Varga József; Graisznig Ferdinánd, ifj. Héjjá Ferencz ; Salamon Lébi, Lupcsa Mihály és Tóth György s Papp Zzuzsanna ; Szekulesz Ignácz, Palásti József 10 frt. 50 kr. iránt; — Ri-Jtó Vaszil, Kaszár Hricz; Guttmann Feibis, Uchali Vaszili s Tódor; Spanjevics Márk, Bognár Józsefi Neda Tódor, Molnár Terézia; Rádi Ferenczné, Klein Sándor Felelős szerkesztő es kiado-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész éyre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra Peilen, 1869. Nyomatott Kocti S á n d o r táját nyomdájában Hal-piacz és al-dunasor tarkán 9. ti. a.