Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 85. szám - Inditványok

340 Ez ellen alp. semraiségi panaszt adott be; mivel fel- I egyeztethetőnek nem tartja, mit Környey, Dárday, peres maga is beismeri, hogy azért utasíttatott peruira, mivel unokája részére, annak anyja után maradt tárgyak kiadatását kérte — tehát örökséget. Nem áll tehát a bíróság azon indoka, hogy felperes csak ki hasítást czéloz, mivel M.Rezső hagyatékának egyik részében akar örökölni. — És e tekintetben az 589. §. igen világos, midőn a perre utasított örököst a rendes perre utasítja. A S e m m i t ő s z ó k az illetőséget megalapító végzést megsemmisítette: „mort eltekintve attól, hogy felperes Méhes Rezső hagyatékából unokája részére kiadatni kért tárgyak iránt, a hagyatéktárgyaló városi tszék által perre és keresetének azon tszék előtti beadására utasíttatott; — miután az örökösödésből származó keresetek a perr. 37. §. szerint a tszékek illetőségéhez utasitvák; ezen örökösödés alapján nyugvó, s a hagyatéktóli elkülönítést czélzó kereset elitélésére a 93. §. alapján, a sommás biró nem volt illetékes. (1869. sept. 24. — 1963. sz. a.) A buda-pesti ügyvéd-egylet III-ik szakosztálya f. hó 18. 20. tartott üléseiben. „A büntető törvényre és gyakorlatra vonatkozó némely intézkedésekről szóló igazságügycuiniszteri törvényjavaslat" fölötti bizottmáuyi jelentés vétetett folytatólagos tárgyalás alá. A törvényjavaslat 9. §-ához, mely a becsületsértéseket a büntető eljárás alá tartozó kihágásnak mondja, a bizottmány azt kívánja tétetni, hogy azok ne csupán kihágásnak, hanem vétségnek jelentessenek ki, és annak fogalma, enyhébb és súlyosabb esetei és azok szerinti büntetéseik lehetőleg szabatosan határoztassanak meg. A bizottmány e javaslata ellen S z ö 11 ő s y azt hozza fel, hogy a becsületsértés fogalmát meghatározni fölösleg.de lehetlen is. Környei pedig, az enyhébb és súlyosabb esetek felsorolását tartja fölöslegnek, miután a becsületsértésnek kihágás és- vétségrei felosztása a biróuak elég zsinórmértéket szolgállat. Ezen észrevételeket Dárday a külföldi büntető esetekre való hivatkozással czáfolja meg. Held pedig azon észrevételt teszi, hogy a becsületsértés súlyosabb esetét csak a sajtó utján elkövetett tény képezhetné, erre nézve pedig már van törvény. Friedmann kifejti, hogy vannak nem sajtó utján elkövetett becsületsértések, melyek a sértettet súlyosabban bántják, mint a sajtó utján elkövettettek. Szóltak még az előterjesztés mellett Ma nheimer, ellene pedig Siegmund, és szavazatra bocsáttatván az első rész elfogadtatott, a második pedig oda módosíttatott, hogy „kívánatos volna, miszerint a becsületsértések súlyosabb esetei elősoroltassanak, s azok büntetései lehetőleg szabatosan meghatároztassanak." A büntetés nemeire nézve Siegmund azt indítványozza s indítványát begyőző okokkal támogatja, hogy a becsületsértés ne pénzbirsággal, hanem szabad-ág-büntetéssel toroltassék meg, miután a birság a legritkább esetekben képez a sértőre büntetést, amellett, hogy a becsületen ejtett sérelem pénzzel leendő megváltását a becsület fogalmával ös?zeManheimer, Friedmann ésNeskovits Döme pártolnak, ez utóbbi különösen azon okból is, mert a sértés magát a személyt érvén, a büntetésnek is személyt kell érinteni, nem pedig vagyont; Siegmund indítványa et is fogadtatott s kimondatott, hogy a szakosztály egyáltalán nem tartja czélszerű büntetésnemnek a pénzbírságot, de különösen nem becsületsértés és hatalmaskodás eseteiben, és egyáltalán csak szabadságbüntetést óhajtana alkalmaztatni, mi azonban igen fontos és különös tekintetre méltó esetekben pénzbirságra is átváltoztatható legyen. A törvényjavaslat 10. §-hoza bizottmány azon indítványt tette; hogy becsületsértési esetekben a törvényszék ítéljen, hatalmaskodási esetekben pedig a kihágások tekintetében eddig eljárt közegek ; a mennyiben pedig az előbbi §-ban óhajtott megkülönböztetés a hatalmaskodás és becsületsértés súlyosabb esetei tekintetében elfogadtatnék, indítványozza, hogy az enyhébb esetek, az eddig a kihágás fölött ítélt közegekhez, a súlyosabbak pedig a törvényszékhez utasíttassanak. Az indítvány első része ellen, de második része mellett felszólaltak Siegmund, Králitz ésStrokay, ki különösen azon pótinditványnyal kívánta az előterjesztés második részét kiegészíteni, hogy még a sajtó utján elkövetett becsületsértési esetekben is (sajtótörvény 11. és 12. §.) választhasson a fél az esküdtszéki és bünfenyitő eljárás között, mely indítvány élénk vitára adott alkalmat, melyben KörnyajuMuraközyésHeld vettek részt, de szavazat folytán kisebbségben maradt. A törvényjavaslat 11-k §-hoz, mely a pénzbírságok hová fordítását tárgyazza, a bizottmány azt indítványozza, hogy az bűnügyi czélokra fordittassék, mi el is fogadtatott. A törvényjavaslat 12 —15 §§.-elfogadtat tak. A bizottmánynak óhajok alakjában beterjesztett kü lön álló indítványai a jövő ülésben fognak tárgyaltatni. — Senimitöszéki előadások okt. 25. s köv. napokon : — Fegyveres András, Török András 30 ft. ügyben ; — Fröhlich János, Fröhlich Burger Erzsébet tulajdonjog iránt; — Glatz András, Zakariás Márton végrehajtási ügyben ; — Kakucsi Elek, Könczei Károly végrehajtási ; — Hercsik József, Tömösváry Mik. Hersch Dávid végrehajtási ügyben két rendbeli; — Busz János Müller József végrehajtási ügyben; — Wainer Faibia, Wainer Chain, Daróczy György s neje végrehajtási; — Horák B., Beck Márton végrehajtási ügyben beadott semmis, panaszuk. — Horváth Alajos, Freyseisen Gyula;— Herszeg János, ifj. Király András, Vaszil Ferencz, Gargyán Antal Szeged város • Massányi Mihály, Czeller József; — Czeller József, Massányi Mihály; — Reichniczer Ignácz, Veres Jánosné; — Mokos Mária, Kucsora Márton; — Toluay János tanúkihallgatási kérvénye; — Komjáthy Endre, Raszul Vaszil és Csap Iván; — Freistadtler Antal, Szalay Ágoston; — Modeanu Stán, Anagnostopulu Döme; Neumann Lipót, Pfan Karolina. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonon SZOKOLAY ISTVÁ\. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-uteza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra Petiéit, 1869. Nyomatott Kocti S á n d o r saját nyomdájában llal-finci és al-dunasor sarkán 9. «í.