Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 81. szám - A büntetőjogi beszámitásról

322 Ha a biró itt az önvallomásnál megáll, a mellék körülményeket figyelembe nem veszi, igazságtalanul ítél, s ha a tényállás vizsgálat során kideríthető lett volna, lelkiismeretét terheli az önváddal, mert még az sem nyugtathatja meg: hiszen önmaga vallotta be. Történhetik azon eset, mert számtalan van, hogy valaki rohamos őrültségben vabmi tényt követ el, mi más körülmények közt bűntény; satény elkövetését tagadja; — vétkezik azon biró, ki a tanúk vallomásaiból csak is a bűntényt fogadja el, mig a mentó körülményeket figyelembe nem véve, a nyomorultat bűnösnek mondja ki. De felettébb vétkes azon biró is, ki a bűnöst a felhozott bizonyítékok vagy beismerés ellenére csak azért neru mondja ki bűnösnek, mert p. o. vádlott nagyobb csalást is követhetett volna el s igy akkor, mikor hamis aláírást tett, vagy mikor kötelezettségét megszegve, másnak kárt tett s tudva és roszakaratulag más vagyonát elidegenítette, azért nem követett el bűntényt, mert nem volt szándoka a bűntényt elkövetni. Az északameríkai egyesült államokban (mint Angliában is) részben a törvény, részbenaszokás megállapította azt, hogy a vádlott nem tartozik vallomást tenni, hanem ellenében a bűntényt a panaszosnak kell bebizonyitania. Mi a következménye ennek, talán az, hogy több bűntény marad büntetlenül? — Ellenkezőleg, minden állampolgár nagyon is érdekli magát a tény és körülményei felderítése iránt, s nagyobb lévén az érdekeltség, kevesebb a bűntény. — Talán ott minden tanúnak vallomása igaznak vétetik? — Egyátalában nem, mert "ott csak is a bebizonyított tények fölött Ítélnek, a bírónak pedig szent kötelessége azt, ami fölött ítélni akar, körülményesen megvizsgálni. Ott a nyilvánosság őrködik a bírák tekintélye, igazságossága és igazságszolgáltatása fölött,-a "nyilvánosság pedig a beszámítást nagyon jól ismeri. Seminitöszéki határozatok. A kérelmen túlterjeszkedésnek, nem tekinthető, ha az Ítélet, a bírói határozat nem teljesítésének esetére, a jogi következmények kimondását is tartalmazza. Ez által csak a kérelem alapján hozott ítélet foganatosításának módozatai határozlatnak meg bíróilag. Ily esetben semmiségi alap fen nem forog. KI. Manó s neje — L. Józsefné ellen Pest város tszékéhez f. évben szerződés teljesítési keresetet adtak be. — L. Józsefné ugyanis nekik f. év febr. 24-én előleges szerződés kiállítása mellett házát eladta, oly feltétel mellett, hogy 2000 frt. foglaló azonnali lefizetése mellett, 10,000 frt. f. é. május l-ig és a másik 12,000 ft. részlet bekebezés mellett 1870. máj. 1 ig lefizetendő s eladónőnek f. év aug. l-ig szabad lakás hagyatik. A tulajdonjog bekebezése s igy a rendes alakszerű szerződés kiállítása csak az első 10,000 frt lefizetésével eszközölhető és vevők a ház tettleges birtokába s használatába f. év máj. 1-én léphetnek, ha az első 10,000 frt. lefizettetett. — Ezen ügylet megkötése után 14 napra L. Józsefné tudatta vevőkkel, hogy az eladási szerződéstől visszalép s a házat megtartja. — Ennek folytán a vevők az ideigl. szerződés alapján a házra tulajdonjoguk előjegyeztetését kieszközölték, s az első 10,000 ft. részletet tanúk jelenlétében az eladó asztalára lefizették s őt a szerződés teljesítésére bíróilag megintettek. — L. Józsefné vonatkodván a szerződést teljesíteni, kérik keresetükben, hogy az az eladott s megvett házról a rendes forma szerű szerződés kiállítására, abban az átkebelezési engedély megadásáras aug. 1-ón aházbóli kitakarodásra bíróilag köteleztessék. Tárgyaláskor alperes azt adja elő, hogy a szerződés 4 pontja szerint a ház csak május 1-ón a 10,000 ft. lefizetése utan volt birtokba vehető. Tagadja, hogy felperesek jogosultak lettek volna az első 10,000 frtot bármikor lefizetni. — Képtelenségnek állítja, hogy alaki szerződés kiállítására s az engedély megadására bíróilag kényszeritethessék, mert bírói itélet csak olyanra terjedhet, mi végrehajtható. — Az aug. 1 i kiköltözködés sem kérethetik most, miután felperesek — a 10,000 forintot május 1-én le nem fizették. Az, hogy alperes felperesektől apr. 10-kén a 10,000 frtot el nem fogadta, nem mentette fel felpereseket attól, hogy május 1-én azt birói kezekbe le ne tegyék. Felperes részről az vitattatott, hogy jogosítva voltak az 1-ső részlet kifizetésével alperest máj. 1. előtt is bármikor megkinálni, mit több ízben meg is tettek. Pest várostszéke a tárgyalás befejezőre után következőleg itélt. „Alperesnő tartozik 185. sz. házának eladásáról az A. a. Pesten 1869. febr. 24. a kérdéses ház s tartozmányai adásvétele iránt létrejött ideiglenes szerződés alapján, felperesek részére a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas szeződést 15 nap alatt, de csak az esetben kiállítani, ha felperesek az ideigl. szerződés l-ső pontjában érintett 10,000 j ftot alperesnőnek valósággal lefizetik. „Továbbá tartozik alp. f. év aug. 1-én a kérdéses házból végrehajtás terhe alatt kiköltözködni; végre tartozik felpereseknek 30 frt. perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. „Ha alp. a fentebb kijelölt alakszerű szerződést kiállittani vonakodnék, az esetben a kérdéses ház tartozmányaival együtt 10,000 ft. lefizetése vagy fel nem vétele esetében birói kézhezi letétele mellett lesz felperesek nevére jelen itélet alapján az A. szerződés értelmében, tehát a hátralevő 12,00í) frt. vételárnak alperes javára egyidejűleg és felperesek költségére leendőbetáblázása mellett tulajdonjogilag bekebelezendő, illetve az A. alatti alapján a f. é. márcz. 22 én kelt végzéssel nyert tulajdonjog előjegyzés igazoltnak lesz tekintenél ó." „Indokok: Alperesnő beismeri az A. ideigl. szerződés valódiságát, mely szerint a 185. sz. házát 24,000 ftban megalapitott vételárért felpereseknek eladta. ' „A törvény minden lényeges kellékeivel ellátott ezen szerződés 2-ik pontjában alp. arra kötelezte magát, illetőleg megengedé, hogy az 1-ső pontban érintett 10,000 ft. első részlet lefizetése s ennek folytán ezen jogügyletről alaki szerződés kiállítása után, a háznak átíratása s egyszersmind a fenmaradandó 12 ezer ft. felperesnek saját költségére első helyen leendő egyuttali betáblázása eszközölhető lesz. „Miután alp. maga sem vonja kétségbe, hogy felperesek őt a máj. l-ig fizetni kötelezett 10,000 frttal még május 1-je előtt tehát kellő időben megkínálták ; alperesnőnek nem állott jogában ezen 10,000 ft. felvételét s az