Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 75. szám

299 az alaptalan seinmiségi panaszt elvetette." *) (1869. aug. 10. 740. sz. a.) Az idéző végzés adós férje helyett nejének érvényesen csak ugy kézbesittetik, ha átvételére meghatalmazása volt. A különben eszközlött kézbesítés érvénytelen s az arra fektetett határozatok semmisek. L. József Pestmegye tszéke előtt Sch. E. s többek ellen adóssági pert indított. Az adósoknak az idézéssel el­látott keresetlevél kézbesittetett, kivévén E. Keresztélyf, ki időközben meghalt. Helyette a kézbesítési iv szerint neje vette át az idéző levelet. Tárgyalásra egyik alperes sem jelenvén meg, atszék valamennyit — igy E. Keresztélyt is makacsságból elma­rasztalta. A bendott semmiségi panasz folytán a S e m m i 16­szék E Kereszt, illetőleg az Ítéletet segész eljárást meg­semmisítette. „mert E. Keresztély helyett, ki állítólag időközben meghalt, neje, ki hogy arra meghatalmazva lett volna, nem bizonyittatik, vévén által az idéző végzést, reá nézve az idézés törvényesnek nem tekintethetik. (1869. septem­ber 20-dikán. — 1092. sz. a.) Minden felebbvilel az illető bíróság által felterjesztendő. A kir. itélö tábla határozata ellen irányzott semmiségi panasz nem az eljáró tarvényszék, hanem a kir. tábla által felterjesztendő a semmilöszékhez. Néhai Sp. Ádám hagyatéki ügyébeu Aradmegye tör­vényszéke az oldalrokonokat az özvegy ellenében perre utasította, s ezt a kir. itélö tábla (1869. márcz. 19.) hely­benhagyta. Ez ellen az oldalrokonok 1867. jun. 30. sem­miségi panaszt adtak be. Ezen semmiségi panaszt Aradmegye tszéke terjesz­tette fel a semmitőszékhez. A Semmitőszék határozta: „Ezen közvetlenül a m. kir. itélő tábla ítélete ellen is irányzott semmiségi panasz a birói ügyviteli szab. 203. 204. §§. értelmében, mely minden felebbvitelt az illető bíróság által rendeli felterjesztetni, szabályszerű felter­jesztés végett a m. k. itélő táblához áttétetik. (1869. sept. 20 kán 1118. sz. a.) A polg. lörv. rendt. 475. §. rendelete csak azon esetekre alkalmazható, midőn ugyanazon község lakosai közt forog fenn a követelés. *+J (1869. sept. 20. — 1144. sz. a. Temesme­gye Csákóvár járásából.) Az erdélyi magyar kir. földtehernienteskési alap-igazgató­ság elnöksége az erdélyi úrbéri kárpótlási ügyben a követ­kező hirdetményt bocsátotta közre. (Folytatás.) b) Az erdőkért és legelőkért fennebb azl. pont alatt megállapított kárpótlás azonnali folyamatba indítása akkép *) Ehhez azon utasitáa is csatoltatott, hogy a tszékek, bíró­ságok jelentéseik küllapját az ügyr. 203. §. értelmében felzettel lássák el, és a 204. §-ként a felebbviteli határozat 3 erre vonatkozó kézbesítési vétbizorjyitvány hiteles másolatját mindenkor oda csa­tolják. **) öszhangzólag a lapunk 65. számában 19. sz. alatt közlött döntvénynyel. intéztetett el, hogy az itten ez évi július 17-én innen ellá­tandó kárpótlási munkálatoknál az urbériségért és esetleg tizedért adandó végleges kárpótlással együttesen fog az erdőkért és legelőkért is a kárpótlás megállapittatni, ami a határozvány egy külön pontjában láthatóvá tétetik. — Másfelől a már lejárt munkálatok mellől az erdő- és le­gelő-kimutatásokkikeresése és előadásra, illetőleg megál­lapításra előkészítése, egy, osak is ezzel foglalkozó bizott­mánynak tétetett kötelességévé. c) Határozott intézkedés van téve a munkafelosztás alapján, hogy a munka minden irányban, mind benn az igazgatós ignál és számvevőségnél, ugy a pénztárnál is, mind künn a valósító bizottmányoknál a fennálló szabá­lyok lelkiismeretes megtartásával, a lehető szorgalommal és erélylyel folyjon minden irányban. (Vége köv.) A nyugdíjazott s charakterrel kilépett cs. k. kato­natisztekpolgárbirósági illetősége. (B.-P. Közlöny.) Az igazságügyminiszter múlt évi október 13-án egy rendeletet bocsátott ki, melynélfogva a nyugdíjazott és characterrel kilépett cs. k. tisztek Ma­gyarországon a polgári bíróságok alá tartozóknak tekin­tessenek, s mely szerint a budai, temesvári és szebeni ka­tonai parancsnokságok, ő Felsége augusztus 6-ikán kelt legfelsőbb elhatározása folytán utasítva vannak, hogy ily esetekben reclamatióktól tartózkodván, az esetnek a had­ügyminisztériumhoz leendő egyszerű följelentésére szorít­kozzanak. Miután e rendelet hatálya és jogalapja iránt egy helybeli lap kételyeket támasztani igyekszik, szükséges­nek látjuk, a legjobb forrásból vett értesülés alapján ki­jelenteni, hogy ama rendelet kibocsátásához az igazság­ügyminiszter urnák teljesen jogos alapja volt, s hogy annak minden esetben érvényt szerezni kötelességének fogja tartani. — A rögtönbiróság s bíráskodás ujabb kiterjesztése. A hivatalos lap (B.-P. Közlöny) hivatalos közlése szerint: a belügyminiszter Abauj megyét rablókra rablógyilkosokra, azok bűntársaira, bűnrészeseire, órgazdáira és gyujtogatókra nézve, egy évre, rögtön­biráskodásijoggal ruházta fel. — Kinevezések; Az igazs. miniszter Pap Lajos ügyvédet s volt váltó tszéki hivatalnokot a debreczeni esküdtszékhez vizs­gáló bírónak; továbbá Varga Lászlót, Perczel Lajost, Ferenczy Sándort fogalmazóknak; és Ziskay Antalt, Robits Antalt, Gajzágó Gerőt, Szimay Salamont, Simon Bálintot, Neff Józsefet segédfo­galmazóknak kinevezte. — AcultusminiszteJrDeesy Lászlót a kolozsvári jogakadémiában rendkívüli tanárt rendes tanárnak nevezte ki. — Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztése folytán dr. Pauler Tivadar a magyar kir. curia legfőbb itélőszéki osztálya rendes birájának ezen hivataláróli lemondását kegyelmesen elfogadván, ótet saját kérelmére, utóbbi kineveztetése által nyert rang­jának meghagyása mellett, eddig viselt magy. kir. egye­temi rendes tanári hivatalába visszahelyezem. Kelt Bécsben, 1869. évi sept. 14-én. Ferencz József, s. k., Báró Eötvös József, s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents