Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 73. szám

291 ellenük támasztott személyes keresetnek elintézésére Baranyamegye mohácsi járás szbirói bíróságának illetősége alperesek kifogása ellenében megalapítható — a perköltségekre vonatkozó felperesi panasz pedig, mint ez útra nem tartozó figyelembe vehető nem volt." — (1869. aug. 28-kán. - 1084. sz. a.) Legfőbb itélüszéki döntvények. 11. Birói szemlénél — zálogváltó perekben — a térkép s telekk. kivonatnak, a hitelesített térképpel s telekkönyvvel való öszhasonUtása, s ez alapon való hitelesítése mellözhetlen kellék. Ezt nem pótolhatja egy elöhbi hitelesítés, ha az arra vonatkozó szemle körüli eljárás jogérvényesen megsemmisíttetett. Az alperes által választott szakértő is bírósági személynek tekintendő, ki az alperes akarata s kívánsága ellenére is szorítható és szorítandó elvállalt kötelessége teljesítésére. Repeczky Ferenczné szül.Terney Eszter és osztályosai gr. Gyürky Ábrahám ellen zálogváltó pert folytatván, ebben Nógrádtnegye törvényszéke 1868. jul. 9. 4148. sz. a. kelt végzésével az azon évi június 16. s követ, napokon eszközlött birói szemle körüli eljárást jóváhagyta; ellenben a kir. itélő tábla felperes fel folyamodása és semmiségi panasza folytán 1868. dec. 13. 20610. sz. a. kelt végzésével a megye tszéki végzést s az egész szemleeljárást megsemmisítette. Ezen táblai végzés 1869. évjuniuslO én kézbesittetvén, ez ellen felperes azon év jun. 25. felfolyamodott, a következőket előadván s kifejtvén. A már két izben teljesíttetett birói szemlének menetére nézve feltűnő körülmény, hogy alperes Márton Kálmán tanújának lakását hiányosan jelentette be ; hogy az alperesi szakértő alperes kívánságához képest nem működőit, hogy a kihallgatott két szakér;ő ragaszkodott az 1867. 4694. sz. a. jegyzőkönyvben foglalt azon véleményéhez, melyet az akkor közreműködni nem akart alperesi szakértővel egyetértőleg készíttettek. A peres tárgy mennyisége és helyzete már a tagosítás alkalmával megalapittatván, tanúkra többé nii.es szükség. — De az egész szemleeljárás is felesleges, mert a tagositási térképen és telekjkönyvben a per tárgya hitelesen elő van tüntetve, s a hiteles térkép és telekk. kivonat a bíróságok tájékozására elégséges. Anmélt. Curiamint legfelsőbb törvényszék f. évsept. 2-án következő végzést hozott: „A kir. ítélő tábla végzése helybenhagyatik." „Indokok: Noha az alperes fél részéről a birói szemléhez megidéztetni kivánt Márton Kálmán vagy Benjámin meg nem jelenése a megejtett szemle megsemmisítésére okul nem szolgálhat azért, mert a nevezett egyén nem szakértői minőségben, hanem a szakértők részire tanúkép nyújtandó felvilágosítás adására lett volna csak használandó; — aző elmaradása tehát a birói szemle eredményére csak azon esetre bírhat vala befolyással, ha a szakértők által épen csak azon tanú részéről adható felvilágosítás találtatik szükségesnek. „Mindamellett helybenhagyandó volt a k. Ítélőtábla birói szemlét megsemmisítő végzése; mert „A szemle egyik czélját képezi a peres tárgyat ábrázolótérkép és telekk. kivonatnak, a hitelesített térkép és telekkönyvvel való összehasonlítása, s ez összehasonlítás nyomán való hitelesítése; ezen összehasonlítás pedig a szemlénél teljesen mellőztetett, s az összehasonlítás és hitelesítés már megtörténtnek vétetett; —. holott tekintve azt, hogy az előző szemle körüli eljárás jogérvényesen megsemmisíttetett így az annak során történt hitelesítés is fennállónak nem vétethetett. „De helybenhagyandó voltaszemle megsemmisítése azon okból is, mert a birói szemlének az 1867. június 26. felvett jegyzőkönyvi megállapodás szerint a Pokorni István felperesi, Udvardi Péter alperesi, s egy a bíróság részéről kinevezendő harmadik szakértő közbejöttével kell vala megtartatni, mig ellenben az csak a felperesi s a bírói szakértő közbenjárásává foganatosíttatott; — azon körülmény sem szolgálhatván ezen hiány mentségéül, hogy az alperesi szakértő a szemle eszközlésébe való befolyástól önkényt, vagy az alperes kívánsága folytán tartózkodott; mert a bár alperes által választott szakértő bírósági személynek levén tekintendő, elválalt kötelességének teljesítésére szorítható és szorítandó lett volna. „Ezek szerint az eljáró megyei tszék utasittatik, hogy a birói szemlét egy ujabb kitűzendő s a feleknek tudiuladandó határnapon mind három szakértő közbenjüttével és pedig a peres tárgyat ábrázoló térkép s telekk. kivonat, úgy a hitelesitett térkép és telekkönyvvel mint a helyszínével való összehasonlítás által eszközöltesse; a feleknek pedig szabadságában áll ezen birói szemléhez tanúkat állítani, kik a bíróság és szakértők netaláni kívánságához képest az útbaigazító körülmények iránt kihallgathatók. (1869. sept. 2. 2209. sz. a) 12. Az igazolási kereset ítélethozatal után, de még kézbesittetése előtt adatván be, a kézbesítés érvénytelennek tekintendő. Markovics Sámuel Tercsánt közép szolnok törvényszéke előtt egy tehén visszaadatása stb. végett beperelte. A megyei tszék 1867. sept. 13. alperest makacsságból elmarasztalta a kereset értelmében. A k.tábla 1863. jan. 24. a felfolyamodást visszautasította. Alperes feif-lyamodásában (1868. máj. 5.) kifejti, hogy a makacssági végzés kézbesítése előtt igazolási kérelmet adott be és pedig a megjelenést gátló akadály megszűntéről számított törvényes határidő ala,tt. A legfőbb tszék határozta: „Kitűnvén az 1-ső bíróság felterjesztéséből, hogy az igazolási kereset az ítélet meghozatala után ugyan, de kézbesítése előtt adatván be, ennélfogva a kézbesítési cselekvény mint törvényellenes megsemmisíttetik s a két alsó bir. végzések feloldatnak. (1869. aug. 28. — 65. sz.) 13. Több tárgyak, melyekben felsöbiróságilag külön határozatok hozandók — elkülönítve, külön-külön felterjesztendök (1869. aug. 31.1. v. szám. Coria mint legf. Ítélőszék Kosztán Izidor, Auerhahn Dávid ügyben). Jogirodaluii szemle. (Folytatás). A megemlittettekhez kell még Heckenastnak két közhasznú, a nagyobb közönség használatára is szolgálható kiadmányát sorolnunk, t. i. a Községi Kalauzt (Pest 1869. 45 ív 4 frt.), mely igen alkalmas és könnyen használható módon,de mégis alaposan és kimeritőlegeló-