Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 72. szám
287 panaszt beadni akkor, ha a végrehajtás körül semmiségi eset ugyan elé nem fordult, de maga a végrehajtás egy — az elmarasztalt fél megidéztetése nélkül hozott, s ezenfelül neki nem is kézbesittetett ítélet alapján elrendeltetvén — az megkeresés utján, t. i. más bíróság által foganatosíttatott" ? és 2 or. „Mi uton lehet ez esetben a kielégítési végrehajási árverés felfüggesztését kieszközölni" ? Ezek a kérdések, melyek bizonyos törvénykezési esetben felmerültek; maga a jogeset pedig következő: R. H. felperesnek ugyanis R. Ch. es Z. F. alperesek elleni 82 ft. iránt indított perében — Sárosmegye törvényszéke 1867. márczius hó 30-án 1014. sz. a. kelt makacssági Ítéletével —habár az idézési végzés kézbesítése igazolva nem volt, mind két rendű alperest a keresetlevél érteimében elmarasztalván; és megint anélkül, hogy a mondott Ítéletnek másodrendű alperes kezéhezi szolgáltatása igazolva lett volua, — felperes egyszerű végrehajtáshozi jogát nem igazoló kérelmére f. é. augusztus 12-én 370. polg. sz. a. mindkét rendű alperes ellen a kielégítési végrehajtást elrendelte, s annak foganatosítása végett az alsó-tarczai járás főszolgabiráját megkereste. Másodrendű alperes perbefogatásáról s lett elmarasztalásáról — csak a végrehajtás tettleges foganatosítása alkalmával értesülvén, mi vei sem idézést, sem Ítéletet nein kapott, sót ezenfelül felperesnek nem is adósa, a p. t. r. 297. §. 16. pontja alapján semmiségi panaszszal élt, kérvén abban a végrehajtási végzés, úgyszintén a makacssági Ítélet megsemmisítését — ós panaszának elintézéséig a végrehajtás felfüggesztését is. Itt mindenek előtt felmerült azon kérdés, hol kell a semmiségi panaszt benyújtani — váljon a végrehajtást elrendelő törvényszéknél — vagy a végrehajtást foganatosított szolgabiróságnál? Mert maga a semmiségi panasz tulajdonképen nem a szolgabíró, hanem a törvényszék tette ellen volt irányozva. Ugyanis, ha a semmiségi panasz a szolgabíró, mint a végrehajtást foganatosító bíróságnál beadatik — ez — ellenére a 298. §-ának a panaszt közvetlen nem terjesztheti a semmisítő szék elé; nem pedig azért, mert 1-ör, nincsenek hivatalánál a periratok, é9 2-or, a panasz felől nyilatkozni nem képes. Ha pedig a per bírájához (a törvényszékhez) nyujtatik be a semmiségi panasz, ez — miután a végrehajtás folyamában felmerült panaszok a 298. §. szerint a végrehajtó bíróságnál beadandók — azt elfogadni nem köteles. Én ily körülmények között, figyelve a 298-ik §-ra, a semmiségi panaszt a végrehajtást foganatositó bírósághoz adtam be? oly kérelemmel — miszerint tekintetbe vételével annak, hogy a semmitőszék a pernek iratai nélkül nem határozhat, panaszomat a perbeli irományokkal való felszerelés és maga helyére való felterjesztés végett a megyei törvényszékhez tegye által.— Helyesen jártam-e el — a semmitőszék határozata fogja kimutatni. Hogy el fogom-e érni jelen esetben a végrehajtási további lépések felfüggesztését — még kérdés; de ha el is érném ezt, nem a törvény intézkedésének, hanem a kiküldött szolgabíró, a fenforgó s előadott körülményeket méltányolni tudó tapintatának fogom csak köszönhetni. Ugyan is a 374. §. alapján, mely jelen esetre nem alkalmazható, a végrehajtás korlátozását vagy felfüggesztését nem kérhetem; — és miután továbbá a 375. §. szerint a végrehajtás felfüggesztése vagy korlátozása iránti kereseten kívül — a végrehajtást még csak az igazolási kérelem beadása gátolhatja, — ezenfelül pedig a 297. §. 19., 20. és 21. pontjában emiitett semmiségi esetek, melyek a 299. §-nak rendelete szerint — semmiségi panasz emelése következtében — a végrehajtást felfüggesztik, jelen esetben fenn nem forognak — törvényes alapon a végrehajtásilag lezárolt holmik elárverezését akadályozni nem lehet. Ez alkalommal a p. törv. rend. még egy további hiányát, mely legalább tudomásom szerint eddig még felemlítve nem volt, emelem ki. — Értem a semmiségi eseteket elésoroló 297. §.16 pontját. Ezen pont szerint semmiségi panaszszal élhet alperes, ha épen nem, vagy nem törvényszeríileg lett megidézve; itt miután a perbeli felek egyforma jogorvoslatokat vehetnek igénybe,az „alperes" szó helyett helyesebb lett volna — a „perfelek" kifejezés alkalmazása. Ajáulom a felhozott eseteket szakértőink figyelmébe. Nagyon kívánatosnak találnám, ha a gyakorlatban felmerült kételyes esetek kartársaink által minél nagyobb számmal közzététetnének, s megvitattatnának. Ezt a közügy maga, az igazságszolgáltatás életfontosságú érdeke szükségeiné, követelné, mely az eszmecsere által csak nyerhetne. Kr. A. Jugirodalmi szemle. (Folytatás). Azon észrevét lekhez, melyekkel lapunk előbbi számában Okröss Bálint legújabb munkáját — a perrendtartásról — szakközönségünknek bemutattuk, még azt találjuk megemlitendőnek, mikép azon körülmény, miszerint azon munka több füzetben fog megjelenni, szintén előnyéül szolgálhatand az által, hogy ez idö alatt a jog gyakorlat, nevezetesen a legfőbb törvényszéki is, jobban kifejlődvén, igy számosb kételyek eló'nyös múlván, azok meg is vitatatván,vagy épen legfelsőbb bíróságilag határozat alá is kerülvén, — ez alkalmul szolgálhatand, hogy azokra is kiterjedhessen, azok megoldására, megbirálására közreműködhessen. Különben még csak azon reményünket kell kifejeznünk, hogy szerző a munka további folyamában is hason tudományos irányt kövessen s alkalmazzon. A mi másik — jeles jogtudósunk Suhayda munkáját illeti, erre nézve, bizonyos körülmények nem engedhetik, hogy közvetlenül mi adjunk róla szakvéleményt. Ennélfogva egy jeles képzettségű szakférfiunk — felhívásunkra — arról következő véleményt terjeszt elő: S u h a y da János jeles jogtudósunk munkái, ki sokat és jól dolgozik, közelíts mérésre találnak, azért azok nem csak a jogtanuló ifjúság, hanem a gyakorlati szakemberek kezei kozt is elterjedve forognak. Jelen műve is, melynek bemutatására a szerkesztőség által febzólitattunk — a benne tárgyalt anyag tudományos felfogása és áthatása, s jó előadása által ujjolag tanúságot tesz szerzőnek bő ismeretei és szép tehetségei mellett. A tanulók, az államvizsgálati és ügyvédi jelöltek örömmel készülnek könyveiből vizsgákra, mivel az anyagot rendszeresen és átnézhető egészben állítja elő. Stylusa folyékony, fogalom határozatai szabatossak, felosztása helyes. Különöfen világosan van a bizonyítási tan kidől-