Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 71. szám

283 Jogirodalmi szemle. Jogéletünkben — ez idő szerint — az igazságszolgáltatásra vonatkozólag, mint legfontosbb tárgy tűnik fel az uj törvénykezési rendszer, melyet az életbeléptetett perrendtartás állított elő. Utóbbi ezernyi módon behatolván a magán élet mindennemű rétegeibe, a birákat s ügyvédeket épen közvetlenül is érdekelvén; kell, hogy tüzetesen tanuluiányoztassék, hogy ismeretei elterjedjenek, hogy kételyei felvilágosittassanak, eloszlattassanak. Innen, mint másutt hason helyzetben, úgy nálunk azon jelenség, mikép jelenleg jogirodalmunk legelterjedtebb foglalkozását az uj perrend magyarázata képezi. Természetes, szükségképi kifolyása a fent érintett jogalakulási helyzetnek; de egyszersmind hasznos, sőt szükséges is; mert minél több oldalról, minél többek által tárgyaltatik valamely uj törvényhozási mű, annál jobban kell, hogy terjedjen körülötte a világosság, a tiszta felfogás; mi az alkalmazás, kezelés könnyitését eredményezi.Sőt pusztán maga az uj törvény szabályainak a nép kebelében, nagyobb mérvben való megismertetése,elterjesztése is hasznos és jó hatású. A már más alkalommal emiitett munkákon kivül legújabban ismét több perrendmagyarázat jelent meg — és pedig többnyire oly törvénytudóinktól, kik ismeretes névvé] birnak, s e tárgygyal már előbb is foglalkoztak. Nevezetesen megemlitendők: Okröss Bálint: (igazs. miniszt tanácsos). A magyar polg. törvénykezési rendtartás. (1868. 54-ik tcz.) összehasonlító s felvilágosító jegyzetekkel. Kiadja Pfeiffer Ferdinánd Pesten 1869. I. füzet 160 lap. A többi füzetek gyorsan következnek. Az egész mű 3 füzetben 3 forint. Suhayda János: (legfőbb tszéki ülnök). A magyar polgári törvénykezési rendtartás. Az 1868: 54. t.cz. s arra vonatkozó rendeletek nyomán. — Eggenberger — most HofFmann s Molnár könyvkereskedés kiadása. Pesten 1869. 22 nagy rét. Ára 2 forint 40 krajczár. Kassay Adolf: uj polgári perrendtartás magyarázata a törvény eredeti szövegével. Kiadja Kugler Adolf Pesten 1869. 13 8-rét iv. Ára 1 ft. 50. Knorr Alajos: (ügyvéd kir. táblai fogalmazó.) A polgári törvénykezési rendtartás (1868. 54. tcz.) kérdések s feleletekben. Kiadja Heckenast Gusztáv Pesten 1869. 204 lap 8-rét. Ára 1 for. 20 krajczár. Ugyanattól: A birói ügyvitel (1869. apr. 29-i igazs. miniszt. rendelet) és átmeneti intézkedések (1869. márcz. 30-i rend), kérdés és feleletekben. Pesten Heckenast Gusztávnál 1869. 112 lap 8-rét. Ára 80 kr. Ezekhez járul még Dauscher Antal (ügyvéd) munkája : .Handbucb des gerichtl. Verfahrens in- und ausser Streitsachen aufgrundlage der neuen ung. Civilprocess Ordnung' — czim alatt; mely nagy szorgalommal és gyakorlati szakavatottsággal összeállított munkáról már régebben ajánlólag emlékezénk. Ezen munka füzetekben (I—XI. füz.) jelent meg s most a 11-ik füzettel befejeztetett s úgy már az egész mű, mely az eljárásra vonatkozó összes min. rendeleteken és más tudnivalókon kivül — egyszersmind a váltó- és kereskedelmügyi eljárást, valamint a csőd s telekkönyvi ügyekben való eljárás szabályait, illetőleg törvényeit is terjedelmesen adja — mind ezzel teljesen kapható. Ára minden füzetnek 50 kr. s tesz összesen 42 ivet 8-rétben. Végre jönnek azon kiadmányok, melyek pusztán magát a törvényt tartalmazzák minden magyarázat s felvilágosítások uélkül. Ilyen nevezetesen a néhai Eggenberger könyvkereskedés jelen birtokosai: Hoffmann és Molnár kiadásában „Polgári perrendtartás bevezetési rendelettel és ügyrenddel kiegészítve. 1869. — El van látva betűrendi tárgymutatóval is.Igen csinos kiállítás zsebkönyvi kiadásban és ára csak 80 kr. Ugyanazon (Hoffmann Molnár) kiadóknál megjelent az összes 1865/g-ki törvények gyűjteménye is,szintén könynyen használható zseb kiadásban: ily czim alatt: 186J/8 évi országgyűlési törvényczikkekPestl869. — Ebben az uj perrendtartás szintén egész terjedelmében benn foglaltatik; és az egész tárgymutatóval is ellátott 448. lap 12-rét mű ára csak 1 ft. 40 kr. — vászonba kötött példány ára pedig 2 ft. 5 kr. Ha már most az elősorolt munkák felett rövid —és minden kritikai megbirálás nélküli szemlét tartunk, mi mindenekelőtt két tapasztalati adatra jutunk, miket kiemelnünk kell. Először, hogy bármily sok jót, s különféle hasznos ismereteket, tudományos megjegyzéseket tartalmazzanak is, azon gyakorlati kételyek s homályok fejtegetésével s felvilágosításával, melyek az uj perrendtartásban nem csekély számban merülnek fel, — egyik sem foglalkozik. Ha egyik, másik mű szerzője indikálja is néhol azon helyeket, melyekelőtte is érthetetlenek, homályosak, vagy ellenmondásosak; de abba bele nem ereszkedik egyike sem, — legalább rendszerint nem — hogy a gordiusi csomót hogyan kellene megoldani; hogy részint a törvény szelleméből, részint a gyakorlati élet szükségei szempontjából mikép kellene az illető szabályt magyarázni és alkalmazni; szóval útmutatást adni bírónak s ügyvédeknek a törvény kezelése, az eljárás módja iránt. Kétségtelen pedig, mikép ily törvényeknél a magyarázatnak egyik legfőbb érdeke ily gyakorlati fejtegetésekben s felvilágosításokban áll. Azonban el kell ismernünk azt is, mikép ily kételyek megoldásának, ily gyakorlati útbaigazításoknak ideje leginkább akkor érkezett meg, midőn az illető eljárásban a gyakorlat már némileg kifejlődött, midőn a törvénykezés kezelése már az ily homályos pontokat, kétértelmű helyeket felszínre hozta. Másodszor megjegyzésünk az, mikép az elősorolt művek közül egy sincs, mely egy vagy más tekintetben hasznos, egy vagy más osztálynak hasznavehető ne lenne. Mindeniknek meg vannak saját jó oldalai. Ha veszszük még azon egyszerű minden tudományos színezet nélküli művet is, melyet kérdés és feleleteiben Knorr nyújt asztalunkra — még ettől sem lehet a hasznosságot elvitatni. Nem lehet ugyanis közömbös azon mód, melyen az illetők egy uj törvény ismereteibe vezetetnek, tehát azon könnyüség, melylyel itt különösen az uj perrend szabályairól s intézményeiről a kellő fogalmakat és ismereteket megszerezhetik. Már pedig bizonyos, mikép nálunk is sokan vannak, kik a tudományos előadás és rendszer utján nem igen könnyen boldogulnak; sokan vannak tehát, kik a kérdés feleletekben való előadást felette kedvellik, mert az náluk a legkönnyebb mód a szükséges ismereteket s tájékozást a törvényről megszerezni. Hasonlóan nem mondhatjuk, hogy Kassay Adolf