Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 68. szám

271 8-ra. A 129 orvosi vélemény elvetendő lett volna, mert 1. A rothadásba ment, halál után 2 hétre vizsgált hullán hogyan látható, hogy az illető egy hó előtt június 22 ig egészséges volt ? 2. Ily idő utáni bonczolásból azt sem lehet kitüntetui, hogy jun. 23-tól a szülés rendes folyamban volt s az erőszakosan megszakittatott. 3. Azt, hogy a gyermek feje mechaoicai erővel összenyomatva kisebbitetett volna megczáfolja az egyetemivélemény. Mig az orvosok azon állításukat tényleg semmivel sem bizonyították. 4. Rothadt hullánál alaptalan szintén azt állittani s vitatni akarni, hogy erőszakolt koraszülés s ennek folytáni elhalálozás történt. 5. Az hihető, hogy az esés általi ütésből eredt sértés, vagyis mechanicai behatás okozhatta a halált, de nem lehet igazolni, hogy azt vádlott eszközöite. Hogy abbeli fájdalmakról már Csorbára jöttekor panaszkodott, Heiczer s a bába tanúsítják. 6. Azt állítani, hogy az elhalás egyetértve átgondolt terv szerint eszközöltetett vádlott által — csak roszlelküség lehet. Mert az elhalás után 2 hétre rothadt hullán nem fedezhetők fel oly nyomok, jelenségek, melyek arra következtetést engedhetnének. Hogy pedig ezen 129. sz. a. vélemény készítői mily szakértők, tehát mikép s mily hitelt érdemelhetnek, mutatja azon czáfoiat, melyet magukra vontak az egyetem részéről. Csongrádmegye tszéke 1869. april 26-án kelt végzése által Oroszy Miklós, Talányi János és Kulcsár J. e. a főbenjáró per elrendeltetett, Molnár József s Haiczer István e. pedig a további eljárás megszüntettetik ; a két első tovább is letartóztatva maradván a végitéletig. Csongrád s Já?z-kun hatóságainak együttes illetékességi érdekeltsége folytán az igaz. minisztérium czélszerűség tekintetéből egyik törvényszékének birói kiküldetése végett megkeresendő. A közbevetett felebbezés folytán, a kir, ítélő táblán végeztetett: „Jelen esetben nem a biróküldés, hanem csak is az, hogy a nyomozásokba befolyó két törvény hatóságnak, melyik törvényszéke legyen az illetékes — elintézendő levén: miután a bűnnek feljelentése Csongrádmegye hatóságánál tétetett, s a vizsgálatot ezen törvényhatósági közegek kezdették meg; de a jász-kun kerületbeliek megnyugvásával, a nyomozásoknak hitelesítését Csongrádmegye fenyítő törvényszéke foganatosítván, az ügyet már tettleg magához vonta: Csongrádmegye tszékének illetősége ezennel utólag megalapittatik s erről jász-kun kerületek törvényszéke is értesíttetni rendeltetik. „Ekként a további birói küldés iránti felterjesztés önmagától feleslegessé válván, s a semmiségi panasznak elvetésével, a felfolyamodott végzés vizsgálat alá vétetvén; „Miután az eddigi nyomozás adataiból tárgyilag meghatározható, „hogy Dobosy Jusztina halálának legközelebbi oka erőművi beavatkozás által előidézett koraszülés okozta elvérzés volt," s ennek okozására nézve Oroszy Miklós s Talányi János ellenében elegendő gyanuokok léteznek, az első bírósági végzésnek reájuk vonatkozó azon része, melylyel főbejáró perbe fogatásuk s ebből kifolyólag további letartóztatásuk megrendeltetik, helybenhagyatik — Kulcsár J. ellen azonban gyanúokot a vizsgálati adatok csak a bünpalástolásra nyújtván, az első bírósági végzés reá vonatkozó részének megváltoztatásával, Kulcsár Jánosnak csakis bünberbe fogatása rendeltetik ei, és tekintettel arra, hogy a vizsgálatok már annyira előhaladtak, miként azok tübbé meg nem hiusithatók, ugyanannak egyszersmind szabad lábra bocsáttatása elhatároztatik. Ennyiben megváltoztatván, a két első r. vádlottra nézve helyben hagyatván az első bir. végzés az iratok stb. Kelt Pesten, 1869. m á j us 14-dik napján 2952/869. sz. alatt. (Vége köv.) Miniszteri szabályrendelet. Az úrbéri örökváltság országos megtérítése iránti folyamodványok fölszerelése, megbirálása és elintézése tárgyában. (Vége.) 21. A birtokbiróság mindazon felebbezvényeket, melyek a földtehermentesitési alap igazgatóság határozatai ellen nyújtatnak be: a foldtehei mentesítési alap-igazgatóság utján terjeszti fel a törvény 11. §-sában érintett fölebbviteli hatósághoz. 22. §. Ha a megtérítési jogosultság végérvényesen megállapittatott, a birtokbiróság a törvény 12. § a értelmében hirdetményt bocsát ki. E hirdetménybe fölveendő: a) a törvényszék megnevezése; b) azok nevei, kik a megtéritési összegre a bejelentési folyamodványban igénylőkül jelentkeztek; c) a megállapított megtéritési összeg; d) azon f lhivás, hogy mindazok, kik a megtérítési összegre vagy annak egy részére a törvény 8. §-a értelmében igényt tartanak, igényeiket a kitett záros határnapig jelentsék be, különben igényeik elenyésznek ; e) a zárhatáridő megnevezése; f) fölemlitése annak, hogy a bejelentés elmulasztása ellen semminemű jogorvoslat nincs. 23. §. Ezen hirdetmény a hivatalos lapba háromszor beiktatandó; ezenfölül mindazon községben, a hol a megtérítésre bejelentett birtokok feküsznek, a helyi szokás szerint kihirdetendő. E hirdetmény azoknak, kik a megtérítésért folyamodnak, a községi elöljáróság utján kézbesítendő; ez utóbbiak különösen ügyelni tartoznak, hogy az árvák és gondnokoltak igényei bejelentessenek. 24. §. Az igénybejelentés Írásban történik, s az igénylőnek és netaláni törvényes képviselője, vagy meghatalmazottjának egész nevét, lakhelyét, a támasztott igény határozott körülirását kell tartalmaznia. Ha a bejelentés meghatalmazott által történik : a szabályszerű meghatalmazás is odacsatolandó. 25. §. Ha igény nem jelentetett be: a birtokbiróság hivatalból végzést hoz és annak előrebocsátása mellett, hogy a hirdetvényi hatáiidő alatt a megtérítési tőkére igénybejelentés nem történt, kimondja, hogy a törvény 15. §-a értelmében a kötelezvények a bejelentési folyamodványban jelentkezettek részére, — kik a végzésben névszerint felsorolandók, — állitandók ki, s ezen határozatát a földtehermentesitési alap-igazgatóságnak a törvény 13. §-a értelmében megküldi. 26. §. Ha pedig a hirdetvényi határidő alatt igény