Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 66. szám

263 4. A hullát hamis bizonyítványok folytán Turkeviben eltemettetvén, midőn Oroszi s Talányi hatóságilag megkérdeztettek a nő halála felől, s gyanították, hogy vizsgálat fog lenni, — már ekkor küzölve levén Talányival a Kun kapitány által feleletül a 4 pontozat — hogy a vizsgálatot meghiúsítsák Kun-Sz.-Mártonban, — Oroszi s Talányi abban egyeztek meg, hogy a sirt felásván s a hulla más koporsóba tétetvén, Talányi a kisded hulláját vegye ki, és semmisítse meg, s ezen elhatározásuk következtében a hulla felásatását szép szín alatt kieszközölvén, azt Talányi jul. 22. felvette s tanyájára vitetvén, a kisdedhullát a koporsóból kivette Í; a kazal mellé letette, hol állítólagosán a kutyák megették, csak pár koponyacsont maradt, azaz illetőleg szándékosan megsemmisítette azon reményben, mint Kulcsár József 57. sz. önvallomásában szembemondotta „No most már nézheti az Isten doktora is — nem bánom" — hogy a vizsgálatot meghiúsíthassa. 5. Elismeri, hogy a nő mellett működött bábát megvesztegetni akarta, mint 57. sz. önvallomásában e szavakkal beismerte: „Igaz, elismerem, eléggé hibáztam." 6. Hogy az egész tettet számításból követte el Talányi, kitetszik Kulcsár József 57. sz. szembemondásából, mely szerint T. azt mondta: „Tudom, hogyha én elvehetem az anya lábaitól a kisded gyermeket, Oroszi jól megfizet, ha pedig el nem vehetem, Oroszi főbe lövi magát" — továbbá: „Senki másnak semmi fizetésért ezt meg nem tenném." 7. A koponyacsontokat illetőleg, noha a hatósági orvosok véleménye ellenében az egyetemi kar felülvéleményezése folytán lehetőleg a kisded koponyájául ismertettek, — ezen tárgynál felmerül a jogi téren azon kétely, miszerint Talányi azt állítja, hogy a kisded hulláját ugyanazon lepedő darabba takarva tette a kazlak mellé, melyben a koporsóban feküdt s ugyan abba takarva ásta el a koponyacsontdarabokat s a koponya felvételekor a rajta talált szövet az elszakitott lepedővel összehasonlitatván, ezen szövet a lepedőből hasitottói egészen különbözőnek igazoltatott szakértők által. E szerint a koponyacsontok az egyetemi vélemény ellenében is, nem a kisdedhulla koponyacsontjai, hanem csak ugy szedettek össze Talányi által. 8. Végre mi T. szülés körüli eljárását illeti, az az orvosi kar teendőihez tartozván, az ügyészség nem hozhat fel mást, mint a 129. sz. a. orvosi (megyei) vélemény utolsó pontját, mely egész terjemében így szól: 1. Dobosy Jusztina, midőn Talányi csorbái tanyájára vitetett, tehát jun. 22-ig egészséges volt. 2. Június 23-tól Dobosy terhessége rendes folyamatában erőszakos módon megszakittatott, koraszülés idéztetett elö, — s a szülés folyamatában fellépett rendetlenségek ebben találjak magyarázatukat. 3. A szülés nem haladván előre, Talányi jul. 7-kén a gyermekfej kisebbítését vette foganatba, a jobb falcsont átlyukasztása által, mire a gyermek kihúzása következett — s ily módon holtan került a világra. 4. Dobosi J. halálának legközelebbi oka erőművi beavatkozás által előidézett koraszülés okozta elvérzés volt. 5. A gyermek halálának oka mechanikai behatás volt. 6. Végre, hogy ezen Dobosy J. s gyermeke élete ellen elkövetett merénylet átgondolt s kiszámított terv szerint Oroszival egyetértőleg hajtatott végre. A mi a többi vádlottakat illeti — Molnár József ellen vádul szolgál, hogy a test felvételét tárgyazó levelet Oroszi Miklóstól Talányihoz elvitte, s tudomása volta levél tartalmáról. Hogy az egész ügyről tudomása lett volna, a vizsgálatból ki nem tűnik. Kulcsár József a hulla elhozatalánál tette magát bűnrészessé, midőn tudta, hogy a gyermek az ő segítségével s jelenlétében a koporsóból kivetetett s azt fel nem jelentette, sőt (77. sz.) önvallomásában beismeri, hogy midőn Talányi orvos a kisded hulláját a koporsóból kivette, elfordult, hogy ne láthassa, hogy a törvény előtt kénytelen ne legyen hamisan megesküdni. Heiczer István ellen vádtény nem fordul elő. Ezek alapján Oroszi M. s Talányi J. ellen főbenjáró per indítása; Kulcsár József e. bünper inditványoztatott. Molnár József, mint, a ki az egész tettről tudomással nem birt, s kinek ellenében Oroszi polgármesteri állását felhasználta — büntetés alá nem vonhatónak, úgysziotén Heiczer J. mint aki cseléd levén, gazdája titkaiba be nem avattatott, a perből egyszerűen kihagyatni inditványoztatott; az igazs. minisztérium pedig megkéretni, hogy az eddig eljárt két hatóság közül egyikének tszókét jelölné ki a per további kezelésére. (Folyt, köv.) A pesti kir. e. bir. váltótörvényszék ügykimutatása 1869. év első feléről. Beadványok Perek Biztositási és végrehajtási ügyek Czimbejegyzések Egyéb folyó ügyek mult évről hátramaradtak l869-ike> első felében beadattak folyó év első felében elintéztettek hátramaradtak elintéztettek hátra maradtak elintéztettek hátramaradtak elintéztettek hátramaradtak mult évről hátramaradtak l869-ike> első felében beadattak elintéztettek hátra maradtak elintéztettek hátramaradtak elintéztettek hátra maradtak elintéztettek hátramaradtak elintéztettek hátramaradtak 271 31180 31024 427 689 13 3813 24 402 — 26120 390 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Észrevételek: Az 1869. év e!ső felében. 1. A perek száma 2. Makacssági végzések száma ........ 3. A. törvényszék előtt kötött egyességek száma ..... 4. Az iránti jelentések száma, hogy a tárgyalásra egyik fel sem jelent meg 5. A tárgyalások száma .......... A IV-dik rovatban foglalt 427 el nem intézett tárgyak olyanok, melyek a jun beadattak, illetőleg tárgyaltattak, de ezek is július 1-én már mind elintéztettek, s igy a pesti törvényszéknél a most lefolyt első fél óvról mi hátramaradás sincsen. 702 2037 295 1141 5917 hónap utolsó napjaiban kir. e. b. váltó-