Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 64. szám

254 czikkekben a folyamatban levő perorvoslatokra, azok átvételét s átküldését eszközlő bíróságokra, ezek illetékességére s illetéktelenségére vonatkoznak, szó szerint szorosan, mint használtatnak, veszszük s értelmezzük: lehetetlen, hogy azokat az e. foly. törvényszékekre s az egyes sommás illetőségű bíróságokra ne értsük s alkalmazzuk, — a tszékekre mint olyanokra, melyek az 1868: 54jU,cz. alapján sommás ügyekben illetéktelenekké váltak s az egyes bíróságokra, mint olyanokra, melyek most a sommás ügyekben illetékesek. (Vége köv.) Oroszi-Talányi-féle bűnvádi jogeset. Ezen nem kis mérvben bonyolult bűnvádi ügy, melyben ismét a műveltebb osztályhoz tartozó személyek viszik a főszerepet, s melynek mozzanatai, a kivilágítás s bizonyítás minden további esélyeitől elvonatkozva is, már eddig a demoralisátiónak, az erkölcssülyedésnek — társadalmunkban is elterjedőleg — nem csekély jelenségeit tárják fel előttünk — ezen szomorú ügy átalánosan nagy figyelmet gerjesztett, és a szakértők figyelmét különösen nem kevéssé igényelheti. A rövid tényvázlat ez: Dobosy Jusztina hajadon, ki 1853. óta sógora Oroszy Miklós (szentesi volt polgármester, előbb or. gyűlési képviselő) házánál lakott Szentesen, innen 1868. jun. 23-án rögtön és titkon eltávozván, kevés idő múlva tudomásra jött, hogy az a Talányi János kun-sz -mártoni csorbái tanyáján meghalt s a sz.-kunsági turkezi város temetőjében eltakarittatott.— Vecseri Zsuzsanna szentesi szülésznő 1868 jul. 16-dikán Írásban jelentette a szentesi szbirói hivatalnak, a harmad nappal azelőtt Szentesen elterjedt azon hirt, hogy a nevezett hajadon hirtelen meghalt s Turkeviben eltemettetett, és minthogy a szomszédok tudomására azelőtt egészséges, sőt némely tanúk tapasztalata szerint terhes állapotban is volt és így azon aggodalom is támadhat, hogy terhes állapotától szabadulni akarván, elhajtó szert vehetett be, e mi rögtöni halálát okozhatta: kéri Oroszy Miklóst s feleségét e körülményről kikérdeztetni. Ezen feljelentés folytán Oroszy M. s felesége s némely tanúk kihallgatása után alaposnak mutatkozván a Dobosi Jusztina terhességi álapota iránti gyanú; — Csongrádmegye tszéki elnöke a valóság kiderítése végett megkereste a jász-kun kerület főkapitányát, hogy a mennyiben Talányi János azon kerület hatósága alá tartozik, s a tett is ott hajtatott végre, a hullát vizsgáltassa meg s tűzön ki határidőt, hogy akkoron a Csongrád megyei kiküldendő orvos is megjelenhessen. Ezen megkeresésre Kátay Gábor jász-kunkerületi főorvos neveztetvén ki, — jui. 25-dik napja tüzetett ki Turkevibe a hulla megvizsgálása határidejéül. Talányi János azonban ezt be nem várva, Oroszy Miklós egyetértésével Szentesre szállította a Dobosy Jusztina sírból felvett hulláját; de ezt előbb Turkeviből csorbái tanyájára vitetvén, ott a koporsót felnyitotta, az Oroszy Miklós által küldött más koporsóba áttette; a régibb koporsóból a meghalt anya lábainál volt gyermek hulláját kivette, 8 állítólag a közel volt kazlak mellett egy ládába befedve letette; de a melyet állítása szerint a kutyák kikaparván, á gyermekbullát ugy megették, hogy abból cak 4 db koponyacsont maradt, s azokat adta elő a későbbi vizsgálat alkalmával, — a mikor is az anyai hulla megvizsgáltatván, a felvett bonczjegyzőkönyv és orvosi vélemény szerint meghatároztatott, „hogy gyermekszülés s ennek következtében az elvérzés volt oka a halálnak.* Ezen orvosi vélemény az anyahulla felküldött belső részeivel, és a 4 darab koponyacsonttal az egyetemi orvosi kar felülvizsgálat alá terjesztetett. Ezalatt a nyomuzások Csongrádmegye s jász kun kerület részéről kinevezett vegyes küldöttség által minden gyanús körülményre lehetőleg kiterjeszkedve eszközöltetett. Ezen nyomozások befejeztetvén, azok alapján Csongrádmegye tiszti ügyésze Oroszi Miklósnak s Talányi Jánosnak főbenjáró,Kulcsár Józsefnekbűnp rbefogatását,— Molnár József s Heiczer Istvánnak pedig a perből való egyszerű kihagyatását indítványozta — a szabad láboni védelem kérdése iránt véleményt elő nem terjesztvén. Mielőtt ezen részletesen s terjedelmesen fejtegetett ügyészi véleményt, illetőleg vádinditványt közleuők, előrebocsátjuk a magyar ki r. egyetem orvoskari tanár testületének felülvizsgálati véleményét, melyet a Csongrádmegye törvényszéke által felállított kérdésekre adott, melynek ez ügyben rendkívüli jelentőségét kétségbe nem vonhatni, melyre épen azért a következő perbeli előadásokban minden részrőli sokszori hivat kozá? történik. Ezen (59. sz. a.) vélemény következőleg szól: 1- só kérdés: Minő érettségű, vagy is hány hónapos lehetett azon magzat, melynek koponya-csontjaiból a ké homlok és két falcsont átadatott? 2- ik. Miután a két falcsont méretei egymás között csalhatatlanul különböznek ; azon csontok, kiváltkép a két falcsont, ugyanazon magzat csontjai lehetnek-e vagy j talán két magzattól valók? 3- ik. Mi okozhatta az egyik falcsonton látható némileg simetricus rendezésű 6 lyukat, — lehetnek-e azok elsó képződési hibából — vitium primae formationis — származottak, vagy pedig erőmüvileg ejtettek valamely szúró eszközzel? 4- ik. Rothadás által vagy erőszakosan fosztattak-e meg azon csontok illető lágy részeiktől? Vélemé nyezés ezen kérdésekre ós pedig: 1- re. A szóban levő csontok, ezek alakjából kiindulva, emberi magzatból valók, ki kürülbelöl 8 — 8Va hónapos koraszülött volt. 2- ra. A beküldött két homlokcsontot, nem különben a két falcsontot egy és ugyanazon koponyához tartozóknak vehetjük; mennyiben azok egymással össze illenek, míg átmérőik egymásnak megfelelnek; — továbbá azokat nagyító üveggel vizsgálva kitűnik, hogy a jobb homlokcsont sugárzatára a bal homlokcsonthoz hasonló, de ennél barnább, mely tekintetben az a jobboldali falcsontal meg/ egyez, ezt pedig szövetére nézve a baloldali falcsonttal találjuk egyenlőnek. 3- ra. Mi pedig a jobboldali falcsonton látható lyukakat illeti, ezek kívülről beható erőszak, mint például szurcsap (troiquart) vagy ebfogak által okozottaknak nem tekinthetők; mennyiben az anyaghiány a kérdésben levő csont belső felületén sokkal jobban ki van terjedve, mi a lyukak széleinek lassankénti, lejtőszerű megvékonyodását vonja maga után. Ezen lyukak ellenkezőleg abból származtathatók, hogy azon helyeken a csont kifejlődése még nem volt tökéletes, minélfogva azokon rohidás közben a szétesés könnyebben mehetett véghez. A beltelületea az