Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 63. szám
250 Semniitöszéki határozatok. 11. Oly *J végzés ellen, melynél fogva a semmiségi panasz a törv. határidő elmulasztása miatt utasíttatott vissza, további semmiségi panasznak helye nincs. (1869. jul. 7-én 122. sz. a. kelt határozat). ^ 12. Úrbéri ügyekben beadott vagy beadandó semmjségi panaszok elintézésére a semmisitöszék nem illetékes. (1869. jul. 6-áu 170. sz. a. kelt határozat). A G . . . i földesuraságnak G- . . . volt úrbéres község ellen a küzség határának úrbéri rendezése és összesítése iránt inditott perében alperes a másodbirósági ítélet ellen semmiségi panaszt és külön felebbezést adott be. Ez ügy . illetékes elintézés végett a m. k. curia legfőbb ítélőszék osztályához áttétetett, tűivel a polg. törv. rendtartást tárgyazó 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában f. évi tnárczius 30-án kelt igazságügyminiszteri rendelet XIX. cz. i. pontja szerint többek közt az úrbéri ügyekre is vonatkozó előbbi ézkedések, valamint az ezek által fenntartott korábbi i M vények és rendeletek érintetlenül maradván, a semmiig szék magát az úrbéri perekben beadott vagy beadandó semmiségi panaszok elintézésére illetékesnek nem találja. 13. Biztosítást elrendelő elsöbirósági végzés ellen semmiségi panasznak helye nincs, hanem csak kifogásoknak a p. t. r. 34-4. §-sa értelmében. (1869. jul. 13-án 187. sz. a. kelt határozat.) 14. Ha a fél ügyvéde a tárgyalási határnapot elmulasztotta, anélkül, hoyy elhárithatlan akadályt lenne képes kimutatni, akkora fél nem igazolási kéréssel, hanem csak perújítással segíthet magán. (1869. jul. 20. 234. sz. a. kelt határozat). Adóssági kéréseiben alperesek ügyvéde — a tár gyalási határnapot elmulasztván, alperesek igazolási kérelmet adtak be, mely azonban szabályszerű tárgyalás után fi bíróság által elvettetett; ezen végzés ellen semmiségi panaszszal éltek, melyet különösen arra fektettek, hogy a p. t. r. 306. alapján joguk van az igazolás megadását követelni, mert ők ügyvédüket képviseltetésükre a maga idejében felhatalmazták, ha ez mindamellett a tárgyalási határnapon nem jelent meg,ez reájuk nézve elhárithatlan akadálynak tekintendő. A semmiségi panasz elvettetett, mivel igazolást szorgalmazó alperesek az által, h>gy képviseltetésükről ügyvéd rendelése által id'-jekorán gondoskodtak, az ügyvéd azonban ebbeli megbízásában el nem járt, s részéről elhárithatlan akadályt nem igazolt, magukra a p. t. r 306. §-sát nem alkalmaztathatják, az ügy véd hibája vagy mulasztása esetében a 315 §. b. pontja szerint perújításnak levén helye. Elhárithatlan akadály igazolása esetében azonban az *) A 10. sz. a. döntvényt, minthogy az a periratok hiányozása miatt a semmitőszék hivatalában össze nem állitathatott — csak később fogjuk adhatni. igazolásnak helye van, még akkor is, ha a fél a perben leendő képviseletére ügyvédet nevezett magának, s ez mulasztotta el a tárgyalási határnapot, miként ez egy olv végzés ellen beadott semmiségi panasz alkalmából, melyben az igazolási kérelemnek hely nem adatott, mivel ügyvéd közbenjöttekor a határnap-elmulasztás miatt, a p. t. r. 315. §. b. pontja szerint nem igazolásnak, hanem csak perújításnak lehet helye, — f. évijulius 23-dikán 375 sz. a. kelt semmiiőszéki határozattal yiWr^san kimondatott (hivatkozva a p. t. r. 306. § sára). 15. * . Az előbbeni törvénykezési rendtartás hatálya alatt valamely törvényszéknél rendes szóbeli uton magindilotl perek, melyekben a keresetlevél a jelenlegi p. t. r. hatályba lépte elölt már idéző végzéssel ellátva voll, jelenleg a p. t. r. életbelépte után is a törvényszéknél folylatandók és pertárilag kezelendők, ha ezen p. t. r. szerint a sommás eljárás alá tartoznának is. (1869. jul. 17. 251. sz. a. és 1869. július 23 an 3-1-9. sz. alatt kelt határozatok). O . . . . S nak P .... I. ellen 205 frt. 85 kr. és jár. iránt folyamatba tett rendes szóbeli perében a keresetlevél érdemileg tárgyalás alá véve nem levén, miután a felek a tárgyalást többször elhalasztották, Buda főváros törvényszéke a p. t. r. életbeléptével az ügyet Buda főváros II. kerülete egyes bíróságához további illetékes eljárás végett hivat iiból áttette. A', egyes biró hivatkozva az átin. int. III. cz. 2. pontjára, miután ez ügyben eljárásra magát illetékesnek nem tartja, az ügyiratokat a törvényszékhez visszaküldötte. Ezen illetőségi összeütközés elintézése végett Buda főváros törvényszéke jelentést tevén, a semmitőszék 251. sz. a. kelt határozatában kimoudotti, miszerint: „ezen ügy elintézése sz. k. Buda főváros törvényszékének illetőségéhez tartozik, mert "az átmeneti intézkedések III. czikkének 3 pontja azon rend. szóbeli perekre nézve, melyekben a tárgyalásra már határnap van kitűzve, pertári eljárást rendel, milyen csak a törvényszéknél fordul elő, továbbá, mert a telek az első tárgyalás alkalmával az eljárás ellen kifogással nem éltek, mi által ügyüknek reudes uton leeudő tárgyalását önmaguk is elfogadták." Egy egészen hasonló esetből Pestváros törvényszéke és a terézvárosi egyes bíróság között előfordult ilyntrtnü összeütközés esetére, am. k. curia mint semmitőszék: „tekintve, hogy az 1869. márczius 30. kelt ig. m. rendelet II. cz. második bekezdése az 1868: 54. tcz. szerinti eljárást a törvény hatályba lépte után csak azon keresetekre terjeszti ki, melyek megidéző végzéssel el nem intéztettek; a III. czikkjpedíg azon perekre nézve, melyek iránt a tárgyalás folyamatban van, 2 pontjában, különösen a rendes pereket illetőleg minden kivét< 1 nélkül általában azt rendeli, ho^y azok az eljárás módjára es állapotára való tekintet nélkül jegyzék mellett a pertárba átt endők . és pertárilag kezelendők ; továbbá figyelembe véve azt is, miszerint az idézett ig. m. rendelet az iránt épen nem intézkedik, hogy az oly perek, melyek a hatályban volt id. törv. rendt. szabályok szerint rendes perutra tartoztak és ez uton targyaltattak, mikép volnának tárgyalandók és elintézendók az esetben, ha a jelenleg érvényben levő p. t. r. 93. §. szerint sommás eljárás alá tartoznának; Pest