Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 4. szám

15 A pesti kir. e. bir. váltótörvényszék ngykimutatása 1868. év második feléről. Beadványok { Perek Biztosítási és végrehajtási ügyek Czimbejegyzések Egyéb folyó ügyek 1868-ik évi első fél évről hátramaradtak 1868-ik év második felében beadattak 1868-ik év második felében íelintéztet-i tek | hátrama-'. radtak elintéztettek hátra maradtak elintéztettek hátrama-1 radtak elintéztettek hátramaradtak 1868-ik évi első fél évről hátramaradtak 1868-ik év második felében beadattak elintéztettek hátra maradtak íelintéztet-i tek | hátrama-'. radtak elintéztettek hátra maradtak elintéztettek hátrama-1 radtak elintéztettek hátramaradtak 284 30932 30945 271 | 670 9 3772 14 325 26178 248 L™" III. | IV. | V. | VI. | VII. VIII. | IX. | X. XI. XII. Észrevételek: Az 1 868 év II. felében. 1. A perek szama .......... 2. Makacssági végzések száma ......... 3. A törvényszék előtt kötött egyességek száma ... 4. Jelentések arról, hogy a tárgyalásra egyik fél sem jelent meg 5. Tárgyalások száma .......... A mi a IV. rovatban foglalt 271 el nem intézett tárgyat illeti, arra nézve megjegyeztetik, hogy tárgyak melyek a fault év utolsó napjaiban beadattak, illetőleg tárgyaltattak, de ezek is folyó hó 4 én elintéztettek, s igy a pesti kir. e. b. \altótörvenyszéknél mi hátramaradás sincsen. 666 1931 313 1181 5855 ezek oly már mind Jog-irodalmi szemle. Corpus juris attici. Graece et latiné, Télfi Ivántól Római jogtan. Irta Vécsey Tamás jogtanár az eperjesi cvang. collégiumban. Váltó eljárás reformja. Külley Edétől. Most áttérünk a második munkára — Vécsey ur római jogtanára, melyre mint jogirodalmunk egyik kiválóbb termékére nem késhetünk felhivni szakközönségünk s tudományszomjas ifjú jogászaink figyelmét. Ezen becses műnek utolsó füzete most került ki a sajtó alól. Ara e csinnal kiállított 304 octav lapra terjedő egész munkának 3 frt. o. é. A római jogtudomány fontossága részint azon nagy befolyásban gyökeredzik, melyet a világuralomra vergődött antik Róma az összes európai polgáriasodás fejlesztésére gyakorolt; részint s főképen magának a római jognak velő és eröteljessegében a jogfogalmak szabatos s tudományos meghatározásában s értékesítésében. E körülményekben véljük kulcsát rejleni annak is, hogy a római jog ős időktől óta egész a modern korig az európai törvényhozásokra termékenyítőleg hathatott s hogy a római jogban kifejezett nagy elvek még jelenleg is közmondásokként járják be a miveit világot s abban másfél évezred óta — interregnum nélkül uralkodnak. A római jog Olaszországban s Francziaország déli részeiben i pays du droit ecritj vert legelsőbben szilárd gyökeret, s utóbbi helyen egész a mult szádad végéig uralgott, később és kisebb mértékben északi és nyugoti Francziaországban, (pays du droit contumier) hol az, mint jelenleg is a code civil szerint nem tekintetett tulajdonképeni törvénynek, hanem csak tekintélyként hivatkoztak reá az átalános észjogi alapelvekre nézve. Spanyolországban is nagy tekintélyre vergődött a római jog. Angliában a világi törvényszékeknél sohasem, Skótiában is csak némileg alkalmaztatott, de az egyházi törvényszékek mindig azok szerint birálták el az illetékességek elé tartozó peres ügyeket. Németországban a germán eredetű ősi jog hiányait pótlólag segédjogi minőségben valódi törvényerőre emelkedett, kivéve az ujabb Európában kifejlett jogviszonyokat, például a bánya- és váltójogot s az állam- és nemzetközi jogot. Hazai jogéletünk fajának gyökerei is messze azétágaznak azon rétegekben, melyeknek tápanyagát a római jog képezte, miről nemcsak Verbőczi Tripartituma, hanem országos törvényeink számtalan helye is tanúskodik. A római jog mivelői sorában a lefolyt ezer év alatt vegyesen fordulnak elő bajnokai a szabadelvű haladásnak s bajnokai a csökönös conservatismusnak. Az állami és egyházi absolutismus szolgazsarnokai szövetkeztek vele, Leibnicz csodálta, Savigny s a jogtörténelmi iskola egyéb mesterei mindenek fölé emelték, az osztrák polgári törvénykönyv szerkesztői fölhasználták, s maga Hegel sem nélkülözheté Több jogtudó, ki a szomorú emlékű Bachkor.-.zak alatt a római jogot a magyar kir. egyetemen hallgatta, azt nyilvánitá ez ismertetés Írójának, hogy a római jog ugy tünt föl akkor előttük, mint melynek rendeltetése a magyar ifjúság figyelmét elvonni nemcsak a nemzeti jogtól, hanem még azon évezredtől is, melyben nemzetünk szerepelt, s a joghallgatók észjárását megbarátkoztatni látszott a legabsolutistikusabb törvényhozási móddal és iránynyal. A német tankönyvek, ha ez irányt nem mozdították is egyenesen elő, de nem is szolgáltak valódi épülésünkre. Az azóta megjelent magyar római jogi kézikönyvek egynémelyikéről, ha németre lefordíttatnék, senkisem mondaná, hogy nem az ízár vagy Neckár partjain készült; csak a szavak magyarok bennök, de a szóhelyezés, az észjárás idegen s a tartalom olyan, mintha még mindég osztrák provincziát képezne a magyar birodalom. Hazáukban a római jog jelentősége főleg abban öszpontosul, hogy a jogfejlődésre idomitólag hatott s a jogi gondolkozásmódot szabályozta s tantermeinkben a római jog tárgyalásának arra is szükség ügyelni, hogy általa az igazságszeretet és az alkotmányos érzület fejlesztessék, mi a római jog fény- és árnyoldalainak föltüntetése által hol közvetlenül, hol közvetve eszközölhető. E nemes és hazafias iránynak látszik hódolni a tudós szerző is, piros szalagként fonódik az át müvén, melyét — miként előszavában szerényen megjegyzi, „a római jog tudományos buvárlatához csak előkészitőként kiván tekintetni," Müvében az anyag tárgyalása nem csupán rendszeres, hanem egyszersmind történelmi is. Irálya kristálytiszta, helyelkőzzel emelkedett. Előadási modora önkedvcltető.