Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 61. szám - Az uj perrend kritikájához. 6. r.

242 járás végett áttett, ez által azonban illetőségéhez tartozónak el nem ismert, és ennél fogva f. é. július 10-kén 537. sz. alatt kelt jelentéssel a törv. rendt. 50. §-ához képest az illetőségi összeütközésnek elintézése végett hivatalból fe 11 e rj e s z t e 11 rendes szóbeli perében, a magyar k. curia mint semmitőszék — tekintve, hogy az 1869. márcz. 30-dikán kelt igazságü^yminiszeri rendelet II. czikkének második bekezdése az 1868: 54. t.cz. szerinti eljárást a törvény hatályba lépte után csak azon keresetekre terjeszti ki, melyek még idéző végzéssel el nem intéztettek, a III. czikk pedig azon perekre nézve, melyek iránt a tárgyalás folyamatban van, 2-ik pontjában, különösen a rendes pereket illetőleg minden kivétel nélkül általában azt rendeli, hogy azok az eljárás módjára és állapotára való tekintet nélkül jegyzék mellett a pertárba át teendők s pertárilttg kezelendők; továbbá figyelembe véve azt is, miszerint az idézett igazs. ügy. miniszteri rendelet az iránt épen nem intézkedik, hogy az oly perek, melyek a hatályban volt id. törv. szabályok szerint rendes útra tartoztak és ez uton tárgyaltattak, mikép volnának tárgyalandók és elintézendők az esetben, haamost érvényben levő törv. rendt. 93.§-a szerint somiiás eljárás alá tartoznak, — Pestváros törvényiekét a további eljárásra illetékes bíróságul kijelentendőnek találta." Közöljük ezeu döntvényt lapunk ez évi július 13 án megjelent 54-ik számában „Mily ügyek teendők át a törvényszékektől a sommás bíróságokhoz" czim alatt olvasható értekezésre vonatkozólag azért is, mert e magyar kir. curiai semmitőszéki határozat indokaival.az átmenetet szabályozó 1869. márcz. 30-án kelt igazságügyminiszteri rendeletnek a hazai bíróságok legnagyobb része által tulajdonított értelmezés ellenkezője és a fentérintett lapunkban megjelent értekezésben kilejtettek szerint,röviden bár és csak az eldöntés tárgyátképezett kérdés alatt állott ügyre vonatkozólag, de még is oly módon mondatott ki, miszerint — tekintettel a magyar kir. curia semmitőszéke f. é. 79. sz. alatt már megelőzőleg kelt hitároz»tára is, melyben kimondatott: hogy a becstelenités miatt f. évi június 1-ső előtt rendes uton indított ügyekből az idéző végzéssel el nem látott keresetek, — tehát nem egyszersmind a rendes uton már folyt ily perek is — tartoznak sommás biróságok elé; — tekintettel továbbá az időközben ugyanazon semmitőszéknél keletkezett f. é. 431. számú határozatra, melynek nyomán kimondatott, hogy a végrehajtás elrendelése a ptás értelmében a per bíráját illeti, és hogy az érintett miniszteri rendelet VII. czikke a végrehajtási ügyeknek más bíróságokhoz áttétele iránt nem rendelkezik, — most már eldöntött ténynek és az arra törvény szerint hivatott legfőbb törvényszék által megerősítettnek tartandó a fentérintett lapunkban megjelent értekezés által védett és kifejtett azon nézet: „hogy az idézett miniszteri rendelet X. czikke alapján kizárólag csak a II. czikk második bekezdésében érintett oly keresetek, melyek a ptás 93. §-a alá esnek, ha idéző végzéssel az uj törvénykezés életbe léptéig még elintézve nem vo 1 ta k; t o v áb b á a folyamatban voltperekbőlcsaka III. czikk 1-sópontjában érintettazon sommás ügyek, melyek ítélettel még el nem láttattak, voltak sommás biróságokhcz illetékesen átte h e t ó k" ; ellenben arendesszóbeli uton indított, s az uj ptáséletbelépése előtt idéző végzésselmár elintézett, valamint a folyamatában már tovább is h a 1 a d o 11 b á r m i I y t á r g y ú r e ndes perek a III. czikk 2-ik pontja értelmében az eljáró bíróság pertárába adandók, a III. czikk 3. 4. és 5-ik pontjai útmutatásaként az uj ptás rendes eljárási szabályaihoz képest átalakítandó k és ekkéDt rendes uton befejezendök, tehát sommás bírósághoz át nem tehetők; miből kétségtelenül foly, hogy a bíróságoknál f. é. június 1-ső előtt már eldöntött akár sommás, akár rendes perekre vonatkozó bármely ügydarabok is a perben eljárt bíróság által megtai tandók és intézeudők el ; de eldöntött tény az is, hogy a f. é. június 1-ső előtt kelt ítéleteken alapuló akár sommás, akár rendes perbeli végrehajtások a per bírája által rendelendók el és a prtás 350. §-a értelmiben saját hatóság* területén foganatositandók, azonkívül pedig ez iránt az illető vidéki biróságok megkeresendők, — a végrehajtási ügyek tehát a ptás 93. §-a alapján illetőség tekintetéből soha más bírósághoz a miniszteri rendelet X. czikkóre hivatkozólag ugyan annak VII. czikke ellenére át nem tehetők." Azt azonban megengedjük, hogy a fentérintett lapunkban olvasható értekezésben kifejtettekhez képest az egyházi birósag s a kir. tábla, mint volt első folyamodású bíróság illetősége alól kiesett pereken kivül, melyekre a miniszteri rendelet V. czikke is alkalmazandó, — lehettek némely oly rendes perek, melyekre nézve az eljáró bíróság az uj törvénykezés folytán illetéktelenné vált, azok tehát az eljárás folyamában más bírósághoz átteendók J voltak, azonban azok csak is az illetékessé válhatandott ' rendes bírósághoz, ;iz uj rendes eljárás szerinti folytatás és ellátás végett tétethettek át. — de a miniszteri rendelet III. czikke 2. 3. 4. és 5-dik pontjaira tekintettel soha sommás bírósághoz illetékesen nem utasíthatók. Semniitöszéki határozatok. 4. (1869. jul. 5-én. 61. sz. a. kelt semm. határozat). A felebbviteli bíróság határozata ellen intézett semmiségi panasz nem közvetlenül, hanem azon felebbviteli bíróság utján terjesztendő fel a semmitőszékhez, melynek határozata ellen van a semmiségi panasz intézve, (ügyviteli szab. 234. és 235. §§-ai.) 5. (1869. jul. 1. 72 sz. a. kelt semm. határozat s több más határozatok). A p. t. r. 275. §-a ellenére semmiségi panaszt és fellebbezést együttesen tartalmazó beadvány nem visszauta, sitandó, hanem az illető fél a törvény rendeletére figyelmeztetvén, beadványának rövid zárhatáridó alatt ahhoz képest leendő kiigazítására utasítandó, a mint a jogorvoslatok mindkét nemével, vagy pedig azoknak csak egyikével kíván élni. 6. A becsületsértési és kisebb hatalmaskodást perek, mennyiben a keresetlevelek még idézési végzéssel el nem láttattak, átalában véve sommás eljárás alá tartoznak. (1869. jun. 21-én 79. éa 1869. jul. 5-én 131. sz. a. kelt határozat.) Sz. kir. Pestváros törvényszéke, és a bel- s lipótvá-