Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 56. szám - A birósági javaslat tárgyalásából. 2. r.

224 férfiúi eljárás. Ez azonban nem igy történt. Legyen.szabad kérdeznem, s egyszersmind felelnem is arra, hogy miért? Én megvagyok arról győződve, mikép e kérdésre, melyről mi még egészen tisztában nem vagyunk, a história majdan meg fogja adni a feleletet. Ezen ok nézetem szerint az, hogy miután azoknál, kik Magyarország dolgait akkor a legfőbb fórumon intézték, már elvolt határozva, hogy a jus publicum terén nagy áldozatokat fognak hozni, nagy elengedésekre lesznek hajlandók, miután másrészről a közvélemény, a közhangulata restitutiót követelte, visszaállítva a megyéket, a dolognak azt a szint adták, mintha a megyék visszaállítása a restitutiót már magában foglalná. Ez a dolognak kútforrása, mert igy azon közönség, mely a napi benyomások után indul, miután látta, hogy van mar megye is, csakugyan hajlandó volt elhinni, hogy a restitutio is már megvan, holott pedig helyes fogalmak szerint vagy megvan a restitutio a közjog terén, vagy ha ott meg nincs, akkor átalában nincs meg. Annak tehát, hogy annyi visszaélés követtetik el a megyék körében, ezen nézetem szerint helytelen eljárás az oka; mert ha először teljes szigorúsággal, ernyedetlen kitartással küzdött volna a nemzet a restitutio mellet a közjog terén, nem gondolva egyelőre a magánjog terével és ezt magára a törvényhozásra bizta volna,a törvényhozás aztán bizonyosan talált volna abban módot, hogy mikép állíttassanak vissza a megyék akként, hogy azok visszaállítása sem a közigazgatás, sem az igazságszolgáltatás terén zavart ne okozzon. Annak tehát, hogy most a megyéknek néha chaoticus, néha hibás eljárása,sem a közigazgatás, sem az igazságszolgáltatás igényeinek meg nem felel, azoknak a fentebbiekben előadott hibás visszaállítása az oka, az az oka, hogy azok, kik intézték a dolgokat, azt akarták elhitetni a nagy közönséggel, hogy a megyék visszaállítása, már a közjog visszaállítását foglalja magában. Ezek előadása után, miután amint mondtam én az előttünk fekvő tjavaslatot sem gyökeres reformnak nem tekintem, sem alkotásnak nem tekinthetem — a szónak tudományos és államjogi értelmében — mert hiszen az nem is végrehajtható, nem is tjavasbt, mert tjavaslat csak akkor volna, — ha keresztülvihető, végrehajtható is volna, ez pedig nem végrehajtható, mert csak elveket, de nem szfrvezetet foglal magában; — miután az előttünk fekvő tjavaslat nemcsak hogy nem gyarapítja az alkotmányosság garantiáit, sőt azokat igen nagy részben csökkenti, a mennyiben t. i. birói hivatalok betöltésére való hatalmat minden tekintetben, minden korlátok Délkül föltétlenül a kormánynak adja, — azt a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. És midőn arról van szó, ily lépést tenni, méltóztassanak nekem megengedni, hogy figyelmeztessem önöket Róma nagy költőjének ezen szavaira: facilisdescensus Averni, sedrenovare gradum . . . Ez az, mi miatt el nem fogadhatom átalánosságban és részletes tárgyalás alapjául ezen tjavaslatot. i Ilin. rend. szolöheli tartozások megváltási eljárása iránt. (Folytatás). Függelék. Eljárási szabályok a váltságtőkére vagy ennek kamatára irányzott birói tilalom vagy foglalás eseteiben. 53. §. Mindaddig, mig a váltságtőke vagy ennek kamata valaki javára az állampénztárnál kiutalványozva nincs: erre vonatkozó birói tilalom vagy foglalás iránt a birtokbiróság van hivatva intézkedni, illetőleg más biróság ebbeli intézkedését foganatosítani. A birtokbiróság, ha a még csak kiutalványozandó tőke, vagy ennek folyó kamata képezi a kereset tárgyát: akiutalványozáshoz megkívántató birtokbirósági bizonyítvány kiadása iránti tárgyalásnál erre figyelemmel lesz: ha pedig a tilalom vagy foglalás az 1868. évre megállapítandó kamathátralékra irányoztatik: ez utóbbit közvetlenül az eljáró biztosnál fogja letiltani, ki a birói határozat tekintetbevételével fog a bátralék kifizetése iránt az adópénztárnál intézkedni. * 5-i. §. Midőn a váltságtöke vagy ennek folyó kamatai, tekintőleg a kötelezettekről beszedett 1868-iki hátraléknak pénztári kiutalványozasa a jogosított javára már bekövetkezett, a mikor te hát a birói tilalom, vagy foglaltatás már egy tényleg valamely közpénztárnál kiutalványozott értékre irányoztatik: a birói tilalom vagy foglalás nemcsak a birtokbiróság utján, hanem a polgári törvénykezési rendtartás szerint illetékei bármely biróság által közvetlenül eszközölhető. 55. §. Ilyes esetekben, a szerint, a mint a) a kiutalványozott, de még ki nem szolgáltatott váltság-kötvények, b) a még ki nem utalványozott váltságtőke után valamely közpénztárnál netalán folyóvá tett időleges kamat, c) a kötelezettektől már beszedett, s a jogosított részére az adópénztárnál folyón lévő 1868-i hátralékok képezik a tilalom vagy foglaltatás tárgyát: a biróság, illetőleg birói kiküldött, azon pénztárnál eszközli a tilalmat vagy foglalást, melynél az illető értékeket különben a marasztalt fél vehette volna fel. 56. §. Mindezen esetekben a biróság rendelvényileg értesiti az illető pénztárt s egyúttal azon hatóságot is, mely alatt a pénztár áll, hogy a kérdéses értékek a követelés erejéig letiltatnak, vagy lefoglaltatnak, s hogy azok csak birói utalványra szolgáltathatnak ki. 57. §. A pénztár a birói rendelvényt egyelőre jegyzékbe veszi, s mihelyt előljáró hatóságától kellő utasítást nyer, ehhez képest fog eljárni. (Folyt. k6v.) — Kinevezések: Marosvásárhelyen az állam vizsgálati bizottmányhoz elnöknek : Kabos László, kir. táblabíró; biztosoknak Bárdosy György, Binder Mihály, Gyarmati Samu ktbirák, Dósa Miklós, Sályi Gábor ref. jogtanárok, és Székely József ügy véd. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos I SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztőiszállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2 ik em. balra. Petién, 1869. Nyvmatolt Kocti S a n d o r saját nyomdájában Hal-piact és al-dunasar tarkán 9. •». a.