Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 55. szám - Községi biráskodás - A birósági javaslat tárgyalásából. 1. r.

219 a gyökeres átalakítás, reánk az ujjáalkotás nagy és nehéz munkája vár." Továbbá azt mondja: „hiába halmozzák el önök az országot a legjobb alaki és anyagi törvényekkel, mig nem gondoskodnak a birói közegek szervezetéről, mely a törvények hü és gyors végrehajtásának megadjon minden garantiát." Igen is én tökéletesen osztom az igazr ágügyminiszter ur ezen nézeteit, és nem is lehet a szőnyegen levő tárgyhoz máskép szólani mint ugy, ha a dolgot ezen szempontból tekintjük. Szükség van gyökeres reformra, szükség van alkotásra, szükség van arra, hogy a mit cselekszünk annak garautiája isiegyen; s a garantiának ezen eszméje az, mi véghetetlenül fontos előttem; mert e garantiát én nemcsak a törvényhozásnak egyes intézkedéseinél keresem, hanem követelem e garantiát a nemzet alkotmánya, és összes alkotmányos élete számára, mert ha az összes alkotmányos élet nincs garantirozva, nem lehet annak egyes ágaiban sem állandóságra számitani. Ezen szempontból tekintve a dolgot, megvallom, hogy az előttünk fekvő tjavaslatot sem gyökeres reformnak, sem alkotásnak, sem oly garantiának nem tekinthetem, mely alkotmányos garautiánkat bővítené. Hogy röviden fejezzem ki nézetemet, a tjavaslat lényege a körül forog, hogy mondjon le a nemzet azon befolyásról, amelylyel az eddigi status quo szerint a birói hivatalok betöltésére bir, és pedig ugy ezekre mint a felsőbb bíróságokra nézve is; egy szóval: mondjon le a nemzet befolyásáról s birói hivatalok betöltésére. Ez foglaltatik az előttünk fekvő tjavaslatban; ha pedig nem ez foglaltatnék, méltóztassanak engem fölvilágosítani, de én eddig a dolog lényegét ebben látom. Ezt csak mellesleg megjegyezve; a mi magát a tjavaslatot illeti, megjegyzéseim róla következők. Tekintve az előterjesztett tjavaslat betűjét, megvallom, hogy a birói hivatásnak igen szük kör van szabva e tjavaslatban, és amint figye'eincuel kisérem a viták folyamát az igent, jobboldal részéről mondottak meggyőztek engem arról, hogy itt a biró alatt nem értetik egyéb, mint oly hatóság, amely az egyes magános felek közt a vitás kérdéseket elintézi. Ha az igazságügyminiszter szerint az hivatásunk, hogy alkossunk, az hivatásunk, hogy gyors és gyökeres reformot hozzunk létre, ha az hivatásunk, hogy a garantiákat, e szót alkotmányos értelemben véve, gyarapitsuk ; kénytelen vagyok megvallani, hogy a birói hatáskör ilyetén felfogásával részemről meg nem elégszem. Talán egykissé messze fekvő és némileg a magasban lebegő eszmét érintek, de meggyőződésem az, hogy a birói intézmény van hivatva arra, hogy az emberiséget fejlődése pályáján előre vezesse-és ezen két nagy eszmét: szabadság és béke megvalósítsa. Nézetem szerint az emberi társadalom első korszakára tartozik, a birói hivatást ugy fogni föl, hogy a magánosok közti vitát intézze el. Arra, hogy valamely alkotmányosság megszilárduljon, olyan országban, milyen hazánk, e czélból a birói hatáskört kiebbre kell terjeszteni. Mert mig egyrészt hivatása a birónak, hogy a magánosok ügyeit elintézze, másrészt nézetem szerint megkívánja az alkotmányosság garantiája azt, hogy ott, hol összeütközések támadnak a kormány és törvényhatóságok közt, vagy a kormány és egyesek közt, a biró hivatva legyen ily kérdéseket is elintézni. Méltóztassék nekem megengedni, hogy csak intraparenthesim említsem, miszerint hiszem, hogy a birói intézményeknek ezenkívül még magasabb hivatása is van. Ha ugyanis az emberi tökéletesedés nem üres agyrém és phantom, be fog következni azon kor, midőn a birói intézmény nemzetközi tekintetben is fel fog állíttatni a háborúk megszüntetése ós az örök béke megállapítása czéljából. Meglehet, hogy mi nem leszünk szerencsések tanúi lenni azon kornak, de aki hisz az emberi tökéletesedésben, lehetetlen, hogy ezen eszmét magától eltaszítsa, és csak akkor lesz megtestesítve ezen két nagy eszme, szabadság és béke, ha a nemzeti állapotok ennyire tökéletesítve lesznek, csak akkor fog bekövetkezni az, hogy azt fogják vallani a bölcsek, mikép az államnak és társadalomnak, sőt magának a szabadságnak, nem merőben a boldogság, nem pusztán előhaladás és mivelődés, hauem erkölcstökély a végczélja! Bocsánatot kérek ezen kitérésért, most visszatérek ismét a dologra. Azon garantiák szempontjából, melyekre a mi alkotmányunknak szüksége van — amint mondtam — szükségei a birói hatáskört minálunk nemcsak a magánjogi vitákra szorítani, hanem kiterjeszteui azt egyszersmind azon vitás kérdésekre is, melyek az egyesek és a hatalom, vagy pedig a törvényhatóságok és a hatalom közötti összeütközésekből erednek. Csak egy ily tjavaslat neveztethetnék alkotásnak, csak egy ily tjavaslat neveztethetnék jogosan gyökeres reformnak, csak egy ily tjavaslat hordaná magán az alkotmányosság garantiáinak lényegét. Ámde mindezekről ezen törvényjavaslatban egy szó sincs. Nemcsak, hogy nincs szó, hanem egészen az ellenkező foglaltatik benne. E részben legyen szabad hivatkoznom a 24. §-ra, mely igy szól: A biró a közigazgatási hatóságok közt felmerült illetőségi összeütközések elintézésére a törvényhozás tovább intézkedéseiga minisztérium felhatalmaztatik" és ez merőben kizárja azon eszmét, a melyet szerencsém volt eléadni. Továbbá legyen szabad hivatkoznom a 18. §-ra, mely igy szól: „A biró a törvények, a törvényerejű szokás, és a törvényhozás külön meghatalmazása alapján keletkezett és kihirdetett rendeletek szerint tartozik eljárni és ítélni." Tehát a birói rendeletek szerint tartozik eljárni és ezen törvényjavaslat szerint nincs oly hatóság, mely azon kérdés felett is ítélhessen, váljon a rendelet törvényes-e vagy nem ? Már ezen szempontból sem fogadhatom el általánosságban és a részletes vita alapjául, a szőnyegen levő törvényjavaslatot. — De van még egy más oka is, mely engem arra indit, hogy azt el ne fogadjam. (Vége. köv.) Min. rend. szölöbeli tartozások megváltási eljárása iránt. (Folytatás). 46. §. Ellenkező esetben a birtokbiróság egyrészről azokat, kik a váltság tárgyára igényt jelentettek be, vagy kiknek a váltság tárgyát képező dézsmajövedelemre valamely igényük, vagy követelésük telekkönyvileg bekebelezve, vagy előjegyezve találtatik, vagy kik a megállapítandó váltságösszegre birói tilalmat, vagy foglalást eszközölnek; másrészről pedig a váltságjogosultat, illetőleg a bizonyítványért folyamodó felet, egy tárgyalási határnapra oly hozzáadással idézi meg: hogy a meg nem jelentek ugy fognak tekintetni, mint a kik a váltságösszegnek a jogosított, illetőleg folyamodó részére leendő kiadásába belenyugodtak.