Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 52. szám - Észrevételek a törvénykezési rendtartás VII-ik fejezetére. 2. r.
207 vény kezesi rendtartás §-aiból vont következtetésekre, mint a kivihetőség mikéntiségére alapítom. Véleményem ily esetben az, hogy miután úgy a perre utasítóit felperesnek mint az alperesnek, hogy örökségökhez juthassanak, ön maguk iránti kötelessége, hogy azt, miszerint az öröklési jog kizárólag őket illeti — igazolják — s ez az 580-dik §-ban felállított elv szerint csak ugy vétethetik teljesen igazoltnál*, ha a netán létező örökösök a 45 napos határidőre megidéztettek, — ennélfogva az illető örökösöknek első perbeszédüknél kötelességük a netán létező örökösök hírlapi megidéztetését kérelmezni — s ezt annál inkább, mert hitem szerint a per birája a kizárólagos öröklés igazolása iráut fölállított elveket respectálni tartozván, a kizárólagos öröklés igazolása egyik s az 580. §. elvei alapján nélkülözhetlen feltétele azaz a netán létező örökösök hirlapi idézése s igazolása nélkül, örökösödés felosztása vagy oda Ítélésére vonatkozó Ítéletet nem mondhat. Végül az e tárgyakbani hirlapi hirdetés illetőleg idézésekre még egy kétely merült fel, nevezetesen, hogy az idézés hányszor teendő közzé? Én, bár a gyakorlat a háromszoros hirdetés mellett szól — miután az 594-ik s a törvényes örökösök és végrendelet nélkül elhaltak netáni örökösei megidézése iránt szóló §. a háromszoros hirdetést kimondja, az 580, ellenben a hirdetmény hányszori közzé tételéről egy átalábinmeg nem emlékezik, azon véleményben vagyok, hogy tekintve a hirdetésnek különben is czélszerütlenségét — s költséges voltát, az ily nemű idézéseknek egyszeri közzététele elégséges, — s annak háromszori közzé nem tétele a törvényeket semmi esetre sem sérti meg. Őszintén megvallom, hogy ezen nézeteket nem egyébért közlöm, mint azért, hogy a törvénykezéssel foglalkozó közönség figyelmét felhiva — a törvénykezési eljárásban fel nem világosított tételek eszmecsere utján nyerjenek felvilágosítást s ugy hiszem, hogy ha nézetem nyilvánításában netán hibás alapból indultam ki, a közönség érdekében az erre hivatottak, — a hibás nézeteket ruegczáfolni vagy helyreigazítani nem mulasztandják el. Szabályzata pesti esküdtszék által sajtó vétségért elitéltek fogsági büntetésének végrehajtása iránt. 1. §. A pesti esküdtszék által sajtóvétség miatt elitéltek fogságuk idejét rendszerint a Váczon lévő külön-fogházban töltik ki. 2. §. Az elitélteknek ezen fogházba való befogadása a m. kir. igazságügyminiszter engedélye folytán történik, mire nézve következő eljárás állapittatik meg: Az ítélet tartalma az illetőnek személyleirásával együtt a sajtőbiróság elnöke állal az igazságügy miniszterrel közöltetik, megjelöltetvén a nap is, melyen az elitélt a fogház igazgatóságánál jelentkezni köteleztetett. Erről a miniszter a fogház igazgatóságát oly meghagyással értesiti, hogy az esetre, ha az elitélt a kitűzött napon ott nem jelentkeznék, azt az igazgatóság további intézkedés végett a miniszternél rögtön bejelentse. 3. §. A sajtóbiróság elnöke a személyleirásnak egyik példányát az elitéltnek kézbesitteti, megjelölvén ebben azon napot is, melyen az magát a fogház igazgatóságánál jelenteni tartozik. Ha a fogház igazgatósága jelentené, hogy az elítélt a kitűzött napon ott meg nem jelent: a sajtóbiróság elnöke az igazságügy minisztertől nyert értesítés folytán annak letartóztatása 9 odaszállittatása iránt a kellő intézkedéseket megteszi. 4. §. A megjelent vagy beszolgáltatott foglyok a fogház igazgatója vagy helyettese által fogadtatnak, ki személyük azonosságát megállapítván, őket a fogház szabályainak pontos megtartására komolyan figyelmezteti és a fogház egyik szobájában elhelyezi. 5. §. A fogságra itéltnek vezeték- s keresztneve, életkora, állapota, rendes lak-vagy utolsó tartózkodási helye, vétsége, a fogházba érkezésének s leendő kiszabadulásának napja a fogház anyakönyvébe a fogság megkezdésétől számított első 24 óra alatt az igazgatóság által pontosan bejegyzendők. 6. §. Miuden fogoly fogságának megkezdésekor az igazgatóság által az iránti nyilatkozatra felszólítandó: vájjon saját költségén akarja-e magát élelmeztetni; ha ezt tenni nem akarná: szabályszerű ellátásáról az igazgatóság gondoskodik. 7. §. Betegség esetén a fogoly a fogház orvosa által gyógyittatik; megengedtetik azonban, hogy saját költségén más orvcs segélyével is élhessen; — de ha ezek gyógyfürdők használatát, vagy bármi olyast rendelnének, mi által a fogság folyama megszakittatnék : ezek teljesithetése iránt az igfjzságügyminiszter engedélye kikérendő. 8. §. Reggeli 10 órától déli 12 óráig, s délután 3-tól 5 óráig látogatásokat minden fogoly szabadon fogadhat. A látogató azonban tartozik az igazgatótól, anoak aláírásával ellátott látogatási jegyet kieszközölni, melynek előmutatása nélkül a fogházba senki be nem bocsáttatik. 9. §. Olvasmányaikat és foglalkozásukat a foglyok szabadon választhatják. Könyveket, hírlapokat s folyóiratokat saját költségükön járathatnak. Leveleket akadálytalanul fogadhatnak s küldhetnek. 10. §. Az udvaron, vagy a fogház kertjében naponkint reggel 8 órától 12-ig, s délután 2 tői 6 óráig tetszés szerint sétálhatnak; az igazgatóság azonban ügyelni tartozik, hogy a netalán ugyanezen fogházban elzárt vizsgálati foglyokkal séta alkalmával ne érintkezzenek. 11. §. A fürdőt az egészségesek az igazgató által megállapított rend- és időben használhatják. 12. §. A foglyok az igazgató és helyettese iránt tisztelettel viseltetni, ezek, — ugy az őrszemélyzet rendelkezéseit engedelmességgel fogadni, a házi osend és rend megzavarásától tartózkodni s a fogház tulajdonain ejtett minden kárt megtéríteni kötelesek. 13. §. Az igazgató azokat, kik a jelen szabályokat szándékosan megsértik, s az ezt követő megintésre nem hajolván, szabályellenes viseletüket folytatják : a fegyelmi büntetés kiszabása végett, a tényállás körülményes előadásával az igazságügyminiszternek azonnal följelenteni köteles. 14. §. A fogház őrizetére rendelt felügyelők minden szökési kísérletet a szükségesnek látszó eszközökkel meghiusitani tartoznak. Pest, 1869. évi június 19-én. Horvát Boldizsár s. k., igazságügym. Az ügyvédi vizsga iránt kiadott s már közlött miniszteri rendelet által következő eskü minta alapitatott meg az ügyvédek számára:
