Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 51. szám - Észrevételek a törvénykezési rendtartás VII-ik fejezetére. 1. r.

202 ki, a törvényhozásnak határozottan specificálni is kellett volna; de minden bizonyítékot megfosztani a teljes próbaerötől nem lehet, s egy hírlapi hirdetvényt, mely az örökösödés által érdekeltek legfeljebb 1/100 része által még pedig csak talán olvastatik, minden bizonylatnak felébe helyezni s a teljes bizonyítvány kiegészítő részének nyilvánítani, — egy kicsit különös. De káros is a hírlapi idézés, mert egyrészről a kiegyezett örökösök 45 nappal hátra vettetnek, másrészről pedig a hirlapi idézés oly költséges, hogy az különösen kisebb értékű ingatlanságoknál, csak roppant erőfeszítéssel megfizethető — s azzal, hogy az örökösödő felek oly igazán szólva haszontalan költséggel rovatnak meg, nem fogunk egyebet elérni mint azt, hogy a kisebb ingatlan vagyonból álló örökségekre kiegyezett örökösök a vagyon átadását illetőleg átkeblezését nem fogják kérelmezni; tiz — tizenöt év alatt a telekkönyvek mellett oly zavart birtokviszonyok jönnek létre, melyet utoljára is a törvényhozásnak csak igen sok költséggel lehet majd a közönség érdekében helyrehozni. Előadván e szerint nézetemet az 580-ik és 581-ik §. iránt, áttérek az 583. §-ra, mely azt tartalmazza, midőn a hagyaték osupán testvérek vagy unokatestvérek között osztandó meg, és az érdekelt örökösök osztályrészeik menyisége iránt ki nem egyezhetnek: ha az örökség csupán ingókbői áll a személyi — ha pedig egyszersmind ingatlanokból, vagy csupa ingatlanokból all, a birtokbiróság a törvényes örökösödés szabályai és a leltár alapján az osztályt haladéktalanul meg tenni s az örökséget az érdekelteknek átadni tartozik sat. Ez a §. nézetem szerint tisztán mutatja, hogy, ha az örökösök bezárólag unokatestvérig örökrészeik mennyiségére nézve ki nem egyeztek — az osztály köztük a törvényes örökösödés és leltár szabályai szerint megteendő az illető bíróság által. De mivel az 581. §. azt mondja, hogy az eljáró birtokbiróság az öröklött ingatlanoknak az örökösök nevére leendő bekebleztetését, ott pedig a hol telekkönyvek nincsenek, a 414. §. szerinti átadását eszközli — jelen §-ban pedig az foglaltatik, hogy az örökséget az érdekelteknek átadni tartozik" igen jogosan kérdés támad az iránt, hogy az átadni szóban bentfoglaltatik-e az is, hogy a bekebleztetés is eszközöltessék. Nézetem e részben az, hogy miután az egész Vll-ik fejezetben szó sincs többé az iránt, hogy a hivatalból létesített osztálylyal megosztoztatott felekkel, ha a tett osztály ellen pert egyik sem indit, mi történjék — az „átadni" szó a bekeblezést is magában foglalja, — bár igen nagy hibának tartom azt, hogy míg az 581. §-a bekebleztetést és átadást határozottan körvonalozza, az 583. §. a „bekebleztetni illetőleg átadni" definitió helyett pusztán az „átadni szót használván, ezzel a különféle értelmezésekre oly tág tért nyit, — melynek megoldása a különböző felfogás szerinti combinatióknak van alá vetve. Ha az 583-ik §-t az 580. és 581. §-al összevetjük s az egész VII-ik fejezet felett gondolkozunk, következő sajátságos eredményre jutunk: 1. Hogy a kiegyezett örökösöknél, a netán létező örökösök a kizárólagos öröklési jog igazolása mellett hirlapi hirdetés által 45 napra megidézendók. 2. Hogy a hol a hagyaték csupán testvérek vagy unokatestvérek között osztandó meg, és az érdekelt örökösök osztályrészeik mennyisége aránt ki nem egyezhettek, a netáu létező örökösök 45 napos hirlapi idézéséről nemcsak semmi intézkedés nincsen téve, — hanem a bíróság az osztálynak haladéktalan megtételére lóvén utasítva, ezen utasítás oda magyarázható, hogy ily esetekben a 45 napos hirlapi idézés nem szükséges. 3. Hogy a perre utasított ügyekben 45 napos hirlapi idézésről szó sincs. (Vége köv.) Igazságiig) miniszteri rendek t az ügyvédi vizsga 8 ügy védi képesítés tárgyában. Miután azon bírósági közegek, a melyekre az ügyvédi diplomák kiállítása eddig bizva volt, az 1868-ik 54. tvez. által megszüntettettek: az ügy védi vizsga és ügyvédi képesítés tárgyában, a törvényhozás e részbeni intézkedéséig a következőket rendelem: 1. §. Ügyvédi vizsgára azon ügyvédjelölt bocsátandó: a) a ki a jogi tanulmányokat valamely honi vagy külföldi nyilvános jogi tanintézetben, a hazai törvényeket pedig mindenesetre valamely magyarországi ily intézetben a fenálló tanrendszer szerint elvégezte; b) a jog- és államtudományokból az előszabott elméleti államvizsgákat vagy szigorlatokat valamely honi nyilvános jogi tanintézetnél sikerrel letette; c) az utolsó elméleti államvizsga vagy a második szigorlat letételétől számítva két éven át folytonosan joggyakorlaton volt és pedig egy évig valamely belföldi ügyvédnél, s egy évig vagy ismét ügyvéd mellett, vagy valamely első folyamodási bíróságnál, vagy valamely királyi törvényszéknél,vagy az igazságügyi minisztériumnál. 2. §. Az ügyvéd melletti joggyakorlat csak ugy tekintetik érvényesnek, ha az ügyvédjelölt gyakornoki minősége, s a felvétel ideje az illető ügyvéd által, azon első folyamodási törvényszéknél, melynek területén az ügy véd lakik, írásban bejelentetett. Ha az ügyvédjelölt a megkívántató joggyakorlati időt több ügyvéd mellett tölti: a bejelentés mindenik ügyvéd részéről megkívántatik. Ezen bejelentésekről a törvényszék jegyzéket vezet, s abba az ügyvédjelölt nevét, s gyakorlatba léptének időpontját beiktatja. 3. §. A bíróságnál vagy az igazságügyminiszteriumnál töltött joggyakorlat csak ugy vétetik tekintetbe, ha az ügyvédjelölt a megkívántató idő* alatt a fogalmazási szaknál volt alkalmazva. 4. §. Ügyvédi vizsgára leendő bocsáttatásért a kérvény az 1. §. szerint szükséges bizonyítványokkal felszerelve, azon első folyamodási törvényszéknél nyújtandó be, melynél a folyamodónak gyakornoki minősége bejelentetett. (2. §.) Ügyvédjelöltek, a kik valamely bíróságnál, vagy az igazságügyi minisztériumnál vannak alkalmazva, ezen bíróság, illetőleg a ministerium utján folyamodjanak. 5. §. Ügyvédi vizsga tartására s ügyvédi képesítés adományozására a pesti királyi tábla egész területére nézve a pesti királyi itélő-tábla van jogosítva. Ehhez képest az előbbi §-ban érintett kérvények a királyi Ítélőtáblához tétetnek át, jelentés mellett, s ebben az illető hatóság a jelöltnek addigi alkalmazása és bejelentetésónek, illetőleg felvételének időpontja iránt is nyilatkozik.