Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 49. szám

1 95 távollétében ~is megtartathatik a tárgyalás, s kihallgatás védelem nélkül hozathatik ellene ítélet (55, §.) Lehetetlen, hogy ily szabályokkal a birói függetlenség biztosítását összeegyeztetni lehetne. Igazs. niinisteri törvényjavaslat a birák s a bírósági hivatalnok áthelyezése és nyugdíjazása körüli eljárás szabályozásáról. 1. Fejezet. Az áthelyezés más bírósághoz. 1. §. A bírót csak a következő esetekben szabad más bírósághoz áthelyezni: a) ha a bírósági szervezetben törvényhozási intézkedések folytán, változás történt; b) ha a bíró családjának valamely tagja, ugyanazon bíróságnál már alkalmazva van ; c) ha az ugyanazon bíróságnál alkalmazott birák között, negyedíziglen oldalrokonság, vagy másodiziglen sógorság, vagy fogadott szülei vagy fogadott gyermeki viszony állt be (a birói hat. 15. §.) 2. §. Az 1. §. a) pontjának esetében az áthelyezés iránt 0 Felsége a király intézkedik az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett. Ellenben az 1. §. b) és c) pontjainak esetében, az áthelyezés fölött itéletileg ugyanazon bíróság határoz, a mely a birói felelősségről szóló törvényben a fegyelmi vétségekre nézve van felállítva. Az áthelyezett biró fizetése sem egyik, sem másik esetben le nem szállítható. 3. §. Ha az ugyanazon bírósághoz kinevezett birák között a fennebbi 1. szakaszban körülirt családi viszony létezik, vagy ilyen, alkalmaztatásuk ideje alatt keletkezett: ezen körülményt kötelesek az illetők legfőlebb 10 nap alatt a kinevezés, vagy a rokonság keletkezte után, azon törvényszék elnökénél bejelenteni, melynek területén a rokonok hivatali székhelye létezik. A törvényszék elnöke viszont köteles a neki bejelentett körülményről a királyi ügyészt azonnal értesiteiii, ki az ügyet legfőlebb 8 nap alatt, a fegyelmi bíróság elé terjeszti, mely az önkéntelen áthelyeztetés iránt a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezetében szabályozott eljárás utján itéletileg határoz. Az alsóbb fokú fegyelmi bíróság ítélete ellen fölebbvitellel élhet mind a fél, mind a kir. ügyész, a felsőbb fokú fegyelmi bírósághoz, a melynek Ítélete ellen azonban további perorvoslat nem alkalmazható. A fölebbezvényt írásban az alsóbb fokú fegyelmi bíróság elnökénél 8 nap alatt kell benyújtani. Az ítélet az elnök által haladéktalanul közlendő az igazságügy miniszterrel. 4. §. Az áthelyeztetés iránti eljárás folyama alatt, az illetők külön tanácsba osztandók be az elnök által, s valamely ügynek elintézésében együtt nem vehetnek részt. A rokonok vagy sógorok közül az fog áthelyeztetni más bírósághoz, ki később neveztetett ki jelenlegi álla sára, vagy kinek házassága által a birák között sógorság keletkezett. Az áthelyezett alsóbb rangba nem helyezhető, de költözködési költségeinek megtérítését nem igényelheti. 5. §. A bíróságoknál s a királyi ügyészeknél alkalmazott segéd- és kezelőszemélyzet mindazon tagjait, a kik nem tartoznak az itélő birák sorába, az igazsá»ügyminiszter saját belátása szerint s a körülményekhez képest, áthelyezheti más hivatalba vagy más székhelyre; azonban az illetőnek szabályszerű költözködési költségei, azon eset kivételével, ha az áthelyezés fegyelmi vétség következtében történt, az állami pénztából megtéríttetnek. II. Fejezet. A nyugdíjaztatás. 6. §. A biró csak az esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességei teljesítésére képtelenné vált, vagy ha az általa elfoglalt állomás, a törvény által megszüntetve lett (birói hatalom 16. §.). 7. §. Ha testi vagy szellemi fogyatkozás esetében az illető nyugdíjaztatása végett nem folyamodott: a következő szakaszokban megszabott eljárás lesz követendő. 8. §. A törvényszék elnöke, meghallgatván a királyi ügyészt, hivatalos levélben felhívja az illetőt nyugdíjaztatása iránti kérvényének beadására. Ha a felszólított, az elnöki felszólításnak egy hó lefolyása alatt nem tesz eleget: a kir. ügyész ugyanazon bíróság elé terjeszti az ügyet, mely a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezete értelmében a fegyelmi vétségek fölött van hivatva Ítélni, — s az illetőnek akarata elleni nyugdíjaztatását itéletileg kéri kimondatni. A fegyelmi bíróság elnöke az ügy megvizsgálása végett haladéktalanul egy birót küld ki. A kiküldött kihallgatván az illető birót, megvizsgálja a körülményeket; kihallgatja a tanukat, s szükség esetében szakértők által megvizsgáltatja a nyugdijazandót; s ezeknek véleményét, valamint a vizsgálat folytán felmerült adatokat jegyzőkönyvbe veszi, s az okmányokat ehez csatolja. A vizsgálat befejezése után akiküldött tag körülményes jelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökének. 9. §. A fegyelmi bíróság e'nöke az ügy tárgyalására határnapot tüz ki, melyre a kir. főügyész, illetőleg korona ügyész, valamint a nyugdíjazandó, s szükség esetében a tanuk és szakértők megidéztetnek. Az eljárásnál itt is a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezetében foglalt szabályok követendők,s a fegyelmi bíróság a nyugdíjazás kérdésében ítélet által határoz. A fölebbvitelre nézve pedig a jelen törvény 3. §-ának határozatai irányadók. 10. §. Különösen sürgős esetekben azon törvényszék elnöke, melynél a biró alkalmazva van, a hivatalra képtelenné vált birót felfüggesztheti. Ezen esetben ugyanazon eljárás tartandó meg, a mely a felfüggesztésre nézve a bírói felelősséget szabályozó törvény V. fejezetében van szabályozva. Az itynemü felfüggesztés azonban a fizetés vagy egyéb járandóság levonását nem vonja maga után. 11. §. A hivatali állomásnak törvény általi megszüntetése esetében : a nyugalomba helyezést, az igazságügyminister rendeli el, illetőleg legfelsőbb helyen javaslatba hozza; de a kiszabandó nyugdíj, ily esetben, a legutóbbi fizetés felénél kevesebb nem lehet. 12. §. A bíróságoknál s a királyi ügyészeknél alkalmazott segéd- és kezelő hivatalnokok, a kik nem állanak az itélő birák sorában, az igazságügyminiszter belátása szerint nyugalmaztathatnak. 13. §. Jelen törvény, kihirdetése után azonnal hatályba lép. 14. §. Ezen törvény végrehajtásával, s a végrehajtás körüli alaki eljárás részletesb szabályozásával, az igaz? ágügyminiszter bizatik meg. Kelt Pesten, 1869. évi május ll-kén. Horváth Boldizsár.