Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 43. szám

171 letétekről — „birói letétkönyv" czim alatt, — a követ­kező rovatokbői áll: a) első rovatba jő a folyó szám, az év kezdetétől végéig; b) másodikba az iktatói szám, mely alatt a letétel történt, s mely akkor töltendő' be, midőn a letétnek a bí­róság részérói történt elfogadásáról a letéthivatal felzeti­leg értesíttetett; c) harmadikba a letéti napló száma ; d) negyedikbe a letét misége, körülírása és összege: e) ötödikbe a letét kiadásának ideje s az átvevő aláírása. 144. §. A letétkönyv a 142. §. második részében em­iitett letétekről „végrehajtói letétkönyv" czim alatt, a következő rovatokból áll: a) első rovatbajőafolyószámazév kezdetétől végéig ; b) másodikba a felek nevei s a kiküldetés iktatói száma; c) harmadikba a végrehajtási letét körülírása; d) negyedikbe a letétel ideje s a letevő aláírása; e) ötödikbe a letét kiadásának ideje s az átvevő aláírása. 145. §. A bíróság a letéti beadvány elintézésekor a letét elfogadása vagy el nem fogadása iránt azonnal hatá­rozatot hoz, s erről a letéthivatalt is felzetileg értesiti. Ha a letett pénzre nincs rögtön szükség: tartozik azt további rendelkezésig a takarékpénztárnál, vagy a magy. földhitelintézetnél elhelyezni. Ezen rendelet azonban az arany- és ezüstpénzekre, valamint a kiküldetések czéljából letett dijakra ki nem terjed. 146. §. Az előbbi §-ban említett pénzintézeteknél min­den tétel külön-betétkönyv mellett, a bíróság nevére ira­tik. Kiutalványozás esetében, ha a kiutalványozás az egész tételre kiterjed: e könyv az utalványos nevére iratik át. 147. §. Letétek, a melyek a 145. §. szabálya alá nem esnek, a letóthivatalnál külön-csomagban tartandók, s a csomag kívül a letétkönyv (143. 144. §§.) folyó számával s rövid tartalomjegyzékkel megjelölendő. Ékszerek és drágaságok, melyek a kicserélés veszé­lyének lehetnek kitéve, a letevő, illetőleg a birói kikül­dött s a letéthivatal pecsétjével lezárva őriztetnek. 148. §. Semmit sem szabad a letétből kiadni birói utalványozás nélkül. E szabály alól kivételt képeznek: a) az előlegezett dijak, a melyek felvételére az elnök ad utalványt a kiküldöttnek; b) a kiküldött által lefoglalt s letétbe adott tárgyak, amelyekre nézve a 140.§. második pontja szolgál szabályul. 149. §. A. birói utalványnak magában kell foglalnia : a) az iktatói s letét-számot; b) megnevezését azon félnek vagy meghatalmazott­jának, a ki a letét kivételére van jogosítva; c) a letét körülírását, még akkor is, ha az csak bizo­nyos részben adatnék ki; d) azon utasítást, melyet a letét kivételénél az utal­ványosnak teljesiteni kell. 150. §. A birói utalványozásról mind a folyamodó, mind netáni ellenfele értesíttetik, a letéthivatal pedig csak akkor, a midőn az utalvány jogerőre emelkedett. 151. §. A letét kiadása a birói utalvány felmutatása, illetőleg a kiküldetés igazolása és az utalványos szabály­szerű nyugtája mellett történik. Ha az illető fél a letéthivatalnál ismeretlen : személye azonosságát a törv. rendtartás 549. §, szerint kell igazolnia. 152. Ha a letét posta utján lenne elküldendő: a le. tét-őr azt a kiadónak adja át, ki az átvételt a letétkönyv illető rovatában elismerendi. Az ily letétekről a letét-ör ezenfölül hetenkint az elnöknek külön-jegyzéket tartozik bemutatni. 153. §. Minden letétnek külön iratcsomó nyittatik a letét folvó száma alatt, s abban az előforduló ügyiratok, utalványok és nyugták külön s számrendben megtartatnak. IX. Fejeze t. Birói k i k ü 1 d e t é s e k. 154. §. Ki­küldöttet a törvényszék rendszerint az alárendelt fogal­mazó- vagy kezelőszakból választ s azt a végzésben meg­nevezi. Egyébiránt a törvényszék belátására bizatik, fon­tosabb ügyekben szavazó birót küldeni ki, vagy több tagból álló küldöttséget bizni meg. 155. §.Az elnöknek ügyelni kell,hogy kiküldetések által a rendszerinti ügyvitel fenuakadást ne szenvedjen, a feleknek pedig aránytalan költséggel járó terheltetés ne okoztassék. 156. §. A kiküldöttnek a végzésen s a netán általa kézbesítendő példányokon fölül az eljárásra vonatkozó összes iratok kiadatnak. A hol a törv. rendtartás rendeli, vagy a körülmények kívánják: a törvényszék tüzetes utasítással lássa el a ki­küldöttet. 157. §. Ha séma végzésben a törvényszék, sem egyes esetre nézve a törv. rendtartás nem tűzött határnapot a hivatalos cselekmény teljesitéf ére: akiküldetéssel egy­I idejüleg zárhatáridő szabassák, mely alatt a kiküldött a megbízatásban eljárni s eljárásáról jelentést tenni köteles. 158. §. Birói cselekmények az ezen szabályzat 159. 160. §§-ban meghatározott eseteken kivül a törvényszék helyiségében teljesíttetnek. 159. §. Tanúvallomás és eskü kivétele, ez utóbbi a törvényk. rendtartás 240. §-nak utasitása szerint, a tanú vagy fél lakásán is történhetik,ha az illető a törvényszék előtt betegség, vagy más elfogadható ok miatt meg nem jelenhet. 160. §. A birói szemle, a tanúkihallgatás oly esetben, midőn a hely megszemlélése is szükséges, a birói becsű, a zárlat, biztosítás, végrehajtás és leltározás azon helyen teljesitendők, a hol e hivatalos intézkedések tárgya létezik. 161. §. Helyben teljesitett kiküldetéseknél semmi díj nem jár. Ha mindazonáltal a kiküldött eljárása a hivata­los helyiségen kivül egy nyolczad mértföldnél nagyobb távolságban vétetik igénybe: a kocsibér a helyi árszabály szerint felszámitható. 162. §. A bírósági székhelyen kívül napdij és vitel­bér illeti a kiküldöttet. 163. §. Napdij fejében a törvényszéki ülnököknek négy, a szolgabiráknak, illetőleg egyes bíráknak három, s az alantabb rangú kiküldötteknek két forint állapitta­tik meg naponkint. 164. §. A postai hajtópénz mennyisége, e tárgyban kiadott külön rendelet által van meghatározva. Koosin tett utazásnál, a közigazgatási uton megállapított vitel­bér számitandó. 165. §. A hol a közlekedés vaspályán vagy gőzhajón történik : a kiküldött csak is ezen közlekedést használ­hatja, a mennyiben a késedelem nem jár veszélylyel, s

Next

/
Thumbnails
Contents