Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 42. szám

166 adatik neki, hogy szakavatatlan munkáit tovább is a felek kárára folytathassa. A mennyiben pedig a fentebb hivatkozott „kap'tányi rendelet" folytán most már az ideiglenesen helyettesitett telekkönyvvezetőnek a hivatal át nem adható, de a lepecsételt ügyiratok é9 okmányok is a felfüggesztve levő telekkönyvvezetőnek a legsúlyosabb felelősség elvállalása nélkül szintén át nem adhatók, igy tehát telekkönyvi hivatal Kun-Szt.-Mártonban az idő szerint tényleg nem létezik; mert a kapitány által a felfolyamodás elintézése idejéig elhalasztott intézkedéséig még csak a telekjegyzökönyvek meg sem tekinthetők a felek által; s miután az iktató könyvön kivül a törvényszék mint telekkönyvi hatóság mással nem bir, a telekkönyvi tanáes bizonytalan ideig a szó szoros értelmében szünetel. E szárazan előadott tényálladékból commentár nélkül is szomorú tudomást szerezhet magának minden olvasó zilált állapotainkról s el nem mulaszthatjuk mar ehelyütt felkérni a tisztelt m. kir. igazsagügyminiszteriumot, hogy e példa nélküli zavaron az ügyfelek, a közhitel és a telekkönyvi intézmény hitelének megóvása érdekében azonnal segíteni szíveskedjek. Z . . S . . Adat bírósági s törvénykezési rendszerünk jellemzéséhez. Mily siralmas állapotban tengődik — hasonlóan a tüdőveszben sínylődő beteghez — ez idő szerint törvénykezésünk, erre (ujabb) adatul ez alkalommal az összes nevek elhallgatásával csak egy egyszerű levél közlésével kívánjuk a tisztelt szakközönség figyelmét felhívni — jelenlegi jogéletünkben a folytonos, mindenfelé elterjedő visszaélések lánczolatára; — bárha e tekintetben az unalomig számtalan példákkal lehetett már s lehet folytonusan szolgálni. — Az érintett levél következőleg szóll: „ . . . . 1869. május 23-án N. N. urnák — N. N. tsz. ülnök. Vonatkozva önnek f.é. május hó 18-án Pestről kelt levelére, teljes tisztelettel van szerencsém válaszolni — miszerint önnek N. N. ellen 116 ft. illetéktelenül felvett összeg s járulékai iránti pere (?) beadatott 1868-ik évi május 24-én 20271/2 p. sz. alatt; —ugyanazon évi június 26-án tüzetett reá tárgyalás augustus 12-re. N. N. ur aug 9-én 3234. sz. alatt családi ügyei (?) miatt elnapolást kért. Uj határnapul november 30-a tüzetett ki. N. N. ur november 25- II-dik e'napolást kért azon ürügy alatt, hogy a szükséges adatokat még be nem szerezhette. Elláttatott deczember 18. uj tárgyalási napul 1869. február hó 27-ik napja tűzetvén ki — azon kikötéssel, hogy további halrsztásnak az ellenfél beleegyezése nélkül helye nem leend. Végre 1869. febr. 27-én mint kitűzött napon mind két fel megjelenvén s a jegyzőkönyv felvétetvén, ekkor mind két fél kérte a tárgyalási nap elnapolásával uj tárgyalási napot kitüzetni, mi f. é. es hó 25-re bizonyosan ki fog tűzetni. „Hogy melyik félnek van érdekében ahalasztgatás? s váljon gyanusitható-e a törvényszék, mely már három tárgyalási napot is tűzött ki, méltóztassék ön elítélni — figyelembe véve még azt is, hogy N. N. ur ügyvédi vizsgája letehetése folytán huzamos időig mulatván Pesten — az alatt tárgyalási határnap nem tűzethetett ki sűrűbben. „Teljes tisztelettel sat. N. N. tszéki ülnök. Ebhez ugy velem bővebb felvilágosítás nem szükséges, minden jogtudó tudj i, mennyiben volt helyes a rendes szóbeli kereseti ügynél alperesnek két izbeni kérelme folytáni uj tárgyalásai határ időnek kitűzése, — meny nyiben volt figyelembe vehető annak csa ádi ügyei, majd szükséges adatok bé nem szerezhetes miatti elnapolasi kérelme. Hanem megjegyzésre méltó s talán példa nélküli dolog: hogy egy törvényhatóság arra nézve, hogy sűrűbben tárgyalási határnapot nem tűzhetett, azzal mentetik, miszerént tekintetbe kellett venni alperesnek ügy' vedi vizsga letevése végett Pesten huzamosb időig való mulatásat. — Már ez mégis sok, ha már ennyire partoltatnak alperesek felpereseik ellenében, mit azonban magáuaK a törvényhatóságnak egyátalában tulajdonítani nem akarok, nem-e felette siralmis állapotbban lélegzik törvénykezesünk, nem kell e óhajtanunk, vajha minél hamarabb eljönne mar a te országod gyökeres törvénykezési s bírósági szervezés!? Magam igazolásául megemlítenem kell, hogy a mint a levél tartalmából kiolvasható, a törvényhatóság ne taláni gyanusitgatása tőlem egészen távol van, különösnek tűnik fel a felhivás nélküli mentegetődzé-, továbbá hogy a harmadik elnapolásra előttem ismeretlen és megfóghatlan okoknál fogva adta ügyvédem beegyezését, végre hogy nekem egyátalában nincs mitől tartanom, melynél fogva az ily halasztgatás érdekemben lenne ; — sajnos azonban mindenesetre azon tapasztalásom, miszerint az irányomban folyó ügyeknél nem gyakoroltatik ilynemű eljárás, • de szégyenlenéin azt törvény ellenére igénybe is venni. L. J. Igazs. rendelet a bírói ügyvitel tárgyában. (Folytatása.) 106. §. A kiadó felelős a kézbesítések pontos és haladéktalan eszközleseért. Ehhez képest a kézbesítési iveket naponkint megtekinti, a kézbeiitőkre felügyel és a hiányok orvoslásáról intézkedik; — jelesül, ha oly akadályok merülnének fel, melyek miatt a kézbesítés a kellő időben nem eszközöltethetett : erről a törvényszéknek jelentést tesz. 107. §. Ha a kiadmány posta utján küldetik : a küldeménynek (levél vagy csomag) birói pecséttel lezárva s az illető c/.imzettel ellátva kell lennie. Ezen kivül a hatóságnak, melytől a küldemény származik, megnevezése, valamint a kiadmány iktatói száma és súlya a borítékon szintén kiteendő. 108. §. Minden hivatalos küldemény iktatói szám szerint s napról-napra a postakönyvbe vezettetik.A postakönyv következő rovatokból á!l : a) első rovatba jő a küldemény iktatói száma és súlya; b) másodikba az elküldés ideje; c) harmadikba a hatóságnak vagy a félnek, a melyhez az elküldés történt, megnevezése; d) negyedikbe az átvétel bizonyítása, a postatiszt aláírása mellett. A postakönyv lapjai folyó számokkal láttatnak el. 109. §. Ha a kiadmányhoz pénz vagy egyéb értéknemüek csaio andók : a feladást a fennálló postaszabályok szerint a kiadó saját felelőssége alatt eszközli, s az ily ki-