Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 41. szám

1G3 nyilvánosság fénysugaraiban ragyogó, és a köztisztelet nymbusával környezett „benchnek és barrnak" hirét hallhatták ugyan az uj perrendtartás áldolgozói, de hogy munkájuk gyarlóságait oly jól ismerték volna, mint a bírálók, azt aligha fogja valaki hinni. — De biztosítom egyszersmind a bevezetés íróját arról is, hogy a bírálat nem leczkéztetési, hanem tökéletesbbitési vágyból történt; sőt hajlandó vagyok kijelenteni azon erős hiedelmemet is, hogy mind eme gyarlóságok nem az illetők szakismerete hiányának, hanem az annyira megszokott, és kivált utóbbi időben a politikai téren egészen elsajátitott felületességnek ferde kinövései; de legfőbb ideje, hogy a már csaknem nemzeti jelemünkké vált felületességtől űrökre búcsút vegyünk, és a dicsőült legnagyobb magyar ihletszerü mondatai közül, a következőt irjuk ajtónk felé, hogy szüntelen szemünkbe tűnjék: „Saját magunkban van a felemelkedési erő, de csak lelki felsőbbség által érhetjük azt el. Ennek eléréséért kötelességünk tehát buzgólkodnunk. S íme ez az egész titok, mikép menthetjük meg fajtánkat bukástól,és mikép emelkedhetünk nagy,hatalmas, dicső nemzetté. Felsőbbség által, vagy sehogy sem." (Gr. Széchényi I, A magyar akadémia körül 37. 1.) Végül a „Jogtudományi Szemle" első füzetében Ökrös Bálint úrtól megjelent, s az átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyminiszteri rendeletet kisérő magyarázatra kívánok néhány észrevételt tenni, azon reményben, hogy épen eme magyarázatnak átolvasása után felmerült kételyeimre másokat is figyelmeztetve, talán alapos felvilágosítást nyerhetek. A miniszteri rendelet Ill-ik czikkének 2-dik pontja következőleg szól: „A rendes perek az eljárás módjára és állapotára való tekintet nélkül jegyzék mellett a pertárba tétetnek át, és az eljárás további folyamában pertárilag kezeltetnek." — A X-ik czikk pedig rendeli: „Ha a bíróság az 1868. LIV. tcz. folytán vált illetéktelenué valamely ügyben, ezt az arra vonatkozó összes iratokkal együtt azon bírósághoz köteles hivatalból áttenni, mely azon ügyre nézve az idézett törvény szerint illetékes."' Az előbb emiitett Ill-dik czikk 2 dik §-.i rendelkezésének intentióját elemezve 5/. alatti jegyzetében Ökrös Bálint ur kifejti, hogy a rendes szóbeli eljárás szerint tárgyalt perek azért nem utaltatnak a p. r. 144. §-a szerinti, az eddigi rendes szóbeli eljárással azonos jegyzőkönyvi tárgyalás, — hanem az eddigi írásbeli rendes eljárásnak megfelelő pertári kezelés alá: mert nem lett volna a fenforgó érdekeknek és a védelem jogának megfelelő intézkedés, hogy a rendes szóbeli tárgyalás alatti folyamatban lévő ügyek oly eljárásra utaltassanak, melyet a törvény a felek kölcsönös és szabad megegyezésétől tesz függővé. A X-ik czikk szövegének magyarázatában pedig 26/. alatti jegyzetében előszámlálja a—h-ig azon bíróságokat, melyek a megjelelt ügyekre nézve illetékesek lenni megszűntek. De nem találom az előszámláltak között a törvényszékeket felemlítve azon ügyekre nézve, melyekre a p. r. 93. §-a szerint az illetőség a törvényszékektől a sommás bíróságokra szállott által; p. o. a p. r. 93. §-a a) esetében, ha a kereset tárgya 210 írttól 300 ftig terjedő értéket képez; c) esetnél, a mennyiben a kamat, vagy életjáradék összege 210 ftot meghalad, és a sommás bíróság kikötve nem lévén, a kereseti összegre a törvényszék volt illetékes, — ugy ezen §. többi pontjainak hason eseteinél is, a mennyiben ezen, a törvényszék előtt akár rendes szóbeli, akár Írásbeli uton tárgyalt ügyekre nézve a törvényszék illetősége megszűnvén, és a sommás szóbeli bíróság illetősége jutván törvény szerint érvényre; kérdés támad leginkább akkor, midőn a fent emiitett magyarázatból az tűnik ki, hogy a törvény szelleme ezen átmeneti intézkedésénél, a védelem jogát megszorítani nem kívánja, váljon eme ügyek az ügyfelek védelmének világos megszorításával a sommás bírákhoz lesznek-e a X-ik czikk szerint további eljárás, vagy pedig a törvényszéki pertárba a Ill-ik czikk 2-ik §-a rendelete szerint további pertári kezelés miatt átteendök. Én a miniszteri rendelet elolvasása mán, eme ügyeket a sommás szóbeli bírákhoz véltem átter-ndőknek, de a magyarázatban foglalt azon figyelmeztetés után, hogy ez által a felek védelmi joga megszorittatnék, s tekintve, hogy a miniszteri rendeletnek sem a Ill ik sem a X dik czikke ez irányban kivételes intézkedést nem tartalmaz, — talán legméltányosabb lenne az átadás előtt a feleknek e kérdésbeni kihallgatása. Igazs. rendelet a bírói ügyvitel tárgyában. (Folytatása.) 82. §. Midőn a határozat az előadó indítványától lényegesen eltér: a tanácsjegyző bizatik meg a kiadmány szerkesztésével, — a mennyiben erre az előadó maga nem vállalkoznék. 83. §. A kisebbségben maradt szavazó maga szerkesztheti indokolt külön-véleményét, s ez a tanácsjegyzőkönyvbe minden esetben felvétetik. 84. §. Az előadó, s a 82. §. esetében a tanácsjegyző a kiadványi tervet aláírni tartoznak. 85. §. Az ülés napja mind a határozat, mind az előadói könyv illető rovatában, a tanácsjegyző által feljegyzendő. 86. § Az itélet tartalma s az indokolás főbb pontjai az elnök által szóval és nyilvánosan kihirdetendők : s ha ez ugyanazon ülésben nem lehetséges, a kihirdetés napja a törv. rendt. 102. §. szerint közzéteendő. 87. §. A határozat, mely az előadó tervétől eltérőleg szerkesztetett, a következő ülésen hitelesíttetik, de zárt ülésben és ugyanazon tagok, mindenesetre azonban azoknak többsége előtt, a kik a határozat hozatalában részt vettek. 88. §. A hozott, illetőleg hitelesített, határozatok az elnök által ezen szóval „kiadandó" s aláírásával elláttatván, a tanácsjegyzőnek adatnak at. 89. Minden tanácsülésről jegyzőkönyv vezettetik, melynek bevezetésében az ülés napja, továbbá a jelenlevők, — t. i. az elnök, a bírák és a tanácsjegyző nevei foglaltatnak. A bal hasábra jő az előterjesztett ügydarabok iktatói száma s rövid kivonata, az előadás sorrendje szerint. A szavazás folyama s a határozat érdeme rövid kivonatban a jobb hasábra iratik. Ha az utóbbi egyhangúlag hozatott, elégséges ezen körülmény megeralitése ; midőn azonban a vélemények akár az érdemre, akár az indokolásra nézve eltérők : az ellenvélemény is beírandó, indokaival együtt, egész terjedelmében, annak megjegyzésével, hogy a határozat és ellenvélemény a szavazatok mily alakulásával s kinek indítványára és hozzájárulásával keletkezett. A tanácsjegyzőkönyvhöz semmit sem szabad mellékelni. 90. §. A tanácsjegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írják alá. A jegyzőkönyv ivei időrend szerint összerakatván, a terjedelemhez képest egész-, fél- vagy negyedévenkint beköttetnek. 91. §. A tanácsjegyző minden ülésről átadási jegyzéket készít két egyenlő példányban, egyiket az iktató, másikat a kiadóhi-