Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 35. szám

139 ininisterünk az esküdtszéket polgári ügyekre is kiterjesztendi: hiszszük nálunk is megrendül a kereskedői könyvek bizonyító ereje, mely úyy is a római jogi „expensilatio" nak viszhangja. Az angol nem tudja belátni, miként adhatunk mi conlinensiek félpróba erőt a kereskedőnek egyoldalú, és az érdekelt másik fél befolyása nélkül, saját maga számára vezetett könyvbe történő, megterhelés alapján. Ez tanúskodás maga mellett. Hát még ahhoz mit szólna a legnagyobb kereskedő nép, ho<?y az oly perrend 35. §. szerint „kony vkivonati és számla követelesek . . . azon hely bírósága előtt perelhetők be, hol a könyvek vitelnek." Tehát, ha a pozsonyi kereskedő leköltözik Brassóba „a könyvek" itt „vitetnek," és igy hany pozsonyi adósat perelheti meg Brassóban ! a gyógyszerész marmaros-szigeti gyógyiárát eladva, Pesten vesz újat, itt vitetnek a könyvek — a szegény oláh mind Pestre idézhető?! Az 56. §. b) pont szerint birói személynek nem szabad oly ügyekben részt venni, melyek által .... olyan személyek vanuak érdekelve, kik vele negyedíziglen oldalrokonságban .... állnak " Hogy számítsuk ezen „negyediziglen-i? Egerben a „ius canonicum" — Debreczenben a protestáns házassági jog szellemében? Eddig a katholikusra nézve más volt a negyedíziglen, mint a protestánsra. Szabadnak nem tarthatjuk a birói érdekeltség egyik főtényezőjét hitfelekezeti különbség szerint mérlegelni. A szerkesztőség eugedelmével folytatjuk.*) Igazs. rendelet a bírói ügyvitel tárgyában. Az 1868: LIV. tczikk 6. §-ában nyert felhatalmazás erejénénéi fogva, a törv. rendtartással egyidejűleg, a jelen ügyviteli szabályzatot léptetem életbe. Minden ezzel ellenkező törvény, szabályrendelet és gyakorlat, az érintett időponttól fogva hatályon kivül tétetik. A törv. rendtartás 22 ik és 25 — 27. §§ aiban emiitett kivételes bíróságoknál, valamint a telekkönyvi hatóságoknál jelenleg fennálló ügyviteli szabályok ezen intézkedés által nem érintetnek. E1 s ő c z i m. Ügyvitel az első folyamodási törvényszékeknél. I. Fejezet. Átalánosbatározatok. 1. §. A törvényszék az elnök közvetlen felügyelete alatt áll. Az elnök felelősség terhe alatt tartozik az ügyvitel minden ágában a rendre és pontosságra, a törvények megtartására és a visszaélések eltávolítására és orvoslására szakadatlan figyelmet fordítani, s átalában oda hatni, hogy a hivatali tevékenység, a teendők czélszerü felosztása s a bírósági tagok egybevágó munkássága által előmozdittassék. Az elnök látja el a törvényszéki igazgatás teendőit is Részletes teendői a bírósági ügyvitel tárgyában az illető helyeken adatnak elő. 2. §. Egy bírósági tagnak sem áll jogában visszautasítani azon ügyeket és meghagyásokat, a melyeket akár az elnöktől, akár a törvényszéktől vett, hivatalos ellátás végett, azon esetek kivételével, melyekben a törv. rendtartás 56. §. szerint fennforgó érdekeltségénél fogva részt nem vehet. 3. §. Akadályoztatás vagy távollét esetében az elnököt a sor szerint hozzá legközelebb álló bírósági tag helyettesíti. A többi tagokra nézve a helyettesítés, a hasonló szakbeliek közül, az elnök által történik. 4. §. Törvénykezési tekintetben minden első folyamodási tör*) Köszönettel veendjük, ha az igen tisztelt tanár ur a codifioatió érdekei előmozdítására szolgáló becses fejtegetéseit tovább is, és mielőbb folytatandja. S z e r k. vényszék a kir. ítélő táblának, s ezzel együtt a m. kir curiának van alárendelve. A bíróságok egymás közt minden más hatóság kizárásával közvetlenül érintkeznek, s az alárendeltek a felsőbbek határozatait foganatosítani s utasításait teljesíteni tartoznak. 5. §. A legfelsőbb felügyelet az igazságügyi ministert illeti, a ki ezen jogánál fogva vizsgálatot rendelhet, s az ügyvitel szabályainak megtartása, valamint a hiányok orvoslása iránt a tapasztaltakhoz képest intézkedhetik. 6. §. Minden biróság tartozik az év kezdetén, az elmúlt évben előfordult ügyekről kimutatást készíteni, s azt legfeljebb jan. hó végéig az igazságügyi ministerhez két példányban felterjeszteni. Az elnök gondoskodjék, hogy az e czélból szükségelt adatok ez év folyamában kellőleg összegyűjtessenek. 7. §. Mind a törvényszék átalában, mind az iktató-, kiadóés irattári hivatalok külön-külön hivatalos pecséttel láttassanak el. Ez utóbbiak köriratában az illető szakbeli hivatal megnevezendő. 8. §. A jelen szabályzathoz szükséges minták utólag fognak kiadatni. Az itt meghatározott könyvek és jegyzékek azon minták szerint vezettetnek s az illető szakbeli tisztviselő felügyelete alatt, a hivatalos helyiségben, beköttetnek és gondosan őriztetnek. II. Fejezet. Iktatóhivatal. 9. §. Minden hivatalos irat, mely valamely hatóságtól érkezik, vagy beadvány, melyet a bírósághoz az ügyfelek intéznek, az iktatóhivatalba adandó. Mennyiben van e szabály alól kivételnek helye, a rendes eljárás és végrehajtás folyamában : a törv.rendtartás határozza meg. 10. §. A beadványokban a tényállás és kérelem, a küllapon pedig azokon fölül, melyek a törv. rendtartás 65. §-ában a), c) és e) alatt a keresetlevélre nézve rendeltetnek, a beadvány tárgyszerű megnevezése s a kérelem rövid kivonata is kitétessék, lehetőleg akképen, a mint az az iktatókönyvbe bevezetendő. 11. §. Ha a beadvány valamely folyamatban lévő ügyre, vagy korábbi elintézményre vonatkozik : az előszám, ha mellékletekkel van ellátva: ezek száma, ha pénzt vagy oly mellékletet tartalmaz, mely különös intézkedést igényel: e körülmény a felek által a küllapon kitüntetendő. 12. §. Az iktatónak a törvényszékhez intézett semmiféle beadványt sem szabad visszautasítani; a lényegesb hiányok pótlására azonban figyelmeztesse a beadót. 13. §. Bélyegköteles beadványoknál a bélyegjegyek alkalmazására s a bélyegilleték megrövidítése eseteiben követendő eljárásra nézve az e részben fennálló szabályok szolgálnak zsinórmértékül. A szegénységi jog mellett bélyegtelenül vitt ügyekről külön jegyzék vezetendő, melynek első rovatában a sorszám, másodikban a jogosított fél neve, harmadikban a per tárgya és iktatói számai foglaltatnak. A negyedik rovat jegyzeteknek tartatik fenn. 14. §. Az iktatóhivatalnál semmit sem lehet élő szóval bejegyeztetni, sem valamely beadványt oly megbízással venni át, hogy az csak utóbb 3 bizonyos feltétel bekövetkeztével jegyeztessék be az iktatókönyvbe. 15. §. Az iktatóhivatal délelőtt 9-től 12-ig s délután 3-tól 5 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig d. e. 9-től 12-ig a felek számára nyitva áll. vFolyt. köv.) Min.rendelet szölöbeli tartozások megváltási eljárása iránt. (Folytatása.) Ezen kérdések megoldása tehát, vagyis a tulajdonképeni váltságdíj megállapítása lesz mindenek előtt megHsérlendő. Az eljáró biztos a felek által előhozott adatok és bi-