Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 28. szám

111 uradalomra az 5 sz. tkönyvben C/a 3/a alatt telekköny vileg is bekebleztette. Egyébiránt az A., B., C. alattiakon alapuló fiági jognak, az ös. pat. által lett megszüntetéséről, a már emiitett 3. sz. határozaton kivül tanúskodik még, a felperes által fiai számára fizetendő ösztön dija kért folytatott perben a volt balassa-gyarmati cs. kir. megye tszék által 7. sz. a. hozott Ítélet, melynek indokaiban világosan kimondatott, hogy az A., B., C. alattiakon alapult fiági öröklési rend, az ős. pat. 5. §-a által rnegszüntettetett, és azon ítélet, a 8. sz. a. fötörvszéki, valamint a 9. sz. legfőbb törvszéki ítélettel is helybenhagyatott. Majd felperes 18G2-ben a rónyai uradalomra a Szeutiványi fiági család kizárólagos öröklési jogának feljegyeztetéseért telekkönyvi uton pert indítván, ebbeli keresetével a 10. és 11. sz. kir. és hétsz. táblai határozatokkal elmozdittatott, — Szentiványi Johannának tulajdoni joga pedig, a neki — alperes által eladott rónyai uradalmi birtokrésze a 12. 13. 14. sz. egybehangzó birói végzésekkel telekköny vileg bekebleztetni rendeltetvén, felperesnek e tekintetben benyújtott felfolyamodványai félrevetettek, valamint kitörlési keresetével is a 15. sz. ítélettel elutasittatott. Az E. felebbezés, — épen annak félrevetésével hozván a hétsz. tábla 3. sz. határozatát, érvénynyel nem bír, s pedig annál kevésbé, mert felperes az E. alattival ellenkező 2 sz. nyilatkozatában maga is beismerte az özvegy haszonélvezeti jogát. Az F., Gr. ítéletekkel az A., B., G. alattiakban felállított fiági öröklési jog érvényessége bíróilag megismerve nem lett, hanem csupán az lett kimondva, hogy a B. családi szerződés 1-só pontja C. szakaszában érintett oskolai jutalom, felperes fiainak kifizettessék. A H. I. alattiak szerint csak a haszonélvezeti jog adatott a Szentiványi családuak zálogba, a tulajdon és birtokjog azonban alperest szabadon illetvén, birtokrészét. 2-od r. alperesnek korlátlanul eladhatta. Különben is a H., I. szerinti zá'ogba adá°, és az L. alatti haszonbérlet csak színleges volt, mert: alperesnek a család EL, I. szerint is, a 38737 pfrtot csak kölcsön adta 6'°/0 kamatra. A család az állítólag zálogos javakat, tettleg birto kábí. s használatába át sem vette, a haszonbérlet évekhez sem volt kötve, e nélkül pedig haszonbérbeadás képzelhető sem lehetvén, alperesnek — az osztatlan állapotban volt s közösen kezelt rónyai uradalomban foglalt birtokrésze, külön haszonbérlet tárgya nem is lehetett; — végül alperes a rónyai uradalom fölötti jogi s gazdasági tanácskozmányokban csak úgy részt vett, a mint acsalnd bármelyik tagja, szavazattal birt, a jövedelmekben osztozott, — mindezt pedig csak mint tulajdonos családtag tehetvén. Minthogy tehát alperes rónyai javait a család a H., I. alattiak folytán birtokába soha nem vette, azok alapján a zálogbirtoklás telekkönyvezése is helytelenül történt; egyébiránt, hogy alperes tulajdonát szabadon eíadhatta, tanusitja még az is; hogy az A. végrendeletben alkotott fiági Öröklési jog és rend fejedelmi fzentesitést soha nem nyervén, az hitbizományi érvénynyel nem birt, s igy a kérdéses uradalom még az ősiségi törvények korában sem volt elidegenithetlen. Es, miután az előadottak szerint, a vitatott fiágoni örökösödés nem létezik, de ha létezuék is, — felperes az ös. pat. 1G. § a értelmében már meg sem indítható sérelem miatti érvénytelenitési por (ad invalidationem ex praejuditio) megindithatására meghatalmazást nem mutatván, maga részére pedig — a mit nem is állit, — nem kereskedhetvén, — se szerint maga a kereset czime helytelen s törvény ellenes levén, felperes kereseti joggal nem birna, — felperest keresetével elutasítani kérte. Másod rendű alperes részéről előadatott: Miután az őt egyátalában nem érdeklő fiági jogokról, családi viszonyokról tudomással egyátalán nem birt s birnia nem is kelletett, — e tekintetben tehát férje vagy bárki más tanúskodása vagy esküje elleti előre is tiltakoznék; — miután továbbá az 5. sz. alatti tkkvi kivonattal meggyőzöleg a Szentiványi Károly tulajdonát képezett birtokreszeket jogosan megvehette, a minthogy tulajdonjoga a 12. 13. 14. sz. végzésekkel tulajdonjogilag is bekebleztetni jogérvényesen rendeltetett, az M. szerződés 1-ső pontja szerint pedig eladót a 45,000 ft. vételárra nézve kielégítvén, azonkívül a vagyonátruházási dijakat is viseli, — miután továbbá a K. tkkvi végzés, — melyben a Szentiványi család ősiségi fiági jogáról egy szó sincs, — alperesnek nem kézbesittetvén, reá nézve az semmi érvénynyel nem bír, — miután végre felvilágosittatváu arról, hogy mihelyt a H., I. szerinti 38,737 pf. 37 kr. p.p. kölcsönösszeget lefizeti, — az 5. sz. a. B. 3. s. sz. alatti zálogbirtoklási igény azonnal megszűnik s telekköny vileg is kitörlendő, — a pénz felvételre jogosítottakat tehát még 1864. decz. 7-én a 16. sz. bizonyítványnál fogva megintetvén, annak folytán Jezerniczky Katalin özv. báró Pongrácz Istvánnét, Szentiványi Károlyt s Ferenczet a 17. 18. 19. sz. megismervényük szerint ki is elégítette, — egyedül felperesés Szentiványi Sándor vonakodván az őket illető részösszegek felvételétől, — 1-ső r. alperessel együtt, — felperest keresetével elutasitatni s a felszámítandó perköltségekben elmarasztatni kértékt Válasz. Választában felperes, miután jelen ügyben az ős. pat. 5.§-a alkalmazható nem levén, annak 6. §-a értelmében, az oszt. törvények hatálya előtt jóval elhalt öröhagyónak, a B., C, Ü. családi szerződésekkel is megerősített A. alatti végrendelete teljes érvényébeu fennállana, még akkor is, ha a javak hitbizományi természetüeknek nem vétetnének, mert családi tagokra nézve tett intézkedéseknek fejedelem általi szentesítésére s kihirdetésére szükség nem volt; miután továbbá uéh. Szentiványi Anselmnek 1. sz. szerint az A. végrendelettel ellentétesen tett végrendelkezéseinél a családtagok, köztük 1-ső r. alperes és felperes is P. alatti örökösi nyilatkozatában, az A. végrendelet hatályon kivül tételének határozottan ellentmondottak és a 3. 4. sz. Határozatok ugy az 5.sz. tkkvi kivonat is alperesek Kifogásait legkevésbbé sem támogatnák, — felperes pedig rónyai uradalombeli illetőségét hypothékc gyanánt 6. sz. szerint, — a C. családi határozatban körülirt bizonyos feltételek között,— jogosan leköthette; miután továbbá felperes a rónyai uradalom jövedelmeiből kijáró stipendiumokat a kereseti F., 0. Ítéletek szerint megnyervén, — azok által a 7. 8. 9. sz. birói határozatok nihiláltattak, — a 10 —15. sz. Ítéletekkel pedig felperes rendes perre utasíttatván, az A. végrendelet érvénytelennek kimondása, az általa megindítandó rendes per befejezésétől fog függni, — miután továbbá, hogy 2-od r. alpe-