Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 28. szám

Pest, 18ö9. péntek april 9 28. szám, Tizenegyedik árfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczeni ügyrédcgylct közlönye. Tartalom : Ujabb észrevételek a polgári perrendtartás sat. — Ujabb észrevételek a polgári perrendtartás néhány §§-ra„ Várady Mihály Torontálmegye alispánja — s törvényszéki elnökétől. A polg. perrendtartás *) életbeléptetésének idejéül a lapok előbb f. évi január — később april — s utóbb május elsőjét jelezték ; daczára ezen a lapokban emiitett híreknek, mindig azon hiedelem mellett maradtam, hogy az uj polg. perrendtartás csak is hiányainak törvényhozásilag történendő kijavítása után,e's az uj bírósági szervezettel egyidejűleg fog életbeléptettetni, **) különben a törvénykezés jelen rendetlen állapota az ügyfelek kiszámithatlan kárára csaknem tökéletes zűrzavarrá válna. A „Századunk" mult évi 179. 180. 181. számaiban megjelent czikksorozataimban adatokkal kimutatva feltüntettem a törvény kezés jelen abnormis helyzetét, a tapasztalatból merített azon erős meggyőződésem kijelentése mellett, mikép a törvénykezésnek ott jelzett állapota csakis a megyék területétől feltételezett helyi és birtok viszonyokhoz aránylagosan elegendő törvényszékek felállítása, és szakavatott bírák alkalmazása által lészen a kívánt rendes állapotba visszaállítható ; de eme törvényszéki közegeknek még egy oly tökéletes alaki jogra is leend szükségük, mely minden ellentétes elveket magából kizár és a bíróságot eljárásában tétovázóvá nem teendi Tagadhatatlan, hogy az uj polg. perrendtartásnak általánosságban felállított eljárási rendszere, az annak idejében hatályban volt osztr. perrendtartás több hiányait is pótolja és életbeléptetése által a törvénykiszolgáltatás szembetünőleg gyorsitatni fog, ha az abban foglalt, illetőleg megalapított szabályok részleteinél felmerülő' egyes ellentétek ki igazíttatni, úgy a szabályozott eljárási folyam lánczolatának itt otti megszakításai által támadt hézagok annak utján pótoltatni fognak. — Mert hogy az uj polg. perrendtartásban több oly ellentétes szabályok és hézagok fordulnak elő, melyek valamint az ügyfeleket, úgy az eljáró bíróságot is kellemetlen zavarba hozhatják, következő alaki jogkérdés feltetelével, illetőleg megvitatásával hiszem leginkább kitüntethetni. *) Sokra becsüljük, hogy ezen értekezés iróját, jogtudósaink egyik jelesbikét munkatársaink körében üdvözölhetjük. Szabad legyen reménylenünk, mikép alapos tanulmányainak s dús jogi tapasztalatainak nyilvánulásaival minél gyakrabban kedveskedhetünk szakközönségünknek. Szerkesztőség. **) Mint most már — ezen igen becses értekezés vétele után — tudjuk, ezen törvény jun. 1-én fog életbe lépni és pedig a szakértők átalános kivánata és sürgetése ellenére, az alsó bíróságok szervezésének mellőzésével. S z e r k. Az ősiségi rjátens sat. — Min. rendelet. — A b.-pesti ügyvéd-egylet. Ha azt kérdezi p. o. valaki „Lehet e az árverés elrendelése után, a végrehajtás alá vett ingatlan vagyon iránt igénykeresetet az árverést elhalasztó joghatálylyal érvényesíteni" — ezen kérdésre, ki az uj perrendtartást kevesebb figyelemmel olvasta végig, igennel felelhet és feleletét következőkép indokolhaija: a 433. §. szerint az árverési végzéssel egyidejűleg kibocsátandó hirdetményben (f. pont szerint) az igénylők igényeik érvényesítésére, a 466-ban foglalt azon utasítással szólittatnak fel, hogy a lefoglalt javak iránti igény kereseteiket az árverési hirdetményben foglalt íelhivas közzétételének utolsó napjától számítandó 15 nap alatt nyújtsák be, mert különben azok a végrehajtás folyamát nem gátolván, egyedül a vételár feleslegére fognak utaltatni. Tehát az idézett 433. §. f. pontja összekötve a 466. §. utasításával, világosan feltételezi oly igény keresetek eseteit, melyeket az árverés elrendelése utan, az árverést, elhalasztó joghatálylyal lehet érvényesíteni. Míg ennek ellenében az, ki az új perrendtartást nemcsak átolvasta, hanem az abban felállított eljárási alapelveket komolyabban elemezvén, azoknak rendszeres egymásba függését tanulmányozni is megkísértette, egész határozottsággal fogja felelni: „hogy az árverés elrendelése után igény keresetek érvényesítésének az árverést elhalasztó joghatálylyal helye nem lehet; — a433.§. f. pontjában jelzett e tekintetbeni felhívásnak értelme nincsen, és a 466. §-ban szabályozott hirdetmény utján, nem a 433. §. f. pontja szerinti igéuyek érvényesítésére való értelem nélküli felhívást, hanem a 429. §. szerint, az igény keresetek beadására kitűzött határidőről az ismeretlen tartozkodású igénylök értesítését kellene eszközölni. Mert a 429. §. értelme szerint, az árverési kérelem elintézése előtt a telekkönyvi hatóság megvizsgálni tartozik, van-e az árverezendő telekkönyvezett vagyonra oly igény bejegyezve, mely a 472-ik §. szerint az árverés elhalasztását vonná maga után, azaz mely a foglalást megelőzőleg a nyilván könyvbe jegyezve volt. Ha igen, úgy a telekkönyvi hatóság az igénykereset beadására határidőt tüz, arról az igénylőket értesiti, és a keresetet a 467. és 468. §§. szabályai szerint elintézi; ha pedig ilyen, a foglalás előtt bejegyzett igény nincsen, vagy ha az igényper az igény elutasításával jogérvényesen elintéztetett, akkor a telekkönyvi hatóság az árverést elrendeli, egyúttal a feltételeket megállapítja, kiküldöttet rendel, és az árverési hirdetmény ki bocsátása és közzététele iránt intézkedik; és ha ehez veszszük még a 472. §. második részének azon világos szabályát, mely szerint a fuglaláf után bejegyzett, vagy folyamatba tett igények és igénykeresetek az árve-