Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 26. szám

103 magyar törvények határozatai, mind pedig ezen i<J. türv. szabályok 14. §. a) pontja szerint a végrendelet nélküli öröklés mindennemű szerzeményekben, akár van a hátrahagyott hitvestársnak közszerzeményi joga, akár nincs, vagy helyesebben akár ezen utolsó házasság idejébeu, akár pedig az előtt szereztettek e javak — az özvegyül hátra maradt hitvestársat illeti. Ennélfogva, ha a kérdéses 14. §-t mégis nagyobb szabatossággal volna szükséges formulázni, az nézetem szerint nem a czikkiró javaslata szerint, hanem inkább ekkép lehetne módosítandó. 14. §. Hitvestársi öröklésnek a magyar törvény szerint leszármazó egyenes örökösök nem létében van helye, és pedig a) a szerzeményi javakban feltétlenül, a n taláni felmenő és oldalagos örökösöket is megelőzőleg, b) az öröklött javakra nézve ellenben csak akkor, ha sem felmenő sem oldalagos örökösök nem léteznek. Ha igénytelen észrevételeimből afenuebbi czikk h ója kivánt felvilágositást meríthetett: akkor e soraimnak czélja el van érve. V. J. Az uj perreo'd életbeléptetése hanti uiliiisteri rendelet. Az 1868: LIV. tezikk folytán, ugyanezen törvényezikk életbeléptetése s az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában nvert felhatalmazás erejénél fogva rendelem, a mint következik: I. c z i k k. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : LIV. tezikk 1869-ik évi juuius elsejével lép életbe, s minden azzal ellenkező törvény vagy szabályrendelet ezen naptól fogva hatályon kivül tétetik. II. czikk. Az eljárás mindazon keresetek és ügyek iránt, a melyek az 1868 : LIV. tezikk hatálybalépte napjától kezdve újonnan idittatnak vagy tétetnek folyamatba: a fennidézett törvény szerint történik. E szabály áll a már benyújtott keresetekre nézve is, a melyek idéző végzéssel még el nem intéztettek, vagy az ideigl. törvénykez. szab. 1. — 46. §. szerint csak az eljárás módjának kérdésében vannak tárgyalás alatt. III. czikk. Azon perekre nézve, a melyek iránt a tárgyalás folyamatban van, a következő szabályok tartandók meg: 1. Sommás szóbeli perekben, ha a tárgyalás befejeztetett, de Ítélet még nem hozatott: az Ítélethozatal, — ha pedig a tárgyalás még nincs befejezve: a további tárgyalás is, az 1868: LIV. tezikk szerint történik. 2. A rendes perek az eljárás módjára és állapotára (stádium) való tekintet nélkül jegyzék mellett a pertárba tétetnek át, s az eljárás további folyamában pertárilag kezeltetnek. 3. Ha rendes szóbeli perekben a tárgyalásra, s rendes Írásbeli perekben valamely perirat beadására határnap van kitűzve: e napon a felek, illetőleg képviselőik a pertárban tartoznak megjelenni. Egyéb esetben megjelenési határnap kitűzéséért bármelyik fél folyamodhatik. 4. A megjelenési határnapon tartozik a fél magával hozni periratát az 1868 : LIV. tezikk szabályai szerint akkor is, ha az ügy rendes szóbeli uton tárgyaltatott. 5. A további periratok beadására, a beadás határidejére, a halasztásokra s átalában a pertári kezelésre, illetőleg a jegyzőkönyvi tárgyalásra nézve, az 1868 : LIV. tezikk szabályai szolgálnak zsinórmértékül. (Folytatása köv.) Min. rendelet a vasutak s csatornák összpontosított telekköiiyveztísérol hozót < 1868. 1. t. cz. végrehajtása iránt. (Folytatás.) 18. §. A lejegyzés a fennálló telekkönyvi szabályok szerint a következő módon eszközöltetik : a) Ha valamely birtokrészletnek csak egy része jegyzendő le: a birtoklapon a térmérték keresztülhuzatik, és a fennmaradt térmérték vörös téntával fölibe iratik; a jegyzet rovatában pedig kiteendö a tulajdonlap sorszáma, mely alatt a lejegyzési végzés bevezettetett; ha pedig hely szűke miatt ezen eljárás nem követhető, a birtokrészlet a fennmaradttérmértékkel uj sorszám alatt veendő fel; b) ha az egész birtokrészlet lejegyeztetik, és a községi telekkönyvből kivétetik: ezen körülmény a birtokrészlet-lajstromban is kitüntetendő; c) ha a birtoklapon a térfogat kitéve nem lenne, és a fennmaradt térmérték sincs tudva: a lejegyzési végzés a tulajdonlapon bevezettetik és a birtoklapon ezen sorszámra a jegyzet rovatában a hivatkozás kiteendő; d) tagofitott községeknél, ha a kisajátítás már a kiosztott uj birtokból eszközöltetett, és ezen uj birtok a telekkönyvbe még bejegyezve nem lenne: a lejegyzési végzés egész terjedelmében a tulajdonlapon bevezettetik, és minthogy a birtoklapon a térmérték le nem jegyezhető, a régi birtok mellé a jegyzet rovatában a tulajdonlap sorszámára a hivatkozás kiteendő és a tagositott birtok bevezetése alkalmával csak a fennmaradt térfogat veendő fel; e) a telekhivatal térképén a vállalati vonal vörös színnel kitüntetendő; f) ha valamely birtokrészietet szolgalom terhel, ez az illető telekjegyzőkönyvben bekebelezendő; végre g) a fő-telekjegyzókönyvekben foglalt birtokrészleteknél a 1 ej egy zés a községi másodlatokban is kitüntetendő. A lejegyzés megtörténtéről az egyedi kimutatásra hivatalos bizonylat vezetendő. A telekhivatal azután a lejegyzés foganatosításáról a telekkönyvi hatósághoz jelentést tesz, mely a központi telekkönyvi hatósághoz a végelintézés alkalmával (24. §.) átteendö. 19. §. Igények bejelentése (a törvény 17 — 28. §§-hoz). A hirdetményi felhívás a törvény 17. §. értelmében kiterjed : a) azokra, a kik az egyedi kimutatásban foglalt kárpótlási összeg mennyisége vagy megállapítása ellen kifogást tenni szándékoznak; és b) azokra, a kik ezen összegre erösebb jogot akarnak érvényesíteni. A bejelentések Írásban vagy szóval történhetnek; utóbbi esetben jegyzőkönyv veendő fel. Oly felszólalásoknak, melyek a kisajátítás jogosultsága, vagy az egyedi kimutatásban kitett térfogat ellen intézvék: helye nincs, s azokra a hirdetményi felhívás nem vonatkozik. 20. §. Az eljárás gyorsítás?, tekintetéből a vidéki telekkönyvi hatóságnak az ált. kisajátítási törvény 62. §. szerint az igénybejelentésre vonatkozó felhívása az 1868: I. t. cz. 8. és 9. §§-ai szerint a hitelesítés iránt kibocsátandó hirdetménybe is felvehető.