Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 25. szám

D9 akár milyen utasítást adott is, hogy a pénzzel mit csináljon Vil., abból a hgre semmi gyanuok sem hárulhat, miután tökéletesen igazolva van, hogy mi czélra küldötte, magából a pénz összegből. Tehát ebből a hgre nézve jogszerű gyanuokot meríteni nem lehet. A tiszti ügyész azt mondotta, hogy ily házhelyek nem adattak el. Ez ellenében volt szerencsém egy levelet mutatni fel; melyben Nenadovics Jefrem már 1868-ban irt ez érdemben a hgnek; azon felől még itt van az államnyomdában készült tervrajz, mely szerint a tűrök házhelyek felosztattak; ha tehát Vil. a hget megcsalta, arról a hg nem tehetjde hogy azon biztos jogszerű hiedelemben lehetett, hogy ezen házhelyek el fognak adatni és hogy a saját háza körül fekvő házhelyek megvételére legjobb hiszemmel küldte a pénzt, tzen körülmények által tökéletesen igazolva van. Azt mondja tiszti ügyész, hogy a hgnek elég pénze volt, — miért utasította volna tehát Vil.-et,hogy a pénzt Oláhországba küldje? Ezt a hg. a mint tudjuk, saját vallomásában tökéletesen megfejtette. A hgnek azon czélja volt, hogy a mint Vil. maga sürgette, azon pénzen török telkek vétessenek, és ha azon időben épen nem lennének telkek eladók, tegye a Major Nisa kamaraziájába,ki aztán azt bukuresti kamaraziájába fogja szállítani, hogy a hg útiköltségre használhassa. Ha tehát azt rendelte, hogy ha török telkekre nem fordíthatja, küldje Oláhországba, ezt gyanuokul felhozni nem lehet. A tiszti ügyésznek magán tudomására jutott, hogy a hgnek milyen nagy kincsei vannak, és ebből azt akarja következtetni, hogy a gyilkossági tervet pénzzel gyámolította. — Én tisztelem mindenkinek privát tudomását, hanem, ha egy tiszti ügyész hivatkozik privát tudomására, azt hiszem, az nem bír több hitellel, mint ha bármely privát ember hivatkozik arra, s ennélfogva ezen körülmény felhozását és minő érvényesítését nem csak nem értem, hanem & törvényszék előtt annak helyét sem látom. Én a főbb körülményeket, melyek terhelőkként hozattak fel tiszti ügyész ur által, igyekeztem röviden megczáfolni s a tszék bizonyosan szigorúbban, több avatottsággal fogja meglatolni, mielőtt Ítéletét a mérlegbevetné. De mielőtt ezen ügyben határoztatnék, a t. tszéktől bocsánatot kérek, hogy epernek ezutáni folyamára nézve némi észrevételt tehessek. A magyar kormány ez ügyben ugy járt el, a miként egyik szomszéd állam a másik szomszéd állammal szemközt a loyalitás, szabadság és nemzettközi magasztos elvek szerint eljárnia kellett, s a magyar kormány Szerbiának, átlátja egész Európa, megtette azon elégtételt, hogy habár e hazában számtalan menekült kapott már menhelyet, és itt bántatlauul élhetett, mondom Szerbiának megadta azon nemzetközi elégtételt, hogy azon gyanuokck alapján, melyek Szerbiából ide átszivárogtak, anélkül, hogy azokat előbb szigorú tagla'at alá bocsájtotta volna, üldözőbe vette, illetőleg bűnrészessé nyilvánította, és pedig már G hónapja lesz, hogy a hg. fogságban van; de ezt a magyar kormánynak meg kellett tennie, nemcsak azért, mert ifjú alkotmányával az európai szabad nemzetek sorába lépett, mert a magyar nem tűrheti azt, hogy jó szomszédjának tűzhelye körül oly bűnök követtessenek el, melyeknek ide bent pártfogás nyujtatik ; a magyar kormány tehát, miként a nemzet maga is beismerte, tökéletesen helyes jogelvek szerint járt el ez ügyben, midőn a tárgyalást nyilvánossá tette, hogy ne csak ezen négy fal közti szük téren lássék annak egész folyama, hanem egész Európa hallja meg, hogy a magyar biró miként járt el és miként itélt. T. törvszék! Mi 8 vagy 9 napi munkánkat csak hitelesítési tárgyalásnak nevezzük; azonban méltóztassék öszszehasonlitani ezen eljárást Európának bármely nyilvános eljárásával, és azt fogja látni a t. törvszék, hogy az európai nyilvános tanácskozásokkal szemben tanácskozásunkkal mi ugy állunk, hogy azt nem nyilvános hitelesítési tárgyalásnak, hanem igazolási eljárásnak kell tekinteni. És miután annak kell tekintenünk, éo azl hiszem t. tszék, még csak az a kérdés merül fel, ha vájjon a pernek adatai annyira kimeritvék, annyira befejezvék-e, hogy a pert már érdemileg elitélni lehet, vagy pedig ujabb kiegészítés volna szükséges; és én azt hiszem, hogy habár egyik vagy másik biró bensejében ugy van meggyőződve, hogy taláu a perben oly körülmények hiányzanak, melyek a védelem javára lehetnének, talán ezen adatok beszerzése végett szükséges volna további nyomozást eszközölni; azt hiszem, ezen igazságos törekvésével csak bajt és igaztalanságol követne el a szerencsétlen vádlottakon, kik fogva vannak. Most t. törvszék, ami a vádlottak előnyére szolgálna, a mi ártatlanságuk kiderítésére vezetne, azon bizonyítékok már meg nem szerezhetők, mert Belgrád eltemette s azokat többé a t. tszék fel nem támaszthatja, s csinálhat a perrel, a mit akar, a törvény szerinti igazságos eljárásnak minden adatait nem fogja már megszerezhetni, mert az állítólagos bűntársaknak szemébe mondást már a törvényszék nem fogja eszközölhetni; a mi ezenkívül, ami a temető adatain kivül van, az mind csak csekélység. Én tökéletesen meg vagyok győződve arról, hogy e perből a bűnösség, vagy nem bűnösség volta tökéletesen kiderülhet. Erről meg levén győződve, csekély szavammal hozzá járultam ahhoz, hogy a tiszti ügyész által felhozottgyanuokok erőtlenségét bebizonyítsam. Ennélfogva azon kérelemmel járulok a t. tszékhez, méltóztassék kimondani, miszerint a Kar. terhelésére vonatkozó büncselekvényt illető további eljárását— igazoló gyanuokok hiánya miatt — megszünteti. Alin. rendelet a vasutak s csatornák összpontosított telekkönyvezésiről hozott 1868. 1. t, cz. végrehajtása iránt. (Folytatás.) (8. §. vége.) Az összeírásban kiteondő az épületek minősége is, péld. gyár, raktár, v. ndéglő sat. Oly al- éi felépítményeit, melyek a vállalat tartozékát nem képezik, és a beváltás, vagy az engedély megszűntének esetére is a vállalkozó tulajdonául maradnak, különöseu kitüntetendők. Ha valamelyik alkatrészt szolgalom terhelné, megemlítendő, ki köteles a szolgáié jószágot jó karban tartani; ha pedig a fölvett alkatrész az uralgó dolog, ugy a szolgáló jószág telekjegyzőkönyvi lapszáma és helyrajzi, illetőleg helyszinelési száma kiteendő. A vállalat részére szerzett jogok és az azt terhelő szolgalmak jegyzéke a kisajátítási összeirásvól átveendő. Minthogy a központi telekkönyvezés alá eső vállalatok létesítésénél többnyire a tizedes mérték alkalmaztatik : az 1868 : 1. t. cz. 5. §. e.) esetében az összeirásnál e mérték is használható. 9. §. A vállalati birtok térképének a telekkönyvi hiva-