Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 22. szám - Másik ellenvélemény a póthit módositott letétele iránt (Vége)

87 tények lényegét változtatná, az eskületételt megtiltani és az esküt le nem tettnek kimondani fogja; s minthogy az eskületételnél a felek is jelen vannak, ezeknek jogában áll a módositás fölött észrevételeiket előadni. b) Felhozatik továbbá, hogy a fél különösen a póthitnél saját tanúinak illetőleg egyéb már felhozott bizonyítékainak ellentmondana. Azonban ez csak akkor történnék, ha a módo?itás folytán az általa már egyéb bizonyité; okkal támogatott tények fölött lényegesen eltéróleg vallana, és ily esetben a módositott letétel megengedhető nem lenne, minthogy a póthit által csak a bizonyítékot kiegészíteni kell. Azonban ily eltérés a közlött jogesetben elő nem fordult, mert a tanuk valószínűleg csak arról vallhatták, hogy alperes felperesnél vásárlásokat tön, ugy hogy a póthit által csak ezen vásárlások öszszege derittetett ki; de vegyük hogy a tanuk az összeget is előadták, ezt azonban ók egész határozottsággal nem is tudhatják s ha felperes ezen összeget pontosan kiszámította, ez által a tanúvallomások bizonyereje nem gyengült. c) A mi a perköltségek kérdését illeti, erre nézve mi nehézség sem foroghat fen, mert a módosított letétel folytán a jogkövetkezményeket a bíró végzésileg kimondja, és ekkor a perköltségek kérdését is elfogja intézni. A németországi közönséges perrend szerint a módosítás megengedtetett az eskü letételére kitűzött határnapig. A hatályon kívül helyezett ideiglenes perrendtartás 256. §. rendeli: „Hogy valamely itéletileg meghagyott vagy fentartott eskü letettnek tartassék-e, vagy nem, ha az iránt vita támad, végzés által határoztatik el." — Ezen rendelet, ugy látszik, csak a 255. §ban jelesitett esetekre vonatkozik, azonban a gyakorlatban az esetek hasonlatossága indokából (per analógiám) az egyáltáljában az eskünek módosított letételére is alkalmaztatott, éji saját tapasztalásból állithatom, hogy a győri járásbíróságnak ebbeli eljárását egy előfordult esetben a főtörvényszék is helyben hagyta. Hogy azonban a módositott letételnek megengedése az igazságszolgáltatás elveivel megegyezik s valódi szükségként tűnik föl, azt legjobban tanúsítja a legujabbi időben oly jeles szakavatott férfiak által szerkezteit általános németországi perrendterv, melynek 416 §-sza következőleg rendelkezik : „Az esküre kötelezett fél a hitformának birói megállapítása után is, az eskünek módositott letételét ajánlhatja, ha előbbi állításait visszavonja avagy ha beismeréseket tesz az ellenfél irányában. Ez esetben kérheti, hogy az eskü minta kellőleg módositassék. Vita esetében a perbíróság határoz." Az osztrák igazság ügy ministeriumban készült és a mult év végével közzétett perrendterv a fenebbi ált: németországi perrendtervet vette alapul, s a fenebbi rendeletet a 427 §-ban szóról szóra elfogadta, s hisszük hogy ezen szabály magyar perrendünkből sem fog kimí.radni. Tűzkár biztosítási jogeset. Biztosítás esetében a tűzkár megtérítési kötelezettség megálapitandó, ha nem igazoltatott, hogy a vagyon a bemondott ősszegben csalási szándokkal biztositatott, tehát hogy a bizt. társulat szándékos csalás által megkárosittatni kiséreltetett volna meg. A büntelenségi bizonyitvány nem szükséges (bizt. szab. 9. §.) ha nem is állíttatott, hogy a tüz a bizt. által vagy tudtával idéztetett elö. Abból hogy a bizt. vagyon vételára a bizt. összegnél csekélyebb, nem következik, hogy értéke a bizt. összeggel nincs kellő arányban — Árverési (ugy a termés láboni) megvételénél a valódi érték biztosan meg nem határozható. Hirsch Mária férjezett Fried Euianuelnö 1862-ik év jut 10-én benyújtott keresetlevelében előadja: miként ő az A. alatti kötvény szerint az első ált. Magyar bizt. társaságnál körülbelül 1600 keresztgabonát 4155 ft. értékben biztosítván, ebből 1861-ik év decz. 8-án 834 kereszt vagyis 417 köböl elégett, s ezen kárt a debreczeni főügynökségnél bejelentvén vizsgálat eszközöltetett, B. alatti kérvénye folytán pedig az égés alkalmával a helyszínén jelen volt több tanú a kár mennyisége és minősége iránt (C.) kihallgattattak s meg hiteltettek, kiknek részére (D.) kérdő pontokat csatolva, azokat szükség esetére ujabban is kihallgattatni kéri. Miután a biztosító társaságot kötelezettsége teljesítésére 2502 frt. öszletnek kifizetése vagy a kármennyiségének meghatározáía tekintetéből választott bíróság megnevezésére felszólitá, (E.) de attól a kár megtérítése megtagadtatott; — kéri az első ált. magyar bizt. társaság igazgatója megidézésével tartandó tárgyalás után alperes társaságot a kereseti 2502 frt. kár, s ennek 1862-ik év febr. 24-től számitandó 6% kamatai s költségekben elmarasztatni. A felek ezen per írásbeli tárgyalásába egyeztek meg. Ellenbeszédül előadatik: Felperes a bizt. társaságot megcsalni s megrövidíteni szándékozván, a biztosítás az :|. alatti biztosítási feltételek 20-ik §-a é r t e 1 m é b e n érvényét vesztette, s igy teljes jogában volt a társaságnak felperest túlfeszített kárkövetelésével elutasítani. Mert felperes Hirsch Mária férje Fried Manó összes termését a a|. alatti árverezési jegyzőkönyv szerint 468 fton vette meg, s ezen felül még csak 300 frt. áru rozsot vett gr. Nemestől s ezen összesen 768 frt. értékű gabona sem volt mind biztosítva, mégis az 4155 frt. 75 kr. értékben biztosíttatott. A 7. alatti becslevél szerint Fried Emánuel rozsvetésének kétharmada adhatott legfeljebb 2 magot, egyharmada 1 '/j ma" got, a kétszeres Vj magot. A *[. alatti vallomásokból kitűnik, hogy Fried E. birtokán a gabona termés, mint a csődtömeg javára elárverezendő a jégverés előtt megbecsültetvéu, ugy találtatott, hogy 3 magnál többet nem adhat, s a jégverés után ismét felbecsültetvén a becsüsük egy köböl után másfél köböl eredményt véleményeztek és Friednek egész gabona termését, hozzá véve azt is, melyet a jég nem ért s tüz eilen biztosítva sem volt, 400 s néhány forintra becsülték, a */. a- tanukat az 5|. kérdő pontokra kihallgattatni kéri. — A ?|. bizonyítvánnyal igazoltatik: hogy Fried gabonája, melyet annak neje árverésen vett meg, a jég által annyira összetörtnek találtatott, hogy a letakaritási költséget sem érdemelte meg, — a a. bizonyitvány pedig azt tanúsítja, hogy gr. Nemes Ábrahám acsádi birtokát, melyből felperes 300 frt. ára gabonát vásárolt, a jég szinte megvágta. — Ezen két bizonyítványt kiállító tanút a 8|. a. kérdő pontokra kéri kihallgattatni. A !,|. a. oklevélben Fried E. es neje felperes a 7-ik pont alatt bevallják, hogy Fried E. miuden termesztménye a csődtömeg javára elárvereztetvén, azt felperes 480 ftért vette meg; a 8-ik pont alatt beismerik, hogy Fried Manó összes földeit mintegy 20 hold kivételével a jég elverte, beismerik, hogy gr. Nemestől felperes 300 ftért vette meg a dózsmás gabonát, és hogy ezen 780 fton vásárolt gabona nem volt mind tüz ellen biztosítva, mégisa 780 frt.és helyesebben 7G8 fton vett gabona az A. kötvény szerint 4155 Irt. 75 krban biztosíttatván, az elégett 3 és 4-ik tétel alatti asztagokért 2502 frt. kártérítést követel felperes. Ezekből tehát kitűnik, hogy az alperes társaságot megcsalt! i akarja. Válasz. A 20-ik §. alkalmazása csak ott jühet elő, hol a csalási tény megállapítva van, jelen esetben azon-