Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 20. szám

78 teljesítéséről, csőd ügyekben a visszaélések, csalások szigorú megfenyittetéséről stb. stb. — igen alkalmas és biztosító jogszabályaink léteznek ; valamint gondoskodva van számos intézkedésekkel az ügyvédek perhuza vonásai s egyéb visszaélései meggátlásáról is. Mindezen szabályokat csak érvényesíteni kell, hogy igazságszolgáltatásunk nyomorult helyzetén könnyittsünk, hogy a jogbiztosság legalább némileg helyreállíttassák. Ezen nagy fontosságú érdekeknek ez uton a legnagyobb szolgálatot teendjük — és pedig a nélkül, hogy valódi érvényű törvényeink határait túlhágnók. A ministérium tehát itt szigorúan törvényes alapon állana, a nélkül hogy azt az oktroy vádja csak érinthetné is. És ily alapokra kellene fektetni a bírósági ügyrendtartást, — melyet mi a legszükségesb, és legsürgösb teendőnek tartunk. Ha azt akarjuk, hogy igazságszolgáltatásunk mind a jogbiztosságra, mely különösen a bűnvádi ügyek kezelésénél borzasztó helyzetben van — mind a vagyoni kifejlődés élet erejét képező hitelre nézve tűrhetőbbé váljon — akkor nem kell késnünk egy alapos s kimerítő ügyrendtartás életbeléptetésével. Ily ideiglenes és sürgős intézkedések tekintetében azonbau még két igen fontos intézményt kell ajánlanunk. Egyik az, hogy a bíróságok mindenütt felügyelet alá vonattassanak, hogy azoknak összes eljárásuk, minden hivatalos működésük folytonos ellenőrködés alatt létezzék. Ennek eszközlésére azonban az igazság ügy minister elégséges nem lehetvén, okvetlenül szükséges, hogy azon felügyelet megyénként közvetlen orgánumok által érvényesítessék. A másik intézmény, minek azonnali életbe léptetését jelen körülményeink szinte sürgetőleg követelik, a fegyelmi e 1 j ár ás, s annak megfelelő fegyelmi hatóságok, vngy bizottmányok felállítása,— és pedig nézetünk szerint főleg a felsőbb bíróságok körében. E két tárgy azonban tüzetesb fejtegetést igényel vén, és erre most már helyünk nem levén, azt más alkalomra kell halasztanunk. Ugyanezt kell tennünk azon fontos kérdéssel is, hogy aperrend kirívóbb hiányai ideiglenesen, a codific a tió előtt ne orvosoltassanak-e mire mi kénytelenitetünk előre is határozottan igennel felelni. Csőd jogeset. Közli: Lővészy György ') ügyvéd ur Bába Antal szegedi lakos 1848. évi aug. 8. tehát az oszt r polg. törvénykönyv hatálya ideje előtt végrendelet nélkül meghalálozott, hagyva maga után özvegyül sz Németh Zsófiát és négy gyermeket:BábaFerenczet(később bukottat),Bába Erzsébetet.Bába Zsófiát és Bába Antalt, kikre nézve tehát akkor az örökség nem csak megnyílt, de anyjuk az özvegy képében nyomban birtokba is vétetett. Az örökségi javak iránt a leltár, — bizonyosan a tnegosztozkodhatás okából — csak 1858. oct 2-án készíttetett el, és mindjárt reája 1859. mart. 20-án az osztály is okmányba foglaltatott, sőt a kiskorú Bába Antal tekintetéből az, 1859. aug. 29-én az árvabizottmány által is helybenhagyatott. Ezen osztály szerint az özvegy ugy özvegyi, mint közszerzeményi jogairól lemondott oly feltétel alatt, hogy megkapván *) A pesti ügyvédi kar egyik jelesb tagjától. Sze rk. tulajdonul férje egyiJs házát, neki a négy gyermek mindenike tartozzék osztályos jutaléka után, mely mindenik részére pénzértékben 4900 pftot tett, életjáradékul holtig 3% kamatot kiszolgáltatni. Mindenik gyermeknek osztályos részébe fekvőség is jutott; és mivel különösen ifj. Bába Ferencz 9912 pft. 20 kr. értékű vagyont tartott meg, tehát osztályilletményénél 5012 pft. 20 krral többet, ezért tartozott ő az apai terheket is, nevezetesen özv. Tukacs Imréné szül. Czimeg Juliánná követelését 2000 pft. — Körösi József követelését 1000 pft. — Starnpa Rudolf követelését 1500 pft. kifizetni, azon felül még osztályos illetménye pótlására testvérének Bába Erzsébetnek is 512 pft. 2'/2 kr, összesen 5012 pft. 2'/2 krt. fizetni. — Néhai Bába Antal fenebbi tartozásairól megjegyeztetik, hogy azok elismerve az örökösök által csak is az érdekelt leltár és osztályban fordulnak elő ; de néhai Bába Antal kötelező Írásaival sehol begyőzve nem találtatnak, sem pedig az állítólagos adós Bába Antal vagyonaira betáblázva nem lettek, sőt csak is az érdekelt osztályos egyesség után ifj. Bába Ferencz és özv. Bába Antalné szül. Németh Zsófia által kiállított kötelező Írásokkal fedeztettek.! Ifj. Bába Ferencz időközben több rendbeli adósságokat csinált, nevezetesen Schweiger Ábrahámnál 3000 o. é. írt. Zsótér Andrásnál G000 o. é. ft. stb. erejéig, mely előbbi 3000 o. é. és 6000 o. é. ft. adósságok 1859. aug. 2-án ifj. Bába Ferencznek az apai ingatlan vagyonokbóli örökrészére az ismeretes elausulával, t. i. akkép, hogy a betáblázás csak az átadás idejétől legyen hatályos, betábláztattak. Az adósságokba merült ifj. Bába Ferencz ellen a csőd 1859. n o v. 19-én saját kérelmére meg ny i 11 a t v á n, az osztálykor kapott és birtokában talált javai lezároltattak, összeirattak, a nélkül, hogy a csőd határ idő alatt, vagy később is, a csődbe foglalt vagyonokra, az özvegy édes annya, a fent érdekelt testvér Bába E r zsé'bet, vagy az érdekelt állitóljagos apai hitelezők közül bárki is igényt emelt vagy v a g y o n-e 1 k ü I ö n i t és t kért volna, — sőt ellenkezőleg Stampa Rudolf és Tukacs Imréné szül. Czimeg Júlia a csődtömeg ellen, és pedig ifj. Bába Ferencz váltói, illetőleg kötelezői alapján, mint személyes hitelezők keresetet emelvén, magokat a III. osztályba soroztatni kérték, a mi itéletileg is kimondatott, és ezen határozat ellenök jogerőre is emelkedett. Az időközben elhunyt Körösi Józsefnek hagyatéka, továbbá Özv. Bába Antalné szül. Németh Zsófia a csődtömeg ellen nem is jelentkeztek, semmiféle keresetet elő nem terjesztettek. A csődvagy JU eladatván, a vételár felosztására már nem csak a csődhilelezők, hanem a csődbe nem is jelenkezeit özv. Bába Antalné szül. Németh Zsófia és Körösi József hagyatéka is meghivattak, és az utóbbi, (Körösi hagyatéka) valamint a személyes hitelezők gyanánt a csődbe jelenkezett Stampa Rudolf és özv. Tukacs Imréné szül. Czimeg Júlia, ekkor már mint ősi adósságot követelők tüntettek ki magokat, az özvegygyei és Bába Erzsébettel egyetemben soron kivüli és mindenek előtti kifizetést igényeltek, holott Körösi hagyatéka, Sta-npa és Tukacsné csak is ifj. Bába Ferencz bukott kötleveleikkel állhattak elő, a nélkül, hogy néh Bába Antal kötelező írásait — melyekkel egyedül próbáltathatott volna csak az állítólagos ősi adósságnak fenléte, — felmutathatták volna. — Ezen igények ellenében a csődhitelezők, külö-