Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 20. szám

Fest, I8ft7, péntek mart. 8. 20. szám. Kilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARVOk. / ' >'- o THrtalom; Némely sürgósb átmeneti intézkedések. — Csőd jogeset. — Örökösödési jogeset (Vége.) — Hivatalos tudnivaló. Némely sürgősb átmeneti intézkedések. Mint 1861-ben ágy jelenleg is törvénykezésünk terén az átmeneti intézkedések megalapítása képezi a legsürgósb feladatok egyiket. Meg volt győződve mindenki 1861-ben, niikép a jogrendszer gyökeres megváltoztatása által előidézett reform szükségnek rendes s kimerítő codificatio által rövid idő alatt nem lehet eleget tenni. így vagyunk jelenben is, nem lehetvén kétség, mikép a codificatió, bármily szükséges is, néhány hó alatt elő nem teremtethetik, ha czéljainak csak megközelítőleg is megfelelni akarunk. Tehát mint akkor, ugy most is elkerülhetlenekké váltak némely ideiglenes intézkedések, melyek törvénykezésünk legégetőbb sebeire, ha csak enyhitőleg is némi irt hozzanak, hogy a codificatio keresztül viteléig is türhettóbbé tétessék igazságszolgáltatásunk ál 1 á p o t ja. Az ebbeli sikerre ez alkalommal kedvezőbb kilátásaink is lehetnek. Mert ugy látszik, a komoly higgadtság, mi pedig épen a törvénykezési ügyek tárgyalásánál legszükségesebb, és az eszme tisztultság, mit a reform intézkedések alapossága feltételez, napjainkban nagyobb mértékben nyilvánul mint hat év előtt. Az igazság szolgáltatás sajátlagos, valódi érdekeire nagyobb figyelem fordittatik és nem mutatkozik hason fokon azon veszélyes irány, mely az igazságszolgáltatás ügyét mindenben alárendeli a politikai érdekeknek s törekvéseknek Csak is ezen tényezők kedvező alakulása s kifejlődése mellett számithatunk, a reformok eredményéül, kielégítőbb a hitelre kedvezőbb igazságszolgáltatási állapotokra. Az ideiglenes gyógyszerül szolgáló intézkedések körül, ez alkalommal kapcsolatban a ministeri javaslattal, a bíróságok s ezek ügy kezelésének ideiglenes rendezése szempontjából — következőket bátorkodunk figyelembe ajánlani. Az elnökök a törvényszékeknél a legfontosabb személyt képezik, főleg jelen körülményeinkben, midőn arra, hogy törvényszékeink a jelen átmenetben valódi szakértőkkel és válogatott bírákkal mindenütt betöltethessenek, számitanunk nem lehet, s midőn jogviszonyaink ziláltsága, jogszabályaink hiányossága, határozatlansága a birói Önkénynek felette tág kaput nyitóit; mik ellen csak az erélyes s éber elnöki vezetés nyújthat segélyt. Az hogv a törvényszékek, már 1848-i törvényeink czellemének is megfelelőleg állandók legyenek, ugy hiszszük kétségen kivül áll. Már pedig állandó törvényszékek állandó elnököket feltételeznek, tehát minden törvényszék élén állandóul ugyanazon birói személynek kell állani s elnökösködniHa tehát az or. gyűlés elfogadta, hogy az alispánok legyenek elnökök, akkor el kellett fogadnia magában érthetöleg azt is, hogy ezen alispánok állandóul, folytonosan kezeljék az elnöki hivatást. Ebből azonban továbbá az is következik, hogy az ily elnök alispán más közigazgatási teendőkkel nem fog- j lalkozhat, annak egyedül csak a bíráskodási elnökösködésre kell szorítkozni, mert különben lehetetlen elnöki hivatásának, a jogélet jelen igényei mellett megfelelni. Tehát az állandó törvényszékek állandó e 1 n ö k ö k e t, az állandók pegig kizárólagos elnököket feltételeznek és szükségeinek.*) E nélkül az állandó törvényszékeknek semmi értelme, semmi gyakorlati haszna. Ez azonban még mind nem elég. Folytonosan szem előtt kell tartanunk, hogy jelen igazságszolgáltatási rendszerünk egészen alnormis, hogy törvényeink s jogszabályaink hiányossága rendkívüli. E szirteken pedig a legszilárdabb elnökség erélye s buzgalma is hajótörést szenvedend, ha a biróság tagjait eljárásukban és egész működésükben bizonyos, elébök kitűzött szabályokhoz nem kötheti, ha azok irányában bizonyos hivatali kötelességeket nem érvényesíthet, melyeket áthágniok nem szabad, melyekhez a teendők minden nemére nézve alkalmazkodniok kell. így áll elő az ügy rendtartás szükségessége. Ezt mi nem csak elkerülhetlen szükségünek, hanem olyannak is tartjuk, melyet azonnal, minden késedelem nélkül életbe kell léptetni. Ha jelen abnormis helyzetünkben, igazságszolgál tasunk kezelésébe csak némi rendet, némi biztosságot akarunk is hozni, az ügyrendtartás mellőzhetlenné vált. E nélkül a jelen birósági személyzet változtatása, a választás visszahozatala. a törvényszékek s elnökségek állandósítása — mind dugába dőlnek. Azt tudjuk mikép megyékben, a municipalitás elvének visszaállittása mellett, az ügyrendtartásnak a kormány általi behozatala ellentétre talál. A dolog azonban oly mulhatlan szükségünek mutatkozik, mikép arraaministeriumnak vagy azonnal felhatalmazást kell kérnie,— vagy arra törekednie, hogy azt a főispánok indítványozása alapján a bizottmányokban keresztülvigyék. Továbbá az ügyrendtartás behozatalával szoros kapcsolatban áll azon szabályok szigorú érvényesítése, melyek a birói felelőség valódi érvényesítésére szolgálnak, s melyek törvényeinkben világosan benn is foglaltatnak. Ott vannak régibb törvényeink közül az 1498: 71 1507: 3; 1588: 29; 1563: 29; 1723: 24 törv.czikkeink; melyek szigorúan felelősekké teszik a birákat mind azokért, miket hivatásuk s kötelességeik ellenében tennének. Ott van ujabb időkből a váltó törv. II. 173 §. mely e felelőségnek szigorú alkalmazása által tűnik ki. Meg kell emlékeznünk továbbá, mikép 48 előtti törvényeinkben a határnapok kellő kijelölésére nézve, a végrehajtásnak perorvoslatok használata melletti szigorú ') Azon kivül, hogy el kell ismernünk szükségességét annak is, hogy a büntető jogi törvénykezés a polgárjogitól elkülönöztessék, s annak oganumai is állandósittassanak, külön tszéki osztályban s külön elnökkel. 20