Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 17. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 8. [r.]

66 Ezen adatok nem világos, kétségbevonhatlan czá­folatok-e azou állitásra, mintha ezen kötelező kibékítés nem lenne egyéb üres formalitásnál? Azt hisszük puszta formalitásnak. 4) nem szabad neveznünk oly intéz­ményt, mely ily-jelentékeny sikert képes előállítani. És midőn ily sikert mutatnak fel az eltagadhatat­lan adatok, akkor nem lehet többé ezen intézmény­ről azt mondani, mit Bellot mondott t. i. hogy arra nézve a tapasztalat a várakozásnak nem felelt volna meg.5) Épen a tapasztalat tanúskodik sikere s igy hasz­nossága mellett. Jogeset. 1. A peren kivtil a felek között' törvényes '.bizonyság előtt létre jött ecryességbe záradékul felvétetik, miszerint egyik fél kötelezettségét nem teljesítvén a sértett félnek az egyesség alapján egyenesen kielégítési végrehajtáshoz nyíljék joga. Ily megállapodás folytán elrendelhető-e egy­oldalulag a magát jogaiban sértve érző fél kértére a kielégítési végre­hajtás ? 2. Elrendelhetö-e a kielégítési végrehajtás oly okirat alapján, mely magában véve végrehajtási jogalapul szolgálhatna ugyan, de mely­ben egyik fél kötelezettsége bizonyos feltételekhez köttetett, — a nélkül, hogy a bíróság a feltétel bekövetkezte vagy ennek ellenke­zője felöl a feleket meghallgatná? L. és B. pesti czég olajsajtó gépet rendelt L. Ph. pesti gépgyárosoknál. Utóbbiak az eredeti szerződés ér­telmében kötelezék magokat a gépet 1866-ik évi nov. 3-ére elkészíteni. Ezen idő bekövetkezvén a megrendelő czég bírói szemle elrendeléseért, helyesebben törvényes bizonyság kiküldetéseért folyamodott, constátalására an­nak, hogy váljon az olajsajtó gép készen van-e vagy sem. — A kiküldött törvényes bizonyság a helyszínére ki­menvén a felek egymás közt uj megállapodásra léptek, mely által a megrendelő és szállító felek egymás irányá­bani kötelezettségei részletesebben körüliratván. a gép el­készítése és felszerelésére uj határidőül 1867. évi jan. 10-ike tüzetett ki. A felek ez uj megállapodása az épen jelenlevő törvényes bizonyság előtt jött létre és ugyan­csak általa jegyzőkönyvbe is lett igtatva. Kötelezték magokat ezen egyesség szerint L. és Ph. gépgyárosok az olajsajtót jan. 10-ig fellálittani és műkö­désbe hozni, a sajtó működésbe hozatalához megkíván­tató egyéb részeket mint szijakat, csőveket stb. a meg­rendelők magok tartozván megszerezni. Kötelezék to­zott azon érvet, hogy vannak b birák kik alig létesítenek egy pár kibékitést — c/.áfolatul el nem fogadhatjuk, mert tetemes munka aránytalanság fenforog a rendes bíróságok között is a nél­kül, hogy némelyek feleslegességét s igy megszüntetésüket köve­telhetnök. 4) Helyesen mondja R. Bordeaux: Télies sont les rai­s o n s que l'experiénce fournit en faveur du maintien du praeli­minaire forcé de Conciliation ; elles réfutent les arguments dirigés contre le préliminaire par ceux qui le prétendent inutile." Pro­cedure Civile p a g. 414. Igy nyilatkozik E. Reg nard is: ,.L'expérience d'un demi — siecle ne permet plus aujourd'hui d'é­lever aucun doute sur son utilité. Les statistiques publiées par le ministére de lajustiee nous apprenent que la miitié des contes­tations se terminent derant les tribuneaux de paix Ce resultat justifie leur institution *avec plus de force que tous les arguments de la théorie" De l'o r g a n i s. j u d. p ág. 255. 3) Bellot: LoisurlaProced civile pag. 27. vábbá magokat L. és Ph. gépgyárosok azon esetre, ha az olajsajtó jan. 10-ig aj könyv értelmében kész nem lenne, 10-ikén túl minden napra 75 frtot kárpótlás képen fizetni, mely kötelezettségükre nézve a felvett jegyzőkönyv alapján közvetlenül kérhető kielégitési végrehajtásnak, minden meg­előző peres eljárás nélkül, magokat aláve­tették. Ez a jogi megítélés anyagául szolgáló tényállás. A mi most már a kitűzött első kérdés megfejtését illeti, világos, hogy kielégitési végrehajtásnak helye van. 1- ör. Jog e r ej ü birói határozat; 2- or. Törvényszék előtt kötött egyesség alapján. Az utóbbi esetet illetőleg, mely egyedül forog itt szóban, mindenek előtt a birói egyesség fogalma ha­tározandó meg. Birói egyesség alatt, a megindított per folytán a peiben álló felek között az eljáró bíróság előtt meg­kötött s a pert befejező megállapodás értetik. Kellékei tehát a szerződés kellékein kívül: 1- ör. A pernek folyamata, mely az egyességgel be­fejeztetik (res in judicium deducta.) 2- or. A bíróság, melynél a per folyamatba tétetett és az azt befejező egyesség megköttetett. Ha mind a mellett, hogy injure civili otnnis definitio periculosa est, a birói egyesség fogal­mának fönebbi meghatározása helyes, ugy kétséget nem szenved, hogy a kérdéses jegyzőkönyvbeli egyesség az előadott kellékeket nélkülözvén, minőségénél fogva birói egyességnek nem tekinthető, mert a fen forgó esetben sem per nem volt folyamatban, mely az illető felek között egyességgel befejezhető lett volna, sem nem jött az létre bíróság előtt, melynél az egyességben érdeklett ügy iránt per lett volna megindítva. A birói egyesség fogalmához megkívántató azon kellék, miszerint az a per birája előtt legyen megkötve, nem volt pótolható az által, hogy a kérdéses egyesség a kiküldött törvényes bizonyság előtt jött létre, mert a törvényes bizonyság nem egyességnek megkötése czél­jából, hanem a géprészek felvétele végett lévén ki­küldve, a felek között egyességet létre hozni teendői köréhez sem tartozott, mig ellenben a per birája y.ctTtípxnv van hivatva a perben álló felek között egyességet létesí­teni , itélethozási functiojának csak azon esetben lé­vén helye, ha az egyességnek általa megkísértett létre hozása nem sikerül. Mert továbbá kiküldetése a törvényes bizonyságnak nem valamely folyamatban lévő peres — hanem tisztán peren kivüli ügyben történvén, az előtte létrejött egyesség pert befejező jelleggel nem birt, holott a fenebbiek szerint csak a pert befejező birói egye-ségek szolgálhatnak kielégitési végrehajtás alapjául. A törvényes bizonyság jelenléte nézetünk szerint csak a létre jött egyesség valódiságára nézve bír döntő jelentőséggé, azt authenticummá — de nem ítél­ve n y n y é alakítja. A kérdéses egyességben ugyan azon záradék is fog­laltatott, miszerint egyik fél kötelezettségét nem teljesít­vén, a sértett félnek az egyesség alapján egyenesen a kielégitési végrehajtáshoz nyíljék joga. Miután azonban tagadhatlan, hogy azon kérdésre nézve, mikor van kielé­gitési végrehajtásnak helye, csak a perrend szabályai szolgálhatnak irányadó zsinórmértékül, és épen azért a végrehajtásnak alkalmazhatása a köztörvényi tekintet alá eső perrend szabályainak ellenére, a felek közötti ér-

Next

/
Thumbnails
Contents