Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 13. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 5. [r.]

Fest, kedd fcbr. 12. 13. szám. Kilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, T(irtatom ; A béke bíróságok V — ÍWdézma megszüntetése iránti jogeset (Vége.) — Hivatalos tudnivaló. A béke bíróságok mint egyes bíróságok. V. A v a 1 a s z t a s, melyet e téren sürgetünk s mely egyedül vezethet a bizalom érdekeinek kielégítésére, még a békebiróság intézményének egy nagy fontosságú lé­nyege által szükségeltetik, illetőleg indokoltatik. Ertjük a békebiróság k ib é k i t é s i, ki egy e z t e­tési hivatását, — melyre fontos érdekek alapján kell hogy kiváló fontosságot fektessünk. Az hogy a perlekedés, mely kicsiben, de min­den szenvedélyeivel és erkölcsi kicsapongásaival, a magánosok közti háborúvá szokott fajulni, a társalmi élet kirivó rosszai közé tartozik, hogy nnnak hátrányos kifolyásai mind az erkölcsi, mind az anyagi világban nagy mérvben nyilvánulnak — ez iránt semmi kétség sem forog fen.1) — Innen van, mikép a törvényhozók fi­gyelmét, legrégibb idők ota, oda irányoztatni találjuk, hogy a perlekedés lehetőleg meggátoltassák, a perek száma minél inkább kevesbitessék, mire különböző intéz­mények használtattak,2) kiválóan azon jellemmel s azon irányban, hogy az érdeklettek barátságos kiegyeztetése foglalja el a költséges és szenvedélyes perlekedés helyét. Erre szolgál ujabb időkben kiválóan a békebiró­ság intézménye, mely az e gy es bi r ó s ági hatáskö­]) A hires hollandi jogtudós Meier a perlekedésezen rosz­szait igen élénk de hü színekkel rajzolja, mondván : ,,Et si les procés sont préférables ahx moyens plus violens du moyen áge ils n'en sont pas raoins une nialadie de l'état civil; leur multipli­cité fait le malheur de la société entiére' comme de tous les indivi­dus. Indépendamment des fraix, des longueurs, des inquiétudes que chaque prócés cause aux intéressés, la cité ne peut que souf­frir des divisions entre les individus et le6 familles, de l'incerti­tude des relations entre les Citoyens ; tout procés detourne les plaideurs de la chose publique, les engage abhímer les institutions, qui leur sont contraires; — les biens en litige se dégradent, par­ceque le possesseur, qui craint d'en étre évincé n'y met ni les so­ins, ni les dépenses necessaires; en un mot les procés sont une véritablé calamité publique et particuliére." Esprit, originc et Progrés des Institutions judieiaires t. VI. pag. 560. — Ezen nyilatkozat^nellett csodálnunk kell, hogy Meyer mint alább látni fogjuk mégis a gyökeres reform és segély eszközeit elfogadni nem akarta — mi valóban nem maradhat ment a követ­kezetlenség vádjától. 2) Már aromáiknál is. Mielőtt a praetor hatalma igénybe vétetett, a kibékítés kisértetett meg. A kereszténység első száza­daiban a lelkészek gyakorolták nagy mérvben e nemes hivatást. — Később ez még jobban elterjedt. Strasburgban a C o n­sulok különösen a kibékitést gyakorolták. — Lille, Valencien­nes városokban arra u. n. p a c i fi c a t o r o k (máskép apais e u r s) voltak rendelve, Ilyenek s hason czélra voltak Hollan­diában az u. n. faiseurs de paix Hazánkban az ujabb időben is ismeretes a Hétszemélyes tábla által bi/onyos esetekben elrendeltetni szokott a m i c a féle kiegyeztetési eljárás. Ezt ren­deli a váltótörvény is. — rön kivül különösen és kiválóan a k i b é k i t é s hivatá­sát foglalja magában. A kibékítés hivatása iránt napjainkban már egy állam törvényhozásában sem nyilvánulnak kételyek s kifogások; annak egy vagy más alakban való érvénye­sítése, különböző intézmények használásával már sehol sem szokott mellőztetni. A viták s ellentételek csak ezen intézmény szabályo­zása, a kibékítés eszközlésének kiviteli módjai körül fo­rognak. És ezek lényegileg abban központosulnak, mikép a kibékítés eszközlése vagy engedélyezett (facultativ) vagy kényszeritett (f orcée) 3) lehet. Az elsőt anéinet jogrendszer, másikat a franczia szervezet képviseli. A külöubség lényege e kettő közt abban rejlik, mi­kép a franczia rendszerben törvényileg kötelezve van, tehát kötelesség minden polgárjogi ügyet a per megkezdése előtt a békebiróság elébe t e r j e sz t e n i a k i bé'ki t és megkísérlése végett; mig ellenben a német jog rendszerben az a f e 1 e k vá­lasztására, vagy a biróság önbelátása sze­rinti határozatánál; van fervhagyva. A franczia rendszerben a kényszerítés eszköz­lése abban áll, mikép első bir. fórumon semmi ügyet sem lehet peressé tenni, mielőtt a békebirói kiegyeztetés meg nem kisértetett. Ha az ügy a törvényszékekelébe tartozik is, a felek kötelesek vagy személyesen, vagy meghatal­mazottjaik által, a per megkezdhetése előtt, a békebiró előtt kiegyezési kísérlet végett megjelenni, a meg nem jelenő pénz bírság alá esvén, minek megfizetése nélkül a perben meg nem jelenhet.*) Hasonlóan azon ügyekben is, melyek a békebiró illetősége alá tartoznak, a kibéki­tést mindig meg kell kisérleni.5) — Ezen eljárás szerint tehát — nem ugyan mint előbb a felebbviteli törvény­székekek előtt, de minden első bir. fórumon, a kibékítés kísérlete nem függ a felek szabad tetszésétől, nem a bi­róság körülmények szerinti belátásától; miért azt kötele­zőnek, kényszeritetnek nevezhetni, mert a törvény azt minden esetben eszközöltetni rendeli. 6) a)Code de proced, Civile L. II. titre 1. ') Ez a Cod. de proced. Civ. 48 s köv. cz. rendelete. 5) Ez az 1838 máj. 25. törv. 17 cz. rendelete — mi az 1855. máj. 2, torv. által kötelezővé tétetett. ") Ezen rendszer létezik Belgiumban, hol azt az ujabb 1832-i s 1841-i birósagi reformok is fentartották. — A fr. uralom óta a békebirósággal együtt fentartatott az a német rajnai részekben is — különösen a Porosz tartományban is — mit ké­sőbb ott az 1821-i törvényhozás is meghagyott, — mig a többi porosz állam részeiben az ellenkező rendszer uralkodik. — Genf­ben legújabban szinte ezen ÍV. rendszer emeltetett érvényre. Ott a Bellot-féle törvényhozás a békebiróságtól idegenkedett, azl te­hát be nem fogadta; nem létesítette azt még az 1832 i ujabb co­dificatio sem. 1812-ben azonban oda is bevitetett a békebiróság és 13

Next

/
Thumbnails
Contents