Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 9. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 3. [r.]

meire, melyeket pedig kiválóan csak a válasz tás állíthat elő. Az igaz tehát, hogy ez uton mellőztethetik a tökéletes szak— képzettség-mi azonban nem fő s lényeges feltétel — de érvényesítetik mellette a bizalom kelléke, mi pedig itt ez intézménynél a leglényegesb feltételül tekintendő. Mi — mint a franczia jogtudósok, a jelen európai békebirósági rendszer alapitói, — a békebiróság qualificatiójánál csak a kellő törvények ismeretét feltételezzük. Ezen feltételnek pedig a választás rendszerében is eleget tehetni. Erre szolgálhat a korona — illetőleg felelős kormány közbejárása — miről fent emlékeztünk. Ez érvényesítethetik vagy az által, hogy a nép kijelöltjei közül a kormány közegei nevezik ki az illetőt a békebirói állomás betöltésére; vagy azzal, hogy a kormány gyakorolja a kijelölést, s ennek alapján történik a választás.3) A nép befolyása, melyet mi sürgetünk, mindkét esetben lehetővé válik. Azonban tagadhatatlan, mikép e két rendszer között, a választásban rejlő jog s érdekek érvényesítése tekintetéből, nem csekély különbségek forognak fen. Mert ha a kijelölést a kormány közegei gyakorolják, a választás csak ezen kijelöltek szük körére szoritkozhatik. A kormány, a hatalom természetszerű ösztönei s törekvései folytán a kijelölésbe csupán saját egyéneit, megbízottjait vehetendi fel; mi nem egyszer kizárhatandja mindazokat, kik a nép bizalmára érdemesek. A választók e kijelölésen túl nem mehetvén, kénytelenek nem saját, hanem a kormány bizalmi férfiait megválasztani. És igy a választás, melynek lényegét épen a bizalom érvényesítése képezi, legfőbb czéljára nézve meghiusitathatik; mert a bizalom kijelöltjei meg nem választathatnak. — Ellenben ha a választók gyakorolják a kijelölést, s a kormány közegei csak ezek közül tehetnek kinevezést, a bizalom érvényesítése teljes mértékben eszközöltethetik ; mert a nép kijelölésbe mind oly egyéneket hozhat, kik bizalmát bírják; tehát a kormány, mely ezen kijelölésre szorítva van, oly egyéneket ki nem nevezhet, kik a nép bizalmával ellentétben állanának. A választás érdekei tehát utóbbinál kétségtelenül biztositottabbak: mert a választás szabadsága, mint a közbizalom valódi kifolyása, valódilag s legjobban csak itt érvényesítethetik. Azért is — mint fent láttuk —• azon törvényhozások, melyek a békebiróságoknál a választás rendszerét fogadták el, ezt mindig ugy értették és szabályozták, hogy a nép gyakorolja a kijelölést, s a kormány csak a kinevezést, a kijelöltek köréből. 3j Franc ziaországban az 1792—i köztársaság idejében a választók kettőt jelöltek ki, és a kormány azokból nevezte ki a békebirót 10 évre. A mai államférfiak is a nép általi kijelölést javalják, s a kormány általi azokbóli kinevezést — némelyek szerint 3 évre, mások szerint csak két évre. A köztársaság alatt 10 évre neveztettek ki, —jelenleg élethoszra — de bármikor visszavonhatólag, mi a választás ideiglenességét fejezi ki, a nélkül hogy a választás szabadságát érvényesítené. Tehát sem a nép befolyásra alapitott választás, nem a hatalom erejét képviselő kinevezés előnyeit nem érvényesiti. Az ideiglenességet megalapitja, a nélkül, hogy a választás gyakorlata által a népnek befolyást engedne; mig a közhatalom kinevezési jogosultságát szentesitve, annak ellensúlyozására nem nyújt biztosítékokat. Mert a kinevezés ellenében, melyet a hatalom önkénye szerint gyakorolhat, csak az állandósítás nyújthat biztosítékot a bírói függetlenség előállithatására, midőn csak az teheti lehetővé, hogy ugyanazon hatalom a birót hatalmi érdekében bármikor el ne távolithassa, mi pedig a fr. jogrendszerben nincs kizárva. Mig másrészt az ideiglenesség hátrányai c-;ak a választásban nyilvánuló népbefolyás bizalmi érdekeinek valósitása által ellensulyoztathatnak, mi a választást kizáró franczia törvény által szinte mellőztetett. — Jogeset. Lehet-e a kir táblának a felfolyamodó kérelmén, mely csak a közbejött birói egyesség megsemmisítését kéri, túlterjeszkedve, az egész eljárást megsemmisíteni, mi nem kéretett s nem is kéretethetett. Ha egy kiskorú birói egyesség kötése érvénytelen, egy már előbb kiskorúsága alatt létesített adásvevési — két oldaln szerződés érvényesnek tekintethetik-e ? Közli: Hang Ferencz ügyvéd. P. Katalin 18G2. év folytán R. György által mintegy 20,000 frt. erejéig perrel megtámadtatván, hogy e pernek, — melyet igazságtalannak tartott, — ránézve netaláni rosz eredménye ellen biztosítva legyen, vagyonát, mely egy házból állott, szerződésszerüleg kiskorú ücscsére P. Györgyre ruházta, és telekkönyvileg is nevére íratta. Azonban öcscsétől egy elismervényt, három tanú jelenlétében vett, melynek értelmében az eladás csak azért történt, hogy ekkint vagyonát megmenthesse, és hogy az állítólag megvett házat P. György tartozik bármikor, minden dij nélkül visszaadni s illetőleg telekkönyvileg visszairatni. Időközben fí. György a20,00 frt. iránt indított keresetet, belátván annak alaptalanságát, megszüntette. Ekkor P. Katalin házát ismét visszakövetelte, azonban öcscse az adásvevési szerződésre és a telekkönyvben nyert átíratásra támaszkodva, kijelentette, hogy miután a ház övé, nem iratja át. Ily körülmények közt P. Katalin öcscsét, ki szolgálatbeli katona, a kalocsai t. m. törvényszéknél a ház visszaadása iránt a perhez A. alatt csatolt elismervény alapján beperelte. A pernél alperest törvényes gondnokának ügyvéde képviselte. Alperesi képviselő az A alatti elismervény ellen kifogást tett, mondván, hogy azt alperes soha ki nem állította. Ennek folytán az elismervényt előttemező 3 tanú kihallgattatván, azok hit alatt vallották, hogy P. György az A. alatti elismervényt jelenlétükben állította ki, mely szerint az abban kijelenti, hogy a pertárgyu házat felperesnő kívánságára bármikor tartozik telekkönyvileg felperesnőre visszairatni, vagy ha eladná, árát átadni, mert ő azon házért egy garast sem adott, mivel nem volt neki semmije. Ezen tanú — kihallgatás után P. György a törvényszék előtt személyesen megjelenvén, jegyzőkönyvbe kérte vétetni, hogy elismeri a kereset valóságát, mely szerint a foktói 856 számú tjkönyvbeni ingatlan felperes tulajdona, és megengedi, bogy az annak nevére telekkönyvileg átirassék. E nyilatkozat, mely a kihallgatott tanuk vallomásával teljesen megegyezik, a törvényszék által mint birói egyesség kiadatott. Mire P. György gondnoka a k. itélő táblához föllebbezett azon oknál fogva, hogy alperes mint kiskorú, szolgálat alatti katona egyességet nem köthetett. Mely föílebbezés folytán a k. ítélőtábla nemcsak az egyességet, hanem minden megelőző tárgyalást, szóval az egész pert megsemmisítette, mi ellen felperes a nm Hétszemélyes Táblához föllebbezett, következő jogalapokon. Mert föltéve, hogy a megtámadott birói egyesség érvénytelen, ez esetben is a k. itélő táblának egyszerűen az egyesség érvénytelenségét kellett vala kimondania, és az eljáró megyei törvényszéket utasítania, hogy a kereset érdemében, a törvényesen megtartott tárgyalások és tanúvallomások alapján Ítéletet hozzon, nem pedig egy tollvonással oly ítéletet hozni, mely egy szegény embertársnak jogos és törvényes bizonylatokkal igazolt keresetét megsemmisíti, nem hagyván neki tulajdonjoga érvényesítésére több utat, mint az utolsó föllebbezést. Mert, ha az alperes által kötött birói egyesség nem