Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 84. szám

Pest, I8Ö7. péntek nov. 1. 84. szám. Kilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : A codiílcatió alkalmával A codifiicatió alkalmából. Jakabfalvay Gyula kir. táblai fogalmazó úrtól. VI. Anglia legfőbb igazságügyi hivatalnoka a lord­eanozellár (Lord high Chancellor), ki egyszersmind nagy­pecsétőr, s a felsőháznak elnöke. Ő a legelőkelőbb nem egyházi személy a birodalomban, rangban legközelebb eső a királyi család tagjaihoz Ő áll élén a birodalmi can­czelláriának, (court of chancery), mely- az úgynevezett méltányossági törvényszékek között a legfelsőbb. Az ő ajánlatára nevezi ki a korona a wenstminsteri 3 törvény­szék biráit és elnökeit, még pedig a többi ministerek be­avatkozása nélkül. A lordcanczellár sok más tekintetben is szoros kapcsolatban áll ugyan az egész törvénykezési rendszerrel, a tulajdon képi igazságügyi minister azonban inkább a belügyek államtitkára, (Principal seeretary for the Home Department), ki egyúttal rendőrminister is. Az 6 kezén mennek keresztül a kegyelmi ügyek, a büntető Ítéletek enyhítései, vagy megerősitései. A legtöbb birák az ő ajánlata folytán neveztetnek ki, s közöttük az uj ke­rületi törvényszékek birái is. A közbiztonság s a közbéke föntartása fölötti őrködés is az ő tiszte. A közjog teréni (courts of common law) törvény­székek élén áll a felsőház ') (house of lords, vagy ho­use of peers), mely polgári peres ügyekben a legfőbb és temmitŐ törvényszéket képezi. Hatásköre kiterjed Skó­tiára és Irlandrais.8) (A melléktartományok s gyarmatok fötörvényszékeitől felebbezett perek feletti bíráskodás a titkos tanács — privy council — hatásköréhez tartoz­ván.) Miután a felsóház bíráskodása elé — az azzal járó roppant költségek miatt csak a fontosabb s bonyolultabb magán s közjogi kérdések kerülnek,illőnek tartatik, hogy a lordok a szavazást a birói qualificatióval biró lordok­nak (Law-Lords) engedjék át. A tárgyalások ugy ezen, valamint a többi törvényszékeken is nyilvánosak. Mint büotető törvényszék első s egyúttal végső fó­rum gyanánt itél a felső ház a lordok fölött; (hasonlók törvényszéke) — itél továbbá a ministerek 3) s más főbb ') A király vagy királyné, a felsőház és az alsóház Angliá­ban „az állam három hatalmá"-nak (the three estates of the re­alm) neveztetik. 2) Így semmisítette meg a felsőház 1844. sept. 1-én a nagy irlandi agitátor 0'Connel ellen hozott marasztaló Ítéletet. 8) A ministerek — mint ilyenek — ellen azonban már rég­óta nem emelt vádat az alsóház, mert jogi felelősségök, erkölcsi vagyis politikai felelelősséggé alakult át, s ha az ellenzék több­ségre vergődik, legfelebb vádaláhelyezéssel fenyegeti a ministe­reket, mire azok rögtön visszalépnek, s igy a vádaláhelyezés csak a bosszú szinét viselné magán, eltekintve attól, hogy a ministerek­nek a cabinetbeni titkos s inkább csak barátságos tanácskozásuk igen megnehezíti annak kipuhatolását, hogy ki közöttük a tulaj­donképeni bűnös. í VI. — Jogeset. — Hivatalos tudnivaló. államhivatalnokok vagy tekintéjyesb egyének fölött, ha az alsóház (house of commons) vádat emel az utóbbiak ellen. Ha árulás (treason) büntette forog főn, a Lord High Steward elnököl menyezetes trónon. A büntető eljárás szokott formái megszoktak tartatni.*) Az itéletho­zás szótöbbség által történik. Az ily eljárás rendkivül ün­nepélyes, de felette hosszas és költséges ís.5) A közjog6) teréni királyi törvényszékek — Anglia és Walesre terjedő hatáskörrel — a westminsteri három régi törvényszék ") u. m. A court of King's (jelenleg q ue e n's) b e n c h, királyi tábla, áll egy elnökből (chief justice) és négy bí­róból (justice). A court of common pleas, közporek tör­vényszéke, hasonlag egy elnök és négy bíróból áll. ') A felsőháznak ezen bírósági functiójától különbözik a büntetésnek törvényhozás utjáni kimondása, midőn t. i. valaki, ha­tározat alakjában — a büntető eljárás szokott formái s a büntető törvények mellőzésével — ítéltetik el. Ha ez esetben halálbünte­tés szabatik, e határozat neve: „Bili of attainder," ha pedig kisebb büntetés : „Bili of pains and penalties.'' A vádat az alsóház eme­li, s az általa hozott bilit a felsőház elébe terjeszti, s ha ott elfo­gadtatik, s ha aztán a király által is szentesittetik, csak akkor hajtható végre az ítélet így Ítéltetett halálra 1641. május 12-éa felségsértés és honárulás (high-treason) miatt Wentworth Tamás, ki előbb az ellenzék egyik vezére volt, később I. Károly ministe­révé s gróf Strafford-dá lőn, s kinek „ékesszollása (mint Macaulay megjegyzi), egy pillanatra meghatotta s megdöbbentette az ellene méltó haraggal eltelt diadalmas pártot." Az angol forrada­lom története. Irta Zichy Antal. 1867. 56. s kőv. lap. ') Warren Hastings Keletindia kormányzó tábornoka, ki a?, alsóház biztosai által zsarolással, és kegyetlenkedéssel, vagyis — hogy Macaulay szavaival éljek, — azzal vádoltatott, miszerint „Benares szent városának urával, és az audei fejedelmi ház höl­gyeivel zsarnokilag bánt," 1788. év tavaszán állíttatott a lordok sorompója elé, s csak 7 év múlva (1795. év tavaszán) került a sor itélethozásra, mikor is a vádlott felmentetett s teljesen bűntelen­nek nyilváníttatott ugyan, de — tönkre jutott.— Az angol Keletindia meghódításának története. Irta Ma­caulay B. T. fordította Szász Károly. 1866. 306. s köv. lap.) s) Közjog (common law) alatt a magánjogot és büntető jo­got isbenfoglaló azon szokásos jog értetik,mely a törvényszékeken törvényes gyakorlat és döntvények által századok olta fokozato­san lassanként s a hűbériségből később kibontakozva fejlődött ki, ellentétben az ujabb parlamenti törvényekben foglalt joggal (statute law.) Az egész angol törvéuytudomány legfőkép ily com­mon lawból áll. Glanvill Ranulf már 1189. évben egybefog­lalta azt ily czimü müvében: De legibus etconsuetudi­nibus Angliáé. ') János Király Magna Chartájában rendeltetett el felállit­tatásuk 1215. évben. 84

Next

/
Thumbnails
Contents