Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 79. szám

Fest, imi. kedd oet. 15. 70. szám. ftiienczeriik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOI Tartalom: -\ cocMcatió alkalmából Hl, - A megítélt eskü módosításáról - Emberölési bűneset. - Felhivás — Hivatalos tudnivaló. A codifiicatió alkalmából.*) Jakabfalvay Gyula kir. táblai fogalmazó úrtól. (Folytatás.) III. A franezia igazságszolgáltatás az igazságügyi minister ') felügyelete alatt áll, s polgári és bűnvádi törvénykezésre osztatik. A polgári törvénykezés a békebiróságok (juge de paix) kerületi törvényszékek (tribunal d'arrondissement) és felebbviteli, vagy császári törvényszékek (eour d'appeI,cour impériale) által gyakoroltad k. A békebiróság 2) áll egy a császár által kinevezett bíróból, s két fizetéstelen helyettesből. A kerületi törvényszék, a kerület nagyságához képest, 7 —12 fizetett biróból s több fizetetéstelen— az ügyvédi karból vett — helyettesből áll. E törvényszék elsőbiróságilag jár el mindazon peres ügyekben, melyek a törvény által más biróság elé nem utasitvák, végsőbiróságilag pedig az 1500 francot nem haladó követelésekben. Jelenleg Francziaországban, — mely 9,853 • mértföldnyi területen 38 millió lakost számlál, — 316 kerületi törvényszék létezik. A felebbezési törvényszék áll 24—40 tanácsosból, Parisban pedig, 1 első einoKuoi, ouíii.ii|cnii>kuuist>o nácsosból, hatásköre 7 megyére (departement) terjedvén ki. E felebbezési törvényszékeken a kereskedelmi ügyekbeni bíráskodásnál részt vesznek a franezia bank kormányzója., s 2 alkormányzója, továbbá a credit foncier (földhitelintézet) kormányzója, s 2 alkormányzója. E feltörvényszékeknek külön kamarájok van a polgári ügyekre, külön a vétségekre, s külön a vád alá helyezésekre nézve. Az esküdtszék3) (jury, courd'assises) ugyanis csak oly bűnügyben biráskodhatik , mely a feltörvényszék vád alá helyező kamarája által hozzá lett utasítva. A feltörvényszék rendesen ' második forura , s jelenleg Francziaországban 27 van. Kereskedelmi ügyekben eljárnak még: a kereskedelmi törvényszékek (számuk jelenleg 221), tagjait a kereskedők s gyárosok magok közül választják két évre, s a császár megerősíti, — továbbá a *) Az előbbi számban közlött II. czikk 7-ik jegyzetében o helyett : felhatalmazza a compromittáltakat b e k e b 1 e z n i vagy száműzni" — olvasandó: „felhatalmazza belebbezni Az utolsó előtti pontban pedig ebből: végrehajtó hatalmat, mely a közigazgatást foglalja magában — kimaradt: é 3 az igazságszolgáltatást ') Francziaországnak 1863 ik évi június óta 10 ministerc van, az igazságügyekre azonban egy egész minister még sem jutott, mert igazsáo-ügyministere egyszersmind állandóul cultusminister i?j _ miként jelenlegi igazságügyministeriink, — nem ugyan de jure, hanem de faeto — államminister is egyúttal. 2.) Ez intézményt, — szemben az angol békebirösággal alább ismert etendjük. 3) A franezia jury intézményét Anglia hason jogintézményével párhuzamban állítva , az angol törvénykezés rovata alatt részletesen tárgyalandjuk. gyárbiróságok, (prud' hommes) a gyárosok, mesteremberek, mesterlegények s munkások által magok közül váslasztott szakértők, kik a közöttük felmerült peres ügyeket részint kiegyenlítik, részint elbírálják. A felebbezés innét a kereskedelmi törvényszékre történik. A kereskedelmi törvénykezésnél sem ügyvédek sem jogvédek*) nem szükségeltetnek. A code pénal a törvényelleni vétéseknek (infractions) három faját különlözteti meg, u.m. a rendőrt kihágásokat (contraventions) vétségeket (délits) és bűntetteket (erimes.) Az elsők fölött a rendőri biróság (tribunal de simple police) vagy pedig a canton békebirája ítél, azonban 15 frank bírság vagy 3 napi fogságnál nagyobb büntetést nem szabhat. A felebbezés — de csak azon esetben, ha a bírság több mint 5 francot tett ki — a fegyrendőrségi székhez (tribunal correctionel) történik. E törvényszék három biróból áll, s első fórum gyanánt a vétségek fölött ítél. Innét a felebbezés vagy egy más megszabott fegyrendőrségi törvényszékhez, vagy a feltörvényszékhez történik. A büntettek fölött esküdtszék 5) (hasonlók törvényb^^eln^fye^nKenc^/^ (departements) székvárosaiés esküdtekből van BsMSWi^^ulig^/D&fflJ^ vényes büntetést szabják ki, a 12 esküt általátalános szótöbbséggel megállapított bűntettre. Az esküdtek jogérvényesen s függetlenül (souverainement) határoznak. A felségárulás s egyéb az állam bel-és külbiztonságát veszélyeztető politikai vétségek, továbbá a cs. herczegek, ministerek, senátorok, államtanácsosok s más főbb méltóságok viselői által elkövetett büntettek fölött az úgynevezett „haute cour de justice" ítél, melynek birái semmitő tszék tagjai közül, s esküdtjei a conseils généraux-k 6) sorából vétetnek. E törvényszék a császár különös parancsa folytán szokott megalakulni. A kivételes törvényszékek alkotmány ellenesek, s kimondatott, hogy: természetes bírósága alól senkisem vonathatik el.") A törvény rendeletéből azonban különös ') Az ügyvédek (les avocats) alapos jogtudományi képzettségök s azon hiven betöltött hivatásuk folytán, hogy feleiket a nyilvános s szóbeli tárgyalásokban merész ékesszólással védelmezik, közbec3ülésben állanak , s külön testületet képeznek, egy általuk választott fegyelmi tanácso3al,(conseil de discipline) s egy elnökkel (batonnier.) A jogvédők (les avoués) azonban — kik a per előmunkálataival, s felszerelésével foglalkoznak, — köztisztelet élvezetével épen nem dicsekedhetnek. 5) Folyó év elején az esküdtszéki hatáskör a sajtóvétségekre is újból kiterjesztetett G) Ezek a megyefőnököt (préfet) tanácsaikkal támogató — 9 évre választott — tanácsosok. Választó minden 21 éves franezia, s választható minden 25 éves polgári s politikai jogai teljes élvezetében lévő és a megyében lakó adózó. 7J Nul ne pourra Gtre distrait a ses juges naturels. (Charte).