Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 71. szám

Pest, 1867. kedd scpt. 17. 71. szám. Hilenczedik évlolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: A megítélt eskü módosításáról. — Hivatalos tudnivaló. — Törvényjavaslata polg. sbt. (Folytatás.) Folyó évnegyed! előfizetés e napokban lejárván, tiszteletiéi felkérjük előfizetőinket, hogy annak megújítása iránt mielőbb intézkedni szíveskedjenek. — Az előfizetési dij egész évre 9 írt. félédre dl frt. évnegyedre 2 frt. A megítélt eskü módosításáról. Külley Ede váltó tszéki ülnök úrtól. E lapok f évi. 1. számában Bróde Lipót jogtudor ügyvéd ur egy jogesetet közlött azon kérdés fejtegetése tekintetéből, megengedhető-e a megítélt póthit módosított letétele vagy sem? Azóta többen szóltak e kérdéshez, kik közül Komáromy Károly ügyvéd ur a 4-ik számban s Kovács József ur a 8-ik számban Bróde Lipót urnák ez iránti nézeteit osztván, a módosítást meg nem engedhetőnek tartják, mig a 15-ik számban nyilatkozó Kissházy Kálmán ügyvéd ur és a 21. és 22. számban értekező Halmossy Endre tszki ülnök ur az ellenvélemény mellett szálnak síkra. Ezen érdekes kérdést én is kívánom tüzetes fejtegetés tárgyává tenni. Tehetem ezt pedig annyival inkább, mert alkalmam van hasonló esetet közölhetni, mely a pesti e. b. váltótörvényszéknél előfordult, és a váltófeltörvényszék felülvizsgálatán is keresztül ment. Előbb közlöm az esetet s fentartom magamnak ugy ezen valamint a Bróde ügyvéd ur állal közlött esetre vonatkozólag észrevételeimet s nézeteimet kifejteni, a fenérintett eset következő: B. Simon pesti bejegyzett kereskedő W. József pesti bej. ruhakereskedő ellen 1866. évi máj. 7-én egy a városi jegyzői hivatal által hitelesített számvitel alapján 391 frt. 60 kr. iránt könyvkivonati pert indított. Tárgyaláskor alperes tagadta, hogy felperes bejegyzett kereskedő volna, hogy tehát ezen ügy a váltótszék illetősége alá tartoznék; tagadta továbbá, hogy a felperesnek csak egy krajczárral is adósa volna, s azt vitatta, hogy felperes könyveit rendetlenül, tehát nem az 1840. XV. t. oz. 107. § értelmében vezetvén, azok a váltótszék előtt bizonyító erővel nem bírnak. Ezen állítás igazolásául alperes '•/. alatt felperesnek egy 1865. évi október 20-án kelt sajátkezű iratát mutatta fel, mely a beperlett számvitelt, a 391 frt. 60 krnyi összeg után e kifejezést „ab Irrthum f. 5'Vés egy 1866. évi május 11. tehát a kereset beadása után íett 200 ftnyi részfizetés elismerését tartalmazza, mely iratból alperes szerint kitűnnék, hogy felperes az állítólagos tartozás mennyisége iránt önmagával sincs tisztában. Ha mindazonáltal az eljáró váltótszék magát ez ügyben illetékesnek tartaná, ez esetben alperes felperes kereskedelmi könyveit a vtk. II. r. 112. §. szerint bíróilag megvizsgáltatni kéri. Erre felperes válaszólá, hogy bejegyeztetését a váltótszéki czégbejegyzési kimutató igazolja, s hogy alperes az •/. szerint tett 200 ft részfizetés által ugy a felperesi k önyvek hitelességét, mint a kereseti követelés minő- és mennyiségét elismerte. Egyébiránt tagadván, hogy az 5 ftnyi tévedés könyveinek hitelességét gyöngítené s az alperes által kért vizsgálatot feleslegesnek tartván, felperes keresetét az •/. alatti okirat alapján 186 frt. 60 krra szállítja le. Viszonválaszában alperes előadja, hogyő az*/, alatti okiratra csak annak igazolására hivatkozott , hogy felperes az állítólagos követelés mennyiségét határozottan maga sem tudja, s hogy könyveit rendetlenül vezeti. De korántsem ismertééi, alperes a beperlett követelés valódiságát, sőt azt határozottan tagadta s tagadja. Az eljáró váhótszk, miután az A. alatt beperelt könyvkivonat nem a vtk: II. r. 111. §. szerint lőn hitelesítve, felperes könyveinek birói megvizsgáltatását szükségesnek találván, azt elrendelte. A főkönyv váltótszékileg hitelesítettnek, a törvényszék megfelelő rendben minden igazitások nélkül vezetettnek s az A. alatti kivonat a főkönyv 284-ik lapján látható, s W. Józsefre vonatkozó bejegyzésekkel teljesen egyezőnek, ugy az első feljegyzési könyv — strazza — 6£Í lapján bevezetett kérdéses tételek a főkönyv 284 maival teljesen öszhangzóknak, ellenben ezen első feljegyzési könyv hitelesítetlen állapotban, s az 1866. évi május havi ügyletek abba be nem vezettetteknek találtattak. Az ezen vizsgálatról felvett jegyzőkönyv feletti észrevételek végett kitűzött tágyaláskor alperes az általa ellenbeszédében a könyvek hitelességére vonatkozólag mondottakhoz ragaszkodik. Felperes ismétli, hogy alperes a történt részfizetés által a beperlett könyvkivonat, helyességét beismerte, s így alperes a felperes által különben felajánlott póthit alkalmazása nélkül is elmarasztalandó volna, s megjegyzi, hogy van hitelesített Strazzája is, de e helyett tévedésből azon hitelesítetlen feljegyzési könyv mutattatott fel, mely a főkönyv vezetésének könnyebbségére, nevezetesen azon czélból vezettetik, hogy az átkönyvezésnél a príma nótába való bejegyzések meg ne akasztassanak, s a kettős könyvvezetés kívánta ellenőrzés gyakoroltathassék. Az eljáró váltótszék 1866. évi június 7-én 31,697. sz. a. következő ítéletet hozott. „Ha felperes vagy köny vezetője az esküt arra nézve, hogy „az A. alatti főkönyvi kivonatban foglalt minden tételek mind mennyiségökre, mind jogczimökre nézve valódiak, leteendi: alperes tartozik felperesnek 186 frt. 60 krt. ennek 1866-ik évi máj. 7-től mint a kereset benyújtásától számított 6% kamatjaival és 30 ftnyi per-