Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 68. szám

281 jt^hozás alá terjesztését kérte, a pertárnok az elkésett periratot tgDé el nem fogadhatja. A rendes pernek jegyzőkönyvi tárgyalása. 101. §. A 91. és Bv. §§-ban megállapított szabálytól eltérőleg a*feleknek szabadságukban áll abban megegyezni, hogy perirataikat, bizonyos általuk minden periratra nézve előre megállapítandó és meg nem hosszabbítható határnapok alatt, a pertárban fogják jegyzőkönyvbe iktatni. Ez esetben a keresetlevél mellékleteivel együtt a jegyzőkönyvhöz csatolandó, a felek között a tárgyalás ezen módja iránt létrejött egyezség a jegyzőkönyvbe előlegesen beiktatandó, s mindkét fél, ugy a pertárnok aláirásával megerősítendő. A felek kötelesek perirataikat az egyezségben kitűzött határnapok alatt jegyzőkönyvbe irni, különben a pertárnok hivatalból tartozik a pert itélethozás végett a törvényszékhez bemutatni, mely zárhatáridőt tüzend a per végbefejezésére. A per ezen mód szerinti tárgyalásánál bírósági halasztások nem kérhetők. A pertárnok köteles a jegyzőkönyvben mindenik a perirat megkezdésének és befejezésének napját aláirásával bizonyitaui, és a jegyzőkönyv végén annak mellékleteit iratjegyzékben elősorolni. IV. Fejezet. Beavatkozás és szavatosság. Beavatkozás ideje. 102. §. A sommás eljárásban beavatkozásnak nincs helye, rendes perekben azonban helye van mindaddig, mig az utolsó perirat, vagy az ügynek Ítélet alá terjesztése iránti kérelem (99., 100. §§.) be nem adatott, illetőleg a percsomóban vagy jegyzőkönyvben elő nem terjesztetett. Ezentúl a beavatkozó jogait már caak külön per utján érvényesítheti. Beavatkozási kereset. 103. §. Beavatkozási keresetlevél csatolványaival együtt annyi példányban s felzettel nyújtandó be, mint ez a főkeresetre nézve rendeltetett. Az első példány a főügy percsomójához csatoltatik. A tárgyalás. 104. § A beavatkozási kereset külön jegyzőkönyv legfelebb 8 nap alatt befejezendő. 105. §. Ha a beavatkozó jogát az ellenfél beismeri, ugy a főper általuk továbbra közösen vezetendő. Ellenkező esetben a beavatkozási per a főper folyamát nem változtatja ugyan, de az Ítélet hozatalát annyiban függeszti fel, hogy a fölött a bíróság a főperben hozandó ítélet által együttleg határoz. A szavatos perbeállitása. 106. § Fehéresnek jogában áll, a szavatost, jótállót vagy kezest ugyanazon perbe megidézni, melyet a közvetlen alperes ellen indított. De e jogával csak az alapkeresetlevélben élhet. Ezt elmulasztván, a szavatos ellenikereset külön perre tartozik. 107. §. Azon körülmény, hogy a szavatosság csak föltételes nem állapit e szabály alól kivételt, hanem az Ítéletben a szavatosság esetei és föltételei határozottan megállapitandók. Szavatossági per. 108 §. Ha alperes a sommás eljárásban szavatosra hivatkoznék, és a biró a szavatosságnak helyét látja : felperest keresetével a rendes eljárásra utasilja. Ellenben ha a szavatosságnak helyét nem látja, eljárását folytatja és befejezi. A szavatos megidéztetésének szükségét megtagadó végzés ellen külön perorvoslatnak helye nincs. 109. §. Alperes azon jogát, hogy szavatosra hivatkozzék, a rendes eljárásban csak a bírói illetékesség elleni kifogás benyújtására 64. §-ban kiszabott időben érvényesítheti azáltal, hogy az alkeresetlevelelet annyi példányban és felzettel a főper bíróságához benyújtja, a mint ez a főkeresetre nézve előirva van Az alkeresetJevél első példánya a főügy percsomójához csatoltatik. Elkésve beadott ilyetén kereset hivatalból visszaadandó. Ezen kereset szintúgy, mint a beavatkozási, külön jegyzőkönyvben tárgyaltatik és legfelebb 8 nap alatt befejeztetik. 110 § A szavatosnak jogában áll a a főper további folyamát az alperessel közösen vezetni. Ha azonban a szavatosságot tagadná, a szavatossági per a főper folyamát nem gátolhatja ugyan, de az itélet hozatalát annyiban függeszti fel, hogy a bíróság e kérdést a főperrel együtt egy közös Ítéletben oldja meg. Negyedik czim. A bizonyítékokról. I. Fejezet. Beismerés. Bizonyítási kötelezettség. 111. §. Minden ténybeli állítás, melyre az egyik vagy másik fél jogát vagy kifogását alapítja — ha az az ellenfél által tagadtatik, a következő periratban, ha már előbb nem történt volna, bebizonyítandó ; különben azon állítást a per eldöntésénél valónak tartani nem lehet. A végiratban csak oly bizonyítékok hozathatnak föl, melyek a viszonválaszban foglalt uj ténykörülmények és bizonyítékok megerőtlenitésére szükségesekBeismerés biróság előtt vagy bíróságon kivül. 112. §. Minden állítás, melyet valamelyek peres fél a biróság előtt vagy azon kivül beismert, valónak tartandó, de a bíróságon kivüli beismerést külön be kell bizonyítani. II. Fejezet. Okiratok. Közokiratok. 113. § Közokiratok, melyek a kiállítók által törvényes illetőségök köréhez tartozó tényekről adatnak ki, teljes binyitó erővel bírnak mindaddig, mig az ellenfél azok hamisságát vagy törvényellenességét be nem biznnyitja. 114. §. Teljes bizonyitó erővel bírnak azon külföldi okiratok is, melyek ott köziratoknak ismervék, s az ottani törvények szerint megkivántató hitelesítéssel ellátvák. Magánokiratok. 115. §. Magánokirat, ha valódisága kétségbe nem vonatott vagy bebizonyíttatott,azon személy ellen mindig bizonyít, ki azt aláirta ; vagy a mennyiben irni nem tudna, két tanú előtt, kik közül az egyik ő nevét irta,keresztvonását az okiratra tette. Adóslevélnek azonban csak akkor van teljes bizonyitó ereje, ha azt az adós vagy egész terjedelmében önkezűleg irta és aláirta, vagy legalább önkezű aláírását, avagy ha irni nem tud, keze keresztvonását két tanú ellenjegyezte. Ily adóslevél ellen a kölcsön le nem olvasása miatt kifogásuak csak annyiban van helye, a menynyiben ezen kifogást az adós bebizonyitani tudja. 116. §. A íenebbi §-ban említett tanuknak vagy az okirat aláírásánál jelen kell Ienniök, vagy közvetlenül annak, kinek aláírása valódiságát bizonyitják, abbeli saját beismerését kell Dallamok, hogy az okirat önkezűleg aláirta; ellenkező esetben a tanuk aláírása bizonyítékul nem szolgál. 117. §. Ha váltó köztörvény utján pereltetik be, a váltóadós kifogása ellenében tartozik felperes mindazt bizonyítani, a mit törvény szerint a teljes bizonyitékot nem képező adóslevélre nézve bizonyítani kell. Az aláírás bizonyítása. 118. §. Ha valamely magánokirat állítólagos kibocsátójának irása vagy aláírása tagadtatik, azok valódiságát az tartozik bizonyítani, ki az okiratra hivatkozott. Az irás és aláirás valódisága következő bizonyítékok által igazoltatik: a) közoklevél; b) két tanú megegyező vallomása, vagy c) egy tanú vallomása által, ha ahhoz a bizonyító félnek pótesküje járul; d) ha az aláirást tagadó fél a biróság által neki odaitélt az iránti esküt, hogy tudtával és meggyőződése szerint az aláirás hamis, letenni vonakodik, akkor az aláirás bebizonyitottnak tekintetik; végre e) ha a bizonyitó fél bírói itélet következtében megesküszik, hogy az aláirás tudtára, s meggyőződése szerint valódi. Az aláiró aláirásának összehasonlítása ugyanannak más kétségbe nem vont aláirásával mennyiben birhat döntő erővel: a per körülményei szerint Ítélendő meg. Kereskedői könyvek. 119. §. A kereskedőknek, gyárosoknak s átalában minden iparosnak az 1840: XV. és XVI. t. cz , s az 1843/4: VI. tezikk határozatai szerint vezetett könyvei félbizonyitó erővel birnak, és egymás közötti ügyeik minden körülményei iránt bizonyítanak. Ezen könyvek bizonyereje oly személyek ellen is kiterjed, kik nincsenek bejegyezve; de ha ezen esetben a követelés valósága tagadtatnék a kereskedő, gyáros vagy iparos köteles