Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 68. szám

279 Tőrvényjavaslat apolg. törvénykezési rendtartás tárgyában.(Fo\yt). Törvényes szünnapok. 65. §. Senki, vallásának ünnepein megjelenésre nem idézteihetik. Mennyiben van e szabály alul kivételnek helye a vásári bírósági ügyekre nézve : az 1836 : 18. t. cz. határozza meg. (14. §.) Meg nem jelenés. 66. §. Ha alperes törvényszerű megidéztetése folytán a sommás eljárásban kitűzött tárgyaláson (70 §)vagy rendes eljárásban a perfelvételre kijelölt határnapon (87. § ) a kiszabott órán túl még két óra alatt meg nem jelennék: a keresetben felhozott tények és állitások, — a mennyiben magának felperesnek bizonyítékai által meg nem czáfoltatnak, valóknak tartandók, s alperes a felperesi kérelemhez képest, meg nem jelenése indokából elmarasztalandó. Ha ellenben a felperes nem jelennék meg, és alperes védelmét az eljárás szabályai szerint előterjeszti: a védelemre felhozott ténykörülmények, — a mennyiben a keresetlevélhez mellékelt bizonyítékok által meg nem czáfoltatnak, szintén valóknak tartandók, s ha ezek által a kereseti jog megerőtlenittetik, felperes keresetével elutasítandó. A költségeket mindkét esetben a mulasztó fél viseli. 67. § Ha több pertárs közül a sommás tárgyalásra, illetőleg a per felvételére kitűzött határnapon néhányan megjelentek, mások elmaradtak, ez utóbbiakról az tétetik fel, hogy a megjelent pertársak közül annak védelméhez csatlakoznak, mely részökre a legkedvezőbb. 68. §. Ha a tárgyalásra, illetőleg a per felvételére egyik fél sem jelennék meg, — mi alatt a rendes eljárásban alperesnek oly megjelenése is értetik, midőn elleniratát (90. §.) magával nem hozza: ez esetben hivatalból egyéb intézkedésnek, — minthogy az iratok e körülmény megjegyzése mellett levéltárba teendők, — helye nincsen. II. Fejezet. Sommás eljárás. A kérelem előterjesztése. 69. §. A sommás eljárásnál rendes keresetlevél nem kívántatik. A követelő fé! keresetét szóval is előadhatja, mely a bíróság által a tényeknek és ezekre alapitott kérelemnek rövid elősorolása mellett irásba foglalandó. Idézé3. 7U. §. Ha a bíróság a keresetet illetőségéhez képest elfogadhatónak találja: mindkét félnek a keresetievére vagya jegyzőkönyv másolatára vezetendő idéző végzésben meghagyja, hogy előtte bizonyos napon és órában a kereset sommás tárgyalására, minden eredeti bizonyítékaikkal, illetőleg tanúikkal vagy személyesen vagy megbizottjaik által jelenjenek meg; különben a 66. S-hoz képest fog ítélet hozatni. Megjenelésihatáridő.71.§ Amegjeleuésihatáridőakkép tűzendő ki, hogy alperesnek a megjelenésre,—ha a bíróság székhelyén lakik, három napon tul nem terjedhető határidő adassék, ha pedig a bíróság székhelyén kívül laknék, a végzés vétele s a megjelenés között legalább négy és legfeljebb uyolcz napi időköze maradjon. Ha ez időköz meg nem tartatnék, és alperes a tárgyalásról elmaradna: a biró annak ujabbi idéztetését rendelje el. Szóbeliség és nyilvánosság. 72. § A sommás eljárásban a tárgyalás szóbeli és nyilvános. Alakszerű periratoknak az eljárás e neménél helye nincs. Alperesnek azonban oly esetben, midőn a kereset Írásban nyújtatott be, szabadságában áll a keresetlevélban elő adott tényállásra és bizonyítékokra vonatkozólag a tárgyalásra írott védelmi nyilatkozatot vinni, s azt a bírónak a tárgyalás megkezdése előtt átadni. A tárgyalás menete. 73. §. Ha a tárgyalásra mindkét fél megjelent, a biró az ügyet vegye fel, a keresetet alperesnek szóval adja elő, s őt a kifogások és a védelmére szolgáló ténykörülmények s bizonyítékok előterjesztésére szólítsa fel. A tárgyalás folyama alatt, akár adatott be írott védelmi nyilatkozat, akár nem, a bíró igyekezzék a tényállást tisztába hozni; e czélból a felekhez hivatalból annyi kérdést intézhet, a mennyit szükségesnek vél. A kinyomozott tényállás, tekintet nélkül a netán beadott írásbeli nyilatkozatra, a felek jelenlétében s a bizonyítékokra hivatkozva, röviden jegyzőkönyvbe foglaltatik, s a felek előtt felolvastatván, a netáni észrevételekhez képest kiigazittatik, s ugy a biróság, mint a felek által aláiratik. Ha a felek irni nem tudnak, vagy az aláírást megtagadják, e körülmény az ok rövid előadása mellett megjegyzendő. 74. §. A felek kötelesek magukat a biró előtt egymás irányában illendően, a biróság iránt pedig a köteles tisztelettel viselni. Ha ez ellen vétenek, s a rendreutasitás foganat nélkül marad: a sérelemnek fokozatához képest 25 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetendők. Mennyiben van helye megbízott általi képviseletnek oly esetben, midőn a tárgyalás valamelyik félnek magaviselete által meghiusittatik: az 55. §-ban van meghatározva. 75. §. Ha a felek a tárgyalás folytán tanukra hivatkoznak : a mennyiben a tárgyalásra tanúikkal együtt jelentek meg, ezeketa biró azonnal hallgassa ki; különben a tanuk kihallgatása iránt a 138. §. szabályai szerint intézkedjék. 76. §. A felek kötelesek a tanuk ellen tehető kifogásaikat a kihallgatást megelőzőleg előadni. A kifogások a perről felvett jegyzőkönyvbe röviden beiktatandók. A tanukhoz a kérdést a biró intézi, s azok feleleteit tollvivője által röviden a perről felvett jegyzőkönyvbe véteti. A kihallgatás után a felek külön kérdéseket indítványozhatnak, és a biró azokra, valamint a maga által még szükségeseknek tartott kérdésekre is a tanukat kihallgatja. 77. §. Ha szemle vagy becsű szüksége forog fen : a biró a szemlét , illetőleg bee süt rendelje el, és ha ez különös szakismereteket kiván, a végzésben két szakértőt nevezzen meg, kikkel együtt a szemlét vagy becsüt teljesitendi, a szakértők leletét pedig a perről felvett jegyzőkönyvbe iktatandja. 78. §. Ha a tanuk és szakértők megkeresés folytán hallgattatnak ki, ez esetben a kihallgatásról külön jegyzőkönyv vétetik fel, mely mind a megkeresett biróság, mind a tanuk és szakértők által aláirandó. 79. §. Eskü általi bizonyításnak az általános szabályok szerint a sommás eljárásban is van helye. Ha pót- vagy becslő-eskü Ítéltetik, az eskü letétele előtt az ügy birtokon belül felebbvihetŐ. Egyezség vagy ítélet 80. §. Ha a felek az eljárás folytán megegyeztek, a létrejött egyezség jegyzőkönyvbe vétetik, s jogérvényes ítélet erejével bír; különben az eljárás berekesztése után a biró azonnal ítéletet mond, és abban az alperesnek kötelezettsége teljesítésére legfeljebb nyolez napig terjedhető határidőt szab ; egyszersmind azon esetre, ha alperes a kitűzött határidő alatt az ítéletnek eleget nem tenne, ellene a végrehajtást, az azt foganatosítandó bírói személy megnevezése mellett, előre elrendeli. Az ítélet a feleknek szóval azonnal kihirdetendő, 03 24 óra alatt irásba foglalandó; ha azonban az Ítélet valamelyik félnek meg nem jelenése indokából hozatott, annak írásban kézbesítendő. Jogorvoslat. 81. §. Az ítélettel meg nem elégedő fél felebbezését vagy semmiségi panaszát mindjárt ez ítélet kihirdetésekor tartozik kijelenteni. Eziránt a biró által megkérdezendő, s hogy ez megtörtént: a jegyzőkönyvbe megjegyzendő. Ha a felebbezés vagy semmiségi panasz az ítélet kihirdetésekor kijelentetett, az indokok három nap alatt Írásban külön beadhatók. 82. §. Azon fél, ki meg nem jelenése miatt lett ügyvesztessé, felebbezéssel az Ítélet ellen nem élhet. Semraiségi panasznak ily ítélet ellen, — és pedig az ítélet kézbesítésétől számítva, a helyben lakókra nézve három, a biróság helyén kívül lakókra nézve pedig nyolez nap alatt, csak azon esetben van helye, ha a meg nem jelenő féluek az idéző végzés a tárgyalás előtt nem kézbesittetett, vagy alperes a 71. §. ellenére marasztaltatott el. 83. §. A felebbezés, kivéve, ha pót- vagy becslő-eskü Ítéltetett (79. §.), az ítélet végrehajtását nem gátolja ; a meg nem jelenés indokából hozott itélet ellen az előbbi §-ban említett két esetben beadott seramiségi panasz azonban, ha azt az első biróság alaposnak találja, halasztó hatálylyal bir. 84. §. A törvénykezési rendtartás átalános szabályai, a jelen