Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 65. szám - Az igazágügy ministeri reform javaslat

Fest, 18t>7. kedd aug. 27. 65. szám. Kilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom; Az igazságügy ministeri reform javaslat I.— 7^Az igazágfigy ministeri reform javaslat. I. Végre a polgárjogi törvénykezési reformokat illetőleg, annyi várakozás, annyi sürgetés után, az igazságügy-ministerium is adta élet-jelét. Nem ugyan az által, hogy legalább igazságszolgáltatásunk legégetőbb bajai orvoslására már most segélyt hozott volna, mi oly rendkívül sürgős lenne; nem'is az által, hogy erélyesen fellépett volna azon chaoticus állapot rendezésére, illetőleg ezen állapot kifolyásául szolgáló önkény fékezésére, mi a megyékben a törvénykezésre vonatkozólag mindinkább terjedez s jóformán átalános uralomra vergődik; de még az által sem, hogy a törvénykezés rendezésére vonatkozó tervezetét élőnkbe terjesztette s közzétette volna; hanem egy és egyedül csak az által, hogy aP. Naplóban1) a lehető legsoványabb vázlatát adta azon törvénykezési reformjavaslatnak, mely tán még majd hónapok múlva fog az országgyűlés elébe terjesztetni, és isten tudja mikor életbe léptetni; ha csakugyan mégsikerülend azt valamikor életbe léptethetni. Eddig, minek idejét előre még valószínűséggel sem lehet kiszámittani, a honpolgároknak csak azon öntudat marad fenn, hogy a személyi s vagyoni jogbiztosság naponta kevesebb, hegy az üzleti hitel mindinkább csökken, hogy az idegenek a hitelezést a legbiztosabb üzletektől is mindinkább megtagadják, vagy lehető legkisebb fokra szállítják. Vigaszul, ezen szomorú jogi állapot továbbtartásáért csak az szolgál, hogy mindez egy felelős minister alatt történik, ki ugy látszik ebbeli felelőségével nem sokat törődik, vagy azt nagyon is könnyen veszi. A P. Napló által vázlatban megismertetett igazságügyi javaslat részleteihez, szakvizsgálatához hozzá nem szólhatunk, ez akkorra levén hagyandó, midőn maga a javaslat fog előttünk feküdni. Miután azonban a P. Napló idézett czikkje a javaslat kiindulási szempontjait igyekszik kifejtenis élőnkbe állittani, miután az azon javaslat alapirányának, törekvésének indokolásával foglalkozik, ezen munkálat okait és czéljait fejtegetvén; s miután mindezt a P. Napló — világosan hivatalos közleménye azért teszi, hogy — saját szavaiként — a közönség tisztába jővén a javaslat czéljával s irányával, iránta alaposan nyilatkozhasson, ebben mi feljogositást látunk arra, hogy a kifejtett kiindulási pontokhoz már most hozzá szóljunk, a mennyiben már azok is vita és fejtegetés tárgyaiul szolgálhatnak. Tesszük pedig ezt annál is inkább, minthogy abban különbféle téves nézeteket találunk, melyeket jogkifejlődésünk érdekében, nézetünk szerint nem felesleges rectificalni, valamint több ellenmondást is, melyek a reformkivitelére károsak lehetnek. ') Folyó év aug. 22—23. és 25-i számaiban. ,Egy szó az uj törvénykezési (per) rendtartáshoz' czimü cziklekberj. Jelzálog átkeb. jogeset (Vége). — Hivatalos tudnivaló. Ily téves nézetnek tartjuk abban azt, hogy magán s törvénykezési jogrendszerünk reformját illetőleg Anglia j ogól e tér e s ennek kifejlődésére történik hivatkozás. Tévesnek tartjuk ezen hivatkozást, miután azon két állam abbeli jogállapotja között semmi hasonlóság sem forog fenn, tehát tényleges alap sem akár arra, hogy Angliát e téren utánozhassuk, akár arra, hogy a közlemény kifejezéseként: irigyelve nézhessünk boldog sorsára, mely jogrendszerének rószénkénti, és nem heroicus, sem rögtönzött kifejlesztésében rejlik. E különbség azonban, mely az utánozhatást vagy csak öszhasonlithatást is kizárja, nem abban áll, mert jogállapotaink oly mérvben el mérgesedettek, mikép alig neveztetett ki ministériumunk, már is ismételve követeltettek a jogi reformok, és mintha ellenkezőleg Angliában sohasem lettek volna azok oly el mérgesedettek, hogy az alapos reformok kidolgozására ne várhattak volna. Mellesleg megjegyezzük, mikép az igazságszolgáltatás terén Angliában is vannak némely oly elmérgesedett állapotok, melyek a várakozást nagyon nehézzé, majdnem elviselhetlenné teszik, mint ezt bizonyos reformok élénk sürgetései, a parliament s kormány 3 évtized ótai folytonos codificationalis munkálatai, s főleg az e czélból működő bizottmányok jelentéstételei elég világosan tanúsítják. A lényeges, s mindenesetre a jogi átalakulásoknál nagy hatályú különbséget azonban köztünk és Anglia között az képezi, miszerint utóbbinál az ősi magán jogrendszer lényeges alapjaibau még mindig fenn áll, az a parliament által csak fokozatonkéut, egyes részeiben reformáltatván, mi a codificatiónak is részenkénti eszközlését lehetővé, sőt természetesé tette,mint ennek folytán azt is,hogy a jogkifejlődés zavartalan, rögtönzés s heroicus műtéteiék nélküli lehessen. — Ellenben nálunk — mint már sokszor fejtegettük, az 1848 i törvényhozás ősi magánjogrendszerünket teljesen halomra döntötte, eltörölvén az ősiségét, megszüntetvén az urbériséget, uri hatóságot stb. minek folytán 1848. után többé nem létezett jogrendszerünk, mely tovább fejleszthető lett volna, s így lehetőség sem maradt fenn a részenkénti, fokozatos codificatióra. Nem az elmérgesedett állapotok képezik tehát a fő s alapokot, hanem jogi törvényhozásunknak 48-i gyökeres átalakulása, az ősi jogrendszerrel történt teljes szakítás; minek azutáu csak is a gyökeres reform codificatió felelhet meg. Nem tartjuk feleslegesnek ezen eszmék tisztázását, mert magán jogrendszerünk korszerű kifejlesztése érdekében, az Angliára való hivatkozást aggasztónak tartjuk. Tudva mikép vannak még számosan, kik az ősiségnek, s a régi rendszer egyéb intézményeinek maradványait egy és más alakban visszacsempészni, vagy biztosítani akarnák; méltán aggódhatunk, hogy azok a nemzeti geniusra való folytonos hivatkozással, Anglia példáját, állítólagos joghasonlóságát ürügyül s eszközül használhatandják abbeli törekvéseik valósítására és némileg népszerűsítésére is. 65