Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 63. szám

256 egyességnél fogva megszüntetve lévén, az addigi perbeszédekből Ítéletet hozni nem lehet, mert az egyesség a pert csak a földbirtok felosztására nézve szüntette meg, ellenben a regálékra nézve az arányositási jogot világosan fennhagyta, ebból önként következik, hogy az árányiulcsot a regálékra nézve, az ezek tekintetében meg nem szüntetett perben lévő okiratokból és beperesitésekből megállapítani, s a regálék arányosítása kérdését ezek alapján elintézni kellett. Alaptalan továbbá az Ítéletnek a B. alatti telekszámlára, és a 2 . alatti úrbéri összeírásra vonakodó indokolása, mert mi az elsőt illeti, az alispáni bíróság ítélete nyilván igazolja, hogy a B. alattinak eredetije felmutattatván, az megegyezőnek és hitelesnek találtatott; mivel továbbá alperes ezen okmányt aggályosnak nem nyilvánította, a tszék a fél kérelmén tul terjeszkedett. A 2/. alatti összeírást illetőleg, miután az, az úrbéri per során, az úrbéri telkek számának kipuhatolása czéljúból készíttetett, a proportionalis telkek száma meghatározására alapul nem szolgálhat. Helytelenül következteti az ítélet a V. egyesség azon rendelkezéséből, miszerint a közös legelő felosztásánál alkalmazott arány a regálékra nézve tekintetbe nem jöhet, azt, hogy ez által a felek beismerték volna, hogy az egyszerű másolatban beperesitett telekszámla az aránykulcs megállapítására elegendő alapot nem nyújthat; ugyanis a fentebbi egyességnek csak az az értelme, hogy a fekvő birtok arányos felosztása a telekszám figyelembe vétele nélkül létesült, de arról említés nem tétetett, hogy a perben fekvő okiratok és szóváltások a regálék arányosításánál figyelembe ne vétethessenek. Továbbá alperesek a W. alatti megidéztetésök után az aránykulcs iránt érdemileg védekeztek, ennélfogva nincs jogosítva többé a bíróság alaki kifogásokra visszamenni. Miután tehát jelen perben csak az a kérdés, hogy alperesek szerzeménylevele ellenállhat-e az arányosításnak, s hogy milyen aránykulcs állapítandó meg; — a mi az első kérdést illeti, alperesek attól magok is elállottak az egyesség azon rendelkezésében hogy felperesnek a regálék árányositáshoz való joga fentartatott, — a kulcsot illetőleg pedig, a telekszám az első bíróság által hitelesnek elismert B. okirattal igazolva van: — ennélfogva felperesnek ezen okirat hiteleségének kétségbe vonására alapított elutasítása semmi törvényes alappal nem bír. A perköltségeket illetőleg, habár a mérnöki munkálatok költségei ide nem vétetnek is, de ezen per felszerelésének és bírói eljárásnak költségei minden esetben megállapitandók. Ezek folytán a ki r. ítélő Táblán végeztetett. „Jóllehet felperes egy ujabb per megindítására — miután az 1862-ik esztendei május 11-én 83. sz. a. még a V. alatti egyesség létre jötte előtt benyújtott folytatólagos keresetlevelében kir. k. haszonvételek tömegesítését — illetőleg arányosítását is kérelmezte — s ennek valamint az 1864. év nov. 22-én 343. sz. alatt beadott folytatólagos keresetnek folytán a felek, a keresetbe vett kir. kisebb haszonvételek arányosítása, különösen az ennek alapjául szolgálandó felosztási kulcs kérdésében már érdemileg is nyilatkoztak — már azon oknál fogva is mert ezt felperes ugyanazon egy perben az 1836. XII. tör v. czikk alapján a közlegelőn kivüla közösen gyakorolt többi haszonvételek arányosítására is kiterjeszteni jogosítva volt, kötelezhető nem lenne, — minélfogva a megye törvszéke ítéletének , azon része, melyben jelen per megszűntnek nyilváníttatván, — felperes a kir, kissebb haszonvételek arányosítása tekintetében egy uj per megindítására köteleztetik, oda [változtatandó, — miszerint jelen per a kir. kisebb haszonvételek arányositása kérdésében folytathatónak tekintetik, — minthogy azonban a felperesileg B. alatt egyszerű másolatban becsatolt, s az eljáró bíróság által különben is meg nem hitelesített telek számla, — a perben 2 •/. és 3 •/. alatt találtató telki összeírásokkal szemben, olyannak melynek alapján, a r á n y-k u 1 cscs u 1 szolgálandó telkek száma biztosan megállapítható lenne — nem tekinthető, — a megye törvényszékének az első bíróság ítéletét ez indokbl feloldó ítélete oly értelemben, mi szerint az aránykucscsul szolgálandó telkek számának kérdése bővebben tárgyaltassék, s a kifejlendők alapján ujabb Ítélet hozattassék — hely benhagyatik, — s a felterjesztett periratok azzal, miszerint az idő előtt megtéríttetni kért perköltségeknek ez úttal hely nem adatik, — további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (April 11-én 1867. 117. urb. sz.) Hivatalos tudnivaló. Igazs. ministeri rendeletek. I. Az országgyűléstől nyert meghatalmazás erejénél fogva, a kiegyezkedési eljárás megszüntetése iránt Erdélyben, 0 cs. s Ap. kir. Felségének f. évi július hó 31-én kelt legfelsőbb helybenhagyó elhatározása alapján következő rendelkezések állapíttattak meg: 1 Az 1859. május 18-án kelt ministeri rendelettel szabályozott, s rendelvényi uton Erdélybe is kiterjesztett, bejegyzett kereskedők, iparosok és gyárasok, s azokkal egyenlő közkereseti társulatok és részvényegyletek stb. általi fizetések megszüntetése eseteiben alkalmazott úgynevezett kiegyezkedési eljárás ezennel hatályon kivül tátetik. 2. A már befejezett, vagy f. évi augustus hó 15-ig befejezendő kiegyezkedési eljárásokra jelen rendelet hatálya vis3zahatólag ki nem terjed 3. A már első bíróságilag megerősített, de közbenjött felyamodás következtében a. fenirt határnapig még jogerőre nem emelkedett egyezségeket illetőleg, az eljárás szintén az eddigi szabályok értelmében lesz véglegesen befejezendő. 4. A mi pedig a függő, — a fenirt határnapig első bíróságilag még el nem intézett — kiegyezkedési eljárásokat illeti, azok legott rendes csődeljárássá alakíttassanak, s az illető csődbíróságok által az 1853-ki jul. 18. kelt ideigl. csődrendtartás szabályai szerint tárgyaltassanak, s intéztessenek el. (aug. 6-án 1867.) II. Miután az erdélyi utólagos és végleges kárpótlás, úgyszintén az úrbéri dézsmakárpótlás tárgyában a kiutalási eljárást illetőleg némely erdélyi törvényszékek és a földtehermentesitési alapigazgatóság közt a kiutalási ügyletnek rendes és szabályszerű folyamát gátló és az érdekelt felekre nézve káros vélemény különbség merült fel, ennélfogva a m. kir. igazságügyi ministerium, a m. kir. belügyminister úrral egyetértőleg, szükségesnek látja az emiitett nézetkülönbség eloszlatása és átalában egy összhangzó kiutalási eljárás behozatala czéljából a következő rendelvényt kibocsátani. (Vége köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN, Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. félévre 4 frt. negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szálas: belváros, aldunasor és kalap utcza szögletén 1-ső száma fetten, 106*7. Xt/omatott Kocsi S á nd o r által. t.Érkócu, Unlgóai/ és Kocsi nyomdájában.) Hal-piact és at-dunasor sarkán 9 sz "