Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 63. szám

258 Tanácskozásaikban szótöbbség dönt, 9 azokat az általuk vál- | lasztott állandó elnök vezeti. Üléseiken minden egyleti tag jelen lehet. Tudományos tartalmú véleményadás végett felhozott kérdések, javaslatok, indítványok érdemleges vitatás előtt mindig az illető szakosztály elé terjesztendők, illetőleg ha másutt felhozatnának, oda utalandók. A szakosztály ezek feletti véleményét azon rendes ülés elé, melyen az illető tudományos tárgy vitatás alá vétetik, esetről esetre választott előadója által terjeszti. A rendes ülés tárgyai azokon kivül, mik a szakosztályból eléje kerülnek: tudományos értekezések s minden olyatén indítvány és intézkedés, mely az alapszabályok s ügyrend határain belül, az egylet tudományos czéljának valósitását tárgyazza. Rendes ülés — az egyleti elnök elnöklete alatt — minden hónapban egyszer tartatik, — létrejöttéhez 30 tag jelenléte szükséges, — tanácskozásaiban szótöbbség dönt. Javaslatait a közgyűlés elé esetről esetre választott előadó az elnöki jelentés folytán terjeszti elő. Ügy a szakosztályok mint a rendes ülések tanácskozásaiban a kisebbségnek joga van véleményét külön formulázva saját választott előadója által a rendes ülésen illetőleg a közgyűlésen, egyidejűleg a szakosztály illetőleg a rendes ülés indítványával előterjeszteni. Csak azon tudományos tartalmu inditvány és véleményadás tekintetik az egylet kijelentésének, mely az illető tárgynak a szakosztályon és a rendes ülésen keresztülvitele után a közgyűlésen megállapittatott. 15. §.) Az egylet kormányzata. Az egylet ügyeit az igazgató választmány vezérli, mely 30 választmányi tagból s az alálib elősorolt tisztviselőkből áll, kiket egyelőre az alakító, jövőre pedig a rendes közgyűlés a rendes tagok közöl egy évre választ. A tisztviselők következők : a) elnök, b) alelnök, c) titkár, d) ügyész, e) pénztárnok, f) ellenőr, g") könyvés irattárnok. 16. §.) .-1* egylet tisztviselőinek hatásköre. a) Az elnök az egylet képviselője hatóságok és harmadik személyek irányában ; ő hivja össze a közgyűlést, a rendes és választmányi üléseket, mindezekben elnököl, és csak a szavazatok egyenlősége esetében szavazhat. A tagsági okleveleket ő irja alá az egyleti titkár ellenjegyzésével. — Sürgősebb fizetéseket 50 frt. erejéig esetenként az igazgató választmány által történendő utólagos jóváhagyás mellett ő utalványoz. Tiszti állásánál fogva kiválólag hivatva van jelen alapszabályok és az ügyrend szigorú megtartása felett őrködni. Joga van az egyleti pénztárt és számodásokat bármikor megvizsgálni, sőt köteles ezen vizsgálatot legalább havonkint egyszer teljesíteni, s az eredményről a legközelebbi válaszmányi ülésnek jelentést tenni — Ot illeti közgyűlésekben és rendes ülésekben a kellő rendnek fentartása, s ehhez képest szükség esetén a közgyűlések és rendes üléseknek az ügyrend szabályaihoz képest eszközlendő feloszlatása. Joga van az elnöknek a jelen alapszabályokat megszegő tagokhoz elnöki figyelmeztetést intézni, melynek esetleges sikertelenségéről az igazgató választmánynak tesz további intézkedés végett jelentést. b) Az alelnök a működésében esetleg akadályozott elnöknek helyét pótolja. c) A titkár a közgyűlések, rendes és választmányi ülések ta nánskozása jegyzőkönyvét vezeti; a szorosabb értelemben vett elnöki levelek kivételével, minden az elnök által aláirt okmányt és levelet ellenjegyez. O viszi az egyletnek az igazgató választmány utasitása nyomán összes levelezéseit; csekélyebb tárgyakban azonban a választmánynak teendő utólagos jelentés mellett saját aláírásával is levelez. A titkár tesz jelentést a rendes ülésekben az egylet tudományos működésének minden mozzanatáról. Az egyleti tagok névkönyveit szerkeszti és kezeli; azt évről évre kiegészíti, s abban az elhunyt tagokról is jelentést tesz. Hivatalos működéseinek egyéb részleteit az ügyrend határozza meg. d) Az egyleti ügyész az elnöktől nyert meghatalmazvány mellett törvénykezési ügyekben képviseli az egyletet. e) Az egyleti pénztárnok kezeli az egylet bevételeit és kiadásait ; ez utóbbiakat mindenkor az igazgató válaszmány határozata illetőleg elnöki utalvány folytán. — A pénztár állapotáról a választmánynak ülésről ülésre jelentést te9z ; rendes számadást vezet, és azt az évi közgyűlésnek, illetőleg a kiküldött számvizsgáló bizottságnak előterjeszti. f) Az ellenőr minden pénztári okmányt aláírásával ellenjegyez, s a pénztár ellenzárának kulcsát bírja. — A pénztári kezelés módozatait az ügyrend szabályozza. g) A könyv és irattárnok az egylet könyvtárára, és irományaira gondot visel A tisztviselők fizetését a közgyűlés, hivatalos működésük részleteit pedig az ügyrend állapítja meg. 17. §.) Az egylet pecsétje. Az egylet saját pecsétjével él. A pecsétben az igazság istennőjének képe s ezen körirat áll: „Budapesti ügyvédi egylet 1866." 18. §.) Az igazgató választmány. Az igazgató választmány minden 14 napban egyszer szükség esetén az elnök meghivására gyakrabban is tart ülést. A választmány hatásköréhez tartoznak az egylet administrativ ügyei s azon tárgyak, melyek a jelen alapszabályok, s a rendes ülés vagy közgyűlés által elintézés végett hozzá utasíttatnak. Valaszraányi ülés megtartására az elnökön kivül 9 választmányi tagnat és legalább 5 olyannak jelenléte szükséges, kik az egyletben tisztséget nem viselnek Szótöbbség határoz, 3 az elnök csak a szavazatok egyenlősége esetében szavaz. A választmány köt az egylet nevében, a közgyűlés által megállapított határokon belül minden szerződést, melyek a választmány meghagyására az elnök és titkár által iratnak alá, az ekkép kötött szerződések az egyletre kötelező erővel birnak. A választmány kötelessége az egyleti pénztári számadásokat, s a pénztár állapotát évnegyedenkint megvizsgálni; végre Az igazgató választmány nevez szükség esetén helyettes vagy segédtisztviselőket, s fogadja fel az egylet szolgaszemélyzetét. 19. §. Az egyleti rendes és rendkívüli közgyűlések. A rendes közgyűlés minden év január havában és pedig ennek 3-dik vasárnapján tartatik Pesten. Rendkívüli közgyűlést az elnök mindannyiszor tartozik öszszehivni, ha ezt vagy a választmány vagy legalább 20 rendes tacr az indokok felsorolásával írásban kívánja. A közgyűléseken az alább említett eltérő eseteken kivül a megjelent tagok szótöbbsége határoz. A közgyűlés rendé s tárgyai : a) Elnöki jelentés a lefolyt évi működésről. b) A rendes ülések véleményezései és javaslatai, melyek fölött a közgyűlés határozatilag nyilatkozik; elfogadás esetében pedig azoknak törvényszabta módokon és helyeken javaslatba hozatala és érvényesítése iránt intézkedik. c) Az évi számadások megvizsgálása és a pénztári marad vány fölötti határozat. E végett első ízben az alakító, később a rendes közgyűlés évenkint előre 3 tagból álló számvizsgáló bizottmányt választ, mely bizottmány a számadások és pénztár állapotáról jelentését a közgyűlésnek bemutatandja. d) Az igazgató választmány által előterjesztendő évi költségvetés megbirálása és megállapítása. e) Az igazgató választmány 30 tagjának és a tisztviselőknek megválasztása. Ezek érvényes megválasztására a jelenlevők általános többségének szavazata szükséges 0 Az alapszabályok megváltoztatása, — ez azonban csak 20 tagnak egy holnappal a közgyűlés előtt teendő Írásbeli indítványára vétethetik tanácskozás alá és az elnök által a meghívókban különösen mint tanácskozás tárgya megjelelendő Inditványt elfogadó határozat hozatalára az egyleti tagok '/,-ének jelenléte, ezeknek pedig szótöbbsége szükséges. g) Valamely tag kirekesztésének esete. Ezen közgyűlési tárgynak azonban, hogy elővétethessék, a közgyűlési meghívókban melyek 14 nappal előre szétküldendők, érintve kell lennie. h) Az egylet feamaradásának vagy feloszlásának kérdése. E kérdés azonban csak 50 tagnak két hóval a közgyűlés előtt teendő írásbeli inditványára vétethetik tanácskozás alá, és az elnök által közgyűlés előtt legalább 30 nappal közzéteendő és szétküldendő meghívókban különösen mint tanácskozás tárgya kijelelendő. — A feloszlás kérdésében csak a rendes tagok határozhatnak s a határozathozatalhoz a tagok 3/, ének jelenléte szükséges és szótöbbség dönt. Ha pedig ezen közgyűlésre a tagok 3/4 része meg nem jelennék, ez esetben egy holnapra uj közgyűlés és pedig azon megjegyzéssel hirdetendő, hogy ezen második közgyűlésen a megjelent rendes tagok szótöbbsége érvényesen határozand. A feloszlást határozó közgyűlés az egylet vagyona fölött kizárólag csak a magyar nemzet magyar közintézetei érdekében és javára intézkedhetik. i) Az egylet közlönye iránti intézkedés. k) Indítványok: — ha azonban a 24. S-ban köriilirt tárgyakat érintik, a rendes ülés illetősége alá bocsáttatnak.