Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 58. szám

Pest, péntek aiig. 2. 58. szám. Kilcnczcdik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, Tartalom; Váltójogi eset. — Igazolása jogeset. — Tulajdonjogi igény; jogeset (Folyt). — Irodalmi értesítés. V jogi eset. Az óvás ki\ < 'ének határidejéről. Közli: K é 1 e r József ur, eperjesi váltó tszék jegyzője. N. K. felperes eperjesi lakos, mint, egy Eperjesen 18G6-ik évi nov. hó 10-án kelt, 40 ftról szóló, Cs. K. által D. Gy. rendeletére kibocsátott L. E. által elfogadott, s a kibocsátó által reá forgatott, folyó 1867. évi február hó 10-én lejárt váltó tulajdonosa, a nevezett elfogadó, kibocsátó, és forgató szinte eperjesi lakosok ellen folyó évi február hó 19-én az eperjesi kir. váltótörvényszékhez viszkeresetét beadván,' a tárgyalásnál L. E. elfogadó nem jelent meg, Cs. K. kibocsátó, és D. Gy. forgató pedig felperest azon okból, mert a kellő óvást az 1840. XV. t. cz. I. r. 127. §-a ellenére nem folyó évi február hó 11-én hanem csak 12-én tehát elkésve vétette fel, iránynkbani keresetével, az I. r. 67. §-a alapján, elutasitatui kérték, megjegyezvén: hogy azon körülmény, mely szerint a lejárat ideje vasárnapra esett, az óvás felvételének elkésését azért nem igazolhatja, mert abból, hogy az I. rész 110. §-a értelmében/azon esetben ha a fizetés napja vala mely ünnepre vagy vasárnapra esik, a keresztény a fizetést sem tenni sem kivánni ezen napon nem köteles, hanem a legközelebbi köznapig várakozhatik. nem következtethető miszerint a lejárat egy nappal későbbre esik, vagy pedig hogy a váltó birtokosnak az óvás felvételével harmad napig várakoznia lehetne, minthogy ez, a törvényben nem alapuló kiméleti nap lenne. Felperes ellenben ezen kifogást félrevettetni kérte, mert az I. r. 110. § nak tartalma szerint az elfogadó a fizetést a kérdéses esetben csak a legközelebbi köznapon tartozván teljesíteni, az ily váltó csak ezen köznapnak déli 12 órájakor jár le, mint hogy a lejárat az I. r. 89. §-a szerint azon időt jelenti, melyben a váltót kifizetni kell, kétségtelen tehát hogy a kereseti váltó, — a közbejött vasárnap miatt, csak —folyó évi február hó 11-én járt le, miért is felperes ezen váltó kifizetését az elfogadótól ezen határidő előtt követelni jogosítva nem volt, annál kevésbbé álhatott neki jogában vagy kötelességében a váltónak azon időpont, vagy is lejárat előtti óvatoltatása. Mely szóváltások után, az eperjesi kir. váltótörvényszék f. évi márczius 30 án 1115. sz. a. kelt végzésével alpereseket a keresvény értelmében elmarasztalta, s ezen határoz i tát következőleg indokolta: Mert a törvényesen megidézett l-ö rendű alperes meg nem jelenvén, 2-od és 3-ad rendű alperesek abbeli kifogása pedig, hogy az ellenük támasztott jelen viszkereset a kereseti váltónak fizetés végetti bemutatásánál, valamint az óvás felvételénél s közlésénél történt késedelem miatt elenyészett, -— tekintve, hogy a kereseti váltónak lejárati napja vasárnapra esvén, de az elfogadó azon napon az 1840: XV. t. cz. I r. 110. §-a szerint fizetést tenni köteles nem lévén, lejárati napnak tehát, mely az I. r. 89. §-a szerint azon időt jelenti melyben a váltót kifizetni kell. UHP" A mai szám mellékletéül t. előfizetőinknek külön ezen esetben f. évi február 11-ke levén tekintendő, ezen időtől azonban, az óvás kivételére az I. r. 12G. §-ban határozott 24 órai időköz megtartatott, — bírói figyelembe nem vétethetvén 5 s ezek szerint felperes kereseti jogát kellően igazolván: érdeklett alpereseket stb. elmarasztalni kellett " Ezen végzés ellen a 2-od és 3-ad rendű alperesek törvényes időben felfolyamodván, s ebben az első bíróság végzését a fen forgó, s törvénybe ütköző körülmények alapján javukra megmásittatni kérvén, a kir. váltóié 11 ö r v é n y s zék f. évi april 25-én 1881. sz. a. kelt végzése által folyamodók ebbeli kérelmének helyt nem adott, és a neheztelt e. bírósági végzést, az abban foglalt indokok alapján, helyben hagyta. Jogeset. A makacssági végzés hozatala után beadott igazolási kérelem nem bir a perujitás természetével; és igy mint ilyen ellenkezőleg a perújítás hatályával (1840 15. t. Cz. II. B, 199.) a tíelégitési végrehajtást megakasztja. G-oldschrnidt Sándor pesti kárpitos mester m. 1 865. évi Szt.-G-yörgy napra a lipót városi részén 11. sz. a. fekvő házban 180 frt. évi fizetés mellett szállást fogadván, a felfogadás alkalmával a házban levő lakoktól kérdezősködvén, hogy kivel lehet az iránt értekezni, azon választ nyerte, mikép az iránt csak is a házban lakó Goldzieher Johannával lehet értekezni, mert ő a háziúr által fel van jogosítva, valamint a lakásokat kiadni, ugy a házbéreket is beszedni. Szt.-G-yörgy napja bekövetkezvén, Goldschmidt Sándor a fogadott szállásba behurczolkodott, és az előre fizetni lekötött 45 ft. házbért emiitett Goldzieher Johannának ki is fizette, a nélkül, hogy a Szt.-Jakabig terjedő fertályban házi urát látta vagy azzal érintkezésbe jött volna. Bekövetkezvén a Szt.Jakab napja, Goldzieher Johannától a házbér megfizetésére felszólitatott, mire nekie 25 ftot megfizetvén, arra kérte meg, hogy még a hátra levő 20 frt. nézve 14 napi várakozással legyen, egyszersmind a szálást jövő Sz.-Mihály napra felmondotta. Alig mult el a kitűzött 14 nap, már is Kern István házi ur Goldschmidt Sándor lakásán megjelenvén utóbbit a házbér megfizetésére felszólította, mire Goldschmidt Sándor a készen volt 20 ftot leolvasta azon kijelentéssel, hogy ő a 25 ftot immár Goldzieher Johannának lefizette, mit Kern István hinni nem akarván, őtet Goldzieher Johannához elhívta, ezekre Goldzieher Johanna elismerte ugyan, hogy Goldschmidt Sándortól 25 ftot felvett, azt állítván mikép utóbbi nekie a kérdéses 25 ftot nem a házbér lerovására, hanem kölcsön képen adta légyen, mely állítását Goldschmidt Sándor tngadásba vette Bekövetkezvén Szt-Mihály napja, t. i. a hurczolkodás ideje, akkor Kern István a helyszínén megjelenvén, szét fog küldetni Bossán — Laliaovits Lajos féle jogeset. 58